Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága a 2018. november 6-i, keddi ülésén megvitatta és elfogadta a Független Rendészeti Panasztestület 2017. évi tapasztalatairól szóló tájékoztatóját.

 

A Független Rendészeti Panasztestület, az alapjogok védelmezőjeként fontosnak tartja, hogy évről évre megemlékezzen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának deklarációjáról. A Testület, nagy hangsúlyt fektet arra, hogy mindenkit egyenlő és elidegeníthetetlen jogok illessenek meg.
Az emberi jogok egyben kulturálisan meghatározottak ezért, hogy azok a mindennapi életben is érvényesüljenek, embertársainkhoz szeretettel és tisztelettel forduljunk ezáltal is hangsúlyozva, hogy minden ember méltósága egyenlő.
A hazai és nemzetközi médiában egyre többször hallani, hogy az alá-fölérendeltségi viszonnyal megpróbálnak visszaélni, ezzel az emberi méltóságukban megsértve a függelmi viszonyban lévőket. Ez az elítélendő magatartás a hatalomgyakorlás etikai kérdéseit veti fel, csak tisztességesen és helyesen gyakorolt hatalommal lehet tekintélyt kivívni.
Ezt támasztja alá Szent Ágoston gondolata:
"a hatalomgyakorlás és egyáltalán minden emberi tevékenység értéke kizárólag a benne megvalósult erkölcsi feladaton múlik. "
Csak remélni tudjuk, hogy a jelenleg zajló vita nem öncélú, és minden jószándékú ember közösen keresi azt a megoldást, amely az áldozatokat – legyenek azok gyerekek, nők vagy függelmi viszonyban lévők – hatékonyan képes megvédeni.

Független Rendészeti Panasztestület

Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága a 2017. november 9-i, csütörtöki ülésén megvitatta és elfogadta a Független Rendészeti Panasztestület 2014-2016. évi tapasztalatairól szóló beszámolóját, illetve a 2016. évi tapasztalatairól szóló tájékoztatóját.

 

 

A Független Rendészeti Panasztestület az emberi jogok világnapján elsősorban aggodalmát fejezi ki az erőszakhullám újabb jelenségeivel kapcsolatban. Aggodalomra ad ugyanis okot, amikor rendőri szerveket vagy személyeket érnek támadások, és életüket hivatásuk gyakorlása közben veszítik vagy veszíthetik el.

Az emberi jogok világnapján rá kell mutatni arra, hogy napjainkban az eljárási jogosultságok egyre inkább előtérbe kerülnek, és az ezen jogok „anyajogaként” nevesített tisztességes eljáráshoz való alapvető jog sérül a legtöbbször a Testület esetjogában is. Ezen tényre tekintettel nem mehetünk el szó nélkül azon sajtónyilvánosságot kapott nem jogerős bírósági határozat mellett, amely kapcsán egy Európai Unión kívüli ország abbéli aggályát fejezte ki, hogy az alapvető eljárásjogi elvek sérelmét okozhatja, ha a bíró a döntéshozatal során bizonyítékként nem szerzi be civil szervezetek véleményét.

Egy jogállamban az igazságszolgáltatásnak és minden független jogintézménynek befolyásmentesen kell működnie. Ezzel kapcsolatban szeretnénk felhívni a figyelmet a kontinentális eljárásjog legelemibb alapelveire, így nevezetesen a bírói függetlenségre és pártatlanságra, a szabad bizonyítás elvére, továbbá arra, hogy a bírák a jogszabályok alapján saját meggyőződésük szerint határoznak arról, hogy a történeti tényállást milyen bizonyítékok alapján látják megalapozottnak. Amennyiben egy nem jogerős bírósági döntéssel kapcsolatban bármiféle aggály merül fel, annak módosítására kizárólag a fellebbviteli bíróság jogosult.

A nemzetközi és társadalmi feszültségek, azok megoldatlansága növeli azon cselekmények számát, ahol egyének, vagy csoportok emberi jogai sérülnek, vagy sérülhetnek. A jogvédelem megvalósulása érdekében a Testület kiemelten fontosnak tartja a hatékony kontrollmechanizmusok kialakulását, és a társadalmi csoportok, különféle hatóságok, civil szervezetek közötti jó szándékú párbeszédet.

Budapest, 2016. december 10.

Dr. Lukács Tamás
elnök
Dr. Kozma Ákos
elnökhelyettes

Fráterné dr. Ferenczy Nóra
testületi tag

Dr. Wildner Domonkos
testületi tag
Dr. Cservák Csaba
testületi tag

Az Országos Rendőr-főkapitányság meghívására Fráterné dr. Ferenczy Nóra testületi tag 2016. október 5-én tartott előadást a "Panaszok, rendőri intézkedés elleni panaszok, közérdekű bejelentések és egyéb beadványok kezelése" továbbképzésen a megyei rendőr-főkapitányságok ellenőrzési szolgálatai képviselőinek. A testületi tag ismertette a Testület legfrissebb, a 2015. évet és a 2016. év első félévét érintő tapasztalatait a rendőri intézkedésekkel szemben előterjesztett panaszok kapcsán. Előadta, hogy a legújabb kihívást azon intézkedések jelentik, amelyek során az intézkedőknek a magánjog területét érintő kérdés kapcsán kell fellépniük, hiszen ezekben az esetben érdemben a magánjog területét érintő jogvitát nem dönthetik el, hanem a felek tájékoztatására kötelesek. A Testület gyakorlatában azonban ennek ellenére folyamatosan nőnek az olyan esetek, amikor a rendőrök beavatkoznak a jogvita érdemi eldöntésébe. A testületi tag ezen kívül részletesen ismertette az előállítás, a bilincselés és az eljárásjogot érintő anomáliákat is.

 

Örömmel adjuk hírül, hogy kollégánk, Dr. Farkas György Tamás, a Testület tanácsadója, és a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának harmadéves doktorandusza 2016. szeptember 27-én, az Emberi Erőforrás Minisztérium által kiírt „Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj” elismerésében részesült.

Ezúton gratulálunk és munkájához további sok sikert kívánunk.

Független Rendészeti Panasztestület munkatársai

Az Országgyűlés Igazságügyi-, valamint Honvédelmi és rendészeti bizottságainak közös jelölését követően a parlament 2016. június 7-i, keddi ülésén a jelenlévő képviselők több mint kétharmadának szavazatával, 2016. július 23-tól hat évre megválasztotta Dr. Kozma Ákost a Független Rendészeti Panasztestület tagjává.

A megválasztást követően Dr. Kozma Ákos esküt tett az Országgyűlés plénuma előtt.

A testületi tag választására azért került sor, mert az Országgyűlés által 2010-ben megválasztott Dr. Kozma Ákosnak a megbízatása idén július 22-én lejár. Az így megüresedő helyre választott most személyében tagot az Országgyűlés.

Dr. Kozma Ákos - aki jelenleg is a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese - megbízatása 2022. július 22. napjáig szól.

    

   

Emberjogi fundamentalizmus címmel rendeztek konferenciát a Molnár Tamás Kutató Központ – Alapjogokért Központ szervezésében május 6-án, pénteken a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében. A konferencián „Az alapjogvédelem szervezetrendszere” témájában előadást tartott dr. Cservák Csaba, a KRE Alkotmányjogi Tanszékének vezetője, az FRP tagja, valamint dr. Farkas György, a Panasztestület tanácsadó munkatársa adott elő a kisebbségi jogokról.

Az alkotmányjog két nagy területe az alapvető államszervezeti kérdések és az alapjogok- mondta előadásában dr. Farkas György. Az előadó szerint a kisebbségi jogok államszervezeti dimenzióihoz tartozik a kisebbségek parlamenti képviselete és a területi autonómiák. Ma már közép- Európában is egyre erősebben megjelenik a kisebbségek parlamenti képviselete. Erre Szlovénia az egyik legjobb példa, ahol a kisebbségi képviselők különösen erős jogosítványokkal rendelkeznek, hívta fel a figyelmet dr. Farkas György.

A több szekcióban folyó rendezvényen dr. Cservák Csaba egyetemi oktató az FRP testületi tagja az alapjogvédelem szervezetrendszeréről értekezett, előadásában áttekintést adva az alapjogok fejlődéséről. Az előadó jogelméleti szempontból mutatott rá a jelenlegi rendszer jogszabályi anomáliáira.

FRP Sajtó

 

   

Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága május 31-i ülésén megvitatta és elfogadta a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) 2015. évi tevékenységének Tájékoztatóját. Dr. Lukács Tamás, az FRP elnöke a bizottsági ülésen a testület tevékenységének főbb területeit kiemelve ismertette az elmúlt év tapasztalatait.

Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésen az FRP részéről dr. Lukács Tamás elnök és Fráterné dr. Ferenczy Nóra testületi tag, valamint a szervezet tanácsadó munkatársai vettek részt.

A beszámolót az elnök az alábbiakkal egészítette ki:

- 2015-ben elértük azt, hogy nincs hátralékos ügyünk, a korábban felhalmozott ügyhátralékot ledolgoztuk. Komoly eredményeink vannak a nemzetközi kapcsolatokban, többek között munkatársaink három szakmai konferencián Pozsonyban, Párizsban és Szarajevóban meghívott előadóként vettek részt. Kezdeményeztük, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az Európai Rendőrakadémián önálló tantárgyként oktathassák a rendőröknek a panaszjogot. Mindkét helyen nyitottak erre- mondta a 2015. évi Tájékoztatóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében dr. Lukács Tamás.

Az FRP elnöke az ülésen átnyújtotta a frakcióknak az elmúlt nyolc év tapasztalatai alapján összeállított jogszabály-módosítási javaslatcsomagot.

A Honvédelmi és rendészeti bizottság 8 igen és 2 tartózkodással elfogadta az FRP 2015. évi Tájékoztatóját.

FRP Sajtó

   

Az alábbi linkeken megtekinthető a konferencia anyaga.


Összefoglaló videó:


Dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés Törvényalkotásért felelős alelnökének előadása:


Dr. Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma vezetőjének előadása:


Dr. Juhász Imre alkotmánybíró előadása:


Dr. Cservák Csaba testületi tag előadása:


Kerekasztal-beszélgetés:
Résztvevők:

Dr. Lukács Tamás elnök, Független Rendészeti Panasztestület
Dr. Kukorelli István tanszékvezető, ELTE-ÁJK, Alkotmányjogi Tanszék,
dr. Pajcsicsné dr. Csóré Erika főosztályvezető, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,
Dr. Oletics Zsolt r. alezredes, ORFK Ellenőrzési Szolgálat Központi Panasziroda vezetője