A Független Rendészeti Panasztestület az emberi jogok világnapján elsősorban aggodalmát fejezi ki az erőszakhullám újabb jelenségeivel kapcsolatban. Aggodalomra ad ugyanis okot, amikor rendőri szerveket vagy személyeket érnek támadások, és életüket hivatásuk gyakorlása közben veszítik vagy veszíthetik el.

Az emberi jogok világnapján rá kell mutatni arra, hogy napjainkban az eljárási jogosultságok egyre inkább előtérbe kerülnek, és az ezen jogok „anyajogaként” nevesített tisztességes eljáráshoz való alapvető jog sérül a legtöbbször a Testület esetjogában is. Ezen tényre tekintettel nem mehetünk el szó nélkül azon sajtónyilvánosságot kapott nem jogerős bírósági határozat mellett, amely kapcsán egy Európai Unión kívüli ország abbéli aggályát fejezte ki, hogy az alapvető eljárásjogi elvek sérelmét okozhatja, ha a bíró a döntéshozatal során bizonyítékként nem szerzi be civil szervezetek véleményét.

Egy jogállamban az igazságszolgáltatásnak és minden független jogintézménynek befolyásmentesen kell működnie. Ezzel kapcsolatban szeretnénk felhívni a figyelmet a kontinentális eljárásjog legelemibb alapelveire, így nevezetesen a bírói függetlenségre és pártatlanságra, a szabad bizonyítás elvére, továbbá arra, hogy a bírák a jogszabályok alapján saját meggyőződésük szerint határoznak arról, hogy a történeti tényállást milyen bizonyítékok alapján látják megalapozottnak. Amennyiben egy nem jogerős bírósági döntéssel kapcsolatban bármiféle aggály merül fel, annak módosítására kizárólag a fellebbviteli bíróság jogosult.

A nemzetközi és társadalmi feszültségek, azok megoldatlansága növeli azon cselekmények számát, ahol egyének, vagy csoportok emberi jogai sérülnek, vagy sérülhetnek. A jogvédelem megvalósulása érdekében a Testület kiemelten fontosnak tartja a hatékony kontrollmechanizmusok kialakulását, és a társadalmi csoportok, különféle hatóságok, civil szervezetek közötti jó szándékú párbeszédet.

Budapest, 2016. december 10.

Dr. Lukács Tamás
elnök
Dr. Kozma Ákos
elnökhelyettes

Fráterné dr. Ferenczy Nóra
testületi tag

Dr. Wildner Domonkos
testületi tag
Dr. Cservák Csaba
testületi tag

Az Országos Rendőr-főkapitányság meghívására Fráterné dr. Ferenczy Nóra testületi tag 2016. október 5-én tartott előadást a "Panaszok, rendőri intézkedés elleni panaszok, közérdekű bejelentések és egyéb beadványok kezelése" továbbképzésen a megyei rendőr-főkapitányságok ellenőrzési szolgálatai képviselőinek. A testületi tag ismertette a Testület legfrissebb, a 2015. évet és a 2016. év első félévét érintő tapasztalatait a rendőri intézkedésekkel szemben előterjesztett panaszok kapcsán. Előadta, hogy a legújabb kihívást azon intézkedések jelentik, amelyek során az intézkedőknek a magánjog területét érintő kérdés kapcsán kell fellépniük, hiszen ezekben az esetben érdemben a magánjog területét érintő jogvitát nem dönthetik el, hanem a felek tájékoztatására kötelesek. A Testület gyakorlatában azonban ennek ellenére folyamatosan nőnek az olyan esetek, amikor a rendőrök beavatkoznak a jogvita érdemi eldöntésébe. A testületi tag ezen kívül részletesen ismertette az előállítás, a bilincselés és az eljárásjogot érintő anomáliákat is.

 

Örömmel adjuk hírül, hogy kollégánk, Dr. Farkas György Tamás, a Testület tanácsadója, és a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának harmadéves doktorandusza 2016. szeptember 27-én, az Emberi Erőforrás Minisztérium által kiírt „Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj” elismerésében részesült.

Ezúton gratulálunk és munkájához további sok sikert kívánunk.

Független Rendészeti Panasztestület munkatársai

Az Országgyűlés Igazságügyi-, valamint Honvédelmi és rendészeti bizottságainak közös jelölését követően a parlament 2016. június 7-i, keddi ülésén a jelenlévő képviselők több mint kétharmadának szavazatával, 2016. július 23-tól hat évre megválasztotta Dr. Kozma Ákost a Független Rendészeti Panasztestület tagjává.

A megválasztást követően Dr. Kozma Ákos esküt tett az Országgyűlés plénuma előtt.

A testületi tag választására azért került sor, mert az Országgyűlés által 2010-ben megválasztott Dr. Kozma Ákosnak a megbízatása idén július 22-én lejár. Az így megüresedő helyre választott most személyében tagot az Országgyűlés.

Dr. Kozma Ákos - aki jelenleg is a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese - megbízatása 2022. július 22. napjáig szól.

    

   

Emberjogi fundamentalizmus címmel rendeztek konferenciát a Molnár Tamás Kutató Központ – Alapjogokért Központ szervezésében május 6-án, pénteken a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében. A konferencián „Az alapjogvédelem szervezetrendszere” témájában előadást tartott dr. Cservák Csaba, a KRE Alkotmányjogi Tanszékének vezetője, az FRP tagja, valamint dr. Farkas György, a Panasztestület tanácsadó munkatársa adott elő a kisebbségi jogokról.

Az alkotmányjog két nagy területe az alapvető államszervezeti kérdések és az alapjogok- mondta előadásában dr. Farkas György. Az előadó szerint a kisebbségi jogok államszervezeti dimenzióihoz tartozik a kisebbségek parlamenti képviselete és a területi autonómiák. Ma már közép- Európában is egyre erősebben megjelenik a kisebbségek parlamenti képviselete. Erre Szlovénia az egyik legjobb példa, ahol a kisebbségi képviselők különösen erős jogosítványokkal rendelkeznek, hívta fel a figyelmet dr. Farkas György.

A több szekcióban folyó rendezvényen dr. Cservák Csaba egyetemi oktató az FRP testületi tagja az alapjogvédelem szervezetrendszeréről értekezett, előadásában áttekintést adva az alapjogok fejlődéséről. Az előadó jogelméleti szempontból mutatott rá a jelenlegi rendszer jogszabályi anomáliáira.

FRP Sajtó

 

   

Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága május 31-i ülésén megvitatta és elfogadta a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) 2015. évi tevékenységének Tájékoztatóját. Dr. Lukács Tamás, az FRP elnöke a bizottsági ülésen a testület tevékenységének főbb területeit kiemelve ismertette az elmúlt év tapasztalatait.

Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésen az FRP részéről dr. Lukács Tamás elnök és Fráterné dr. Ferenczy Nóra testületi tag, valamint a szervezet tanácsadó munkatársai vettek részt.

A beszámolót az elnök az alábbiakkal egészítette ki:

- 2015-ben elértük azt, hogy nincs hátralékos ügyünk, a korábban felhalmozott ügyhátralékot ledolgoztuk. Komoly eredményeink vannak a nemzetközi kapcsolatokban, többek között munkatársaink három szakmai konferencián Pozsonyban, Párizsban és Szarajevóban meghívott előadóként vettek részt. Kezdeményeztük, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az Európai Rendőrakadémián önálló tantárgyként oktathassák a rendőröknek a panaszjogot. Mindkét helyen nyitottak erre- mondta a 2015. évi Tájékoztatóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében dr. Lukács Tamás.

Az FRP elnöke az ülésen átnyújtotta a frakcióknak az elmúlt nyolc év tapasztalatai alapján összeállított jogszabály-módosítási javaslatcsomagot.

A Honvédelmi és rendészeti bizottság 8 igen és 2 tartózkodással elfogadta az FRP 2015. évi Tájékoztatóját.

FRP Sajtó

   

Az alábbi linkeken megtekinthető a konferencia anyaga.


Összefoglaló videó:


Dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés Törvényalkotásért felelős alelnökének előadása:


Dr. Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma vezetőjének előadása:


Dr. Juhász Imre alkotmánybíró előadása:


Dr. Cservák Csaba testületi tag előadása:


Kerekasztal-beszélgetés:
Résztvevők:

Dr. Lukács Tamás elnök, Független Rendészeti Panasztestület
Dr. Kukorelli István tanszékvezető, ELTE-ÁJK, Alkotmányjogi Tanszék,
dr. Pajcsicsné dr. Csóré Erika főosztályvezető, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,
Dr. Oletics Zsolt r. alezredes, ORFK Ellenőrzési Szolgálat Központi Panasziroda vezetője

A Független Rendészeti Panasztestület az emberi jogok nemzetközi világnapján nemcsak megemlékezni kíván egy világot átalakító történelmi eseményről - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának kiadásáról -, de egyben fel kívánja hívni a figyelmet azokra a jelenségekre, amelyek itt és most veszélyeztetik az emberi jogok érvényesülését.

A népvándorlás következtében az európai kontinens minden állama súlyos válsággal néz szembe. Biztosítani kell egyfelől, hogy a valódi menedékkérőkkel szemben humánus és korrekt ügyintézéssel járjunk el, de egyben meg kell tudnunk védeni hazánk és Európa határait, nem kevésbé a társadalmi békét. Megalkuvás nélkül fel kell lépnünk a terrorizmus minden formájával szemben, és olyan jogi környezetet kell kialakítani, amely az állam részére ehhez hatékony eszközöket biztosít, egyben az ellenőrzési rendszer fejlesztésével az alapjogok védelmét is szükséges garantálni. Erre a feladatra kell felkészíteni a rendvédelmi szerveket és munkájukat európai szinten is össze kell hangolni.

A korlátok nélküli bevándorlási hullám veszélyeztetheti a vallásszabadságot és a szélsőséges erők megjelenésével a biztonságot és a társadalmi békét is.

Az emberi méltósághoz való jogból levezethető, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy hazája legyen, a saját hazájában biztonságban éljen, valamint nemzedékeken át építse és gazdagítsa a földet, amelyet ősei hagytak rá.

Az emberre, nem mint munkaerőpiaci lehetőségre, hanem mint az emberi méltóságát megélni és jogaival élni tudó egyénre kell tekintetünk. Ezekért az értékekért naponta kell dolgoznunk és cselekednünk, mindenkinek a saját illetékességi területén.

dr. Lukács Tamás, elnök

dr. Kozma Ákos, elnökhelyettes

Fráterné dr. Ferenczy Nóra, testületi tag

dr. Cservák Csaba, testületi tag

dr. Wildner Domonkos, testületi tag

 

 



„Jogvédelem az alapjogok tükrében – hatékonyság és biztonság” címmel rendezett konferenciát a Panasztestület 2015. november 25-én.

A konferencia megszervezésének időpontjában még nem volt köztudott, hogy mennyire aktuális kérdés az alapjogok és a társadalom védelme. Ezen a fórumon épp ezért volt fontos az emberi jogok jelentőségéről és védelméről is értekeznie a résztvevőknek.

A Független Rendészeti Panasztestület szerepéről, hatásköreiről és az elmúlt évek szakmai tapasztalatairól is szóltak az előadók. Dr. Gulyás Gergely az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke említést tett arról, hogy érdemes lenne áttekinteni a Testületre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, és mint felvetette “senkinek nem ártana”, ha a Panasztestület hivatalból is vizsgálhatna ügyeket, vagyis nem csak panasz nyomán indulhatna meg az eljárás. Dr. Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője a kúriai gyakorlatból vezette le azokat a feszültségpontokat és joghézagokat, amelyek a jogalkotó számára is újragondolást igényelnek. Dr. Juhász Imre alkotmánybíró, a Testület előző elnöke pedig arról beszélt, hogy a jogállam 2006-ban meginogott kissé és nagy eredménynek nevezte, hogy 2008-ban létrejöhetett a Panasztestület. Dr. Cservák Csaba testület tag, egyetemi oktató nagyívű előadásában rövid áttekintést adott az alapjogok fejlődéséről és jogelméleti szempontból mutatott rá a jelenlegi rendszer jogszabályi anomáliáira.

A kerekasztal beszélgetésen Dr. Kukorelli István volt alkotmánybíró, illetve az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának munkatársa, dr. Pajcsicsné dr. Csóré Erika mellett az Országos Rendőr-főkapitányság is képviseltette magát. A vitában dr. Oletics Zsolt r. alezredes a rendőrség oldaláról tekintette át a témát és osztotta a résztvevők azon álláspontját, mely szerint a Panasztestület jogi helyzetét érdemes újra gondolni és a párhuzamosságok kiszűrésével hatékonyabbá tenni a jogvédelmi rendszerben betöltött szerepét.

Az eredményesebb panaszkezelés, a hivatalból való eljárás bevezetésének lehetősége, valamint az együttműködés és a kommunikáció még hatékonyabb összehangolása is felvetődött a kerekasztal beszélgetés során.

 

A migrációs válsággal összefüggésben az alapvető jogok érvényesülésének garanciái és korlátozhatóságának feltételei is szóba kerültek. A rendőrség munkája, valamint szerepe e tekintetben meghatározó jelentőségű.

Dr. Lukács Tamás, az FRP elnöke elmondta, hogy Európát, így Magyarországot is érintő helyzetben fontos, hogy továbbra is biztosítani kell az emberek biztonságát és a társadalmi békét, valamint ezt úgy kell megtenni, hogy a létrehozott jogvédelmi rendszerek működőképes legyenek.

A konferencián a jogvédelmi rendszer garanciális elemei, az alapvető jogok érvényesülésének feltételei és a hatékonyabb jogvédelem megteremtésének lehetősége adta a fő irányt. A Panasztestület e rendszerben való szerepének hangsúlyozása és hatásköreinek bővítése pedig minden előadó szerint fontos előrelépést jelenthetne a jogvédelem szélesebb körű érvényesülésének útján.

 

Tisóczki Flóra

sajtószóvivő

 

A szlovák ombudsman asszony, Jana Dubovcová meghívására részt vett testületünk a rendőri intézkedésekről szóló pozsonyi konferencián.

 

Nagy megtiszteltetés volt a felkérés, hiszen a találkozón olyan előadók vettek részt, mint Dr. Andrea Bachová, Romana Juhásová, a szlovák ombudsmani hivatal munkatársai; Zuzana Candigliota a cseh Emberi Jogok Ligájának jogásza, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának munkatársa.

A Panasztestületet a találkozón Dr. Rónai Orsolya tanácsadó és Tisóczki Flóra szóvivő képviselte. Dr. Rónai Orsolya a konferencián előadásában az állami és a civil jogvédő rendszer különbözőségéről és együttműködéséről beszélt, valamint elhelyezte a Panasztestületet a magyar jogrendszerben, mint független jogvédő szervezetet.

A konferencián sok kérdés merült fel és egyeztetés történt arról, hogy több országban hasonló szervezetet szeretnének létrehozni, így Szlovákiában is. A találkozó szünetében és a megbeszéléseken is az érdeklődés középpontjába a menekültkérdés magyar álláspontja került. A résztvevő felek kifejezték azt, hogy nem az újságokból, hanem a közvetlen kapcsolatok alapján akarják megérteni és megítélni a helyzetet.

A szlovák fél meghívása azt jelzi, hogy egyre közelebb kerülünk ahhoz a célkitűzésünkhöz, hogy munkánk nemzetközi szinten is elismert és ismert legyen, valamint az egyik résztvevője lehessen a rendőrség munkája feletti kontroll mechanizmusnak.

FRP sajtó