Közlemény

Dr. Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) elnökét március 25-én alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés. Az FRP elnöke alkotmánybíróvá történő beiktatását követően 2013. április 12-i hatállyal lemondott elnöki megbízatásáról és testületi tagságáról.

Budapest, 2013. április 12.

Dr. Bögi Sándor
az FRP titkárságvezetője

Elfogadta a Független Rendészeti Panasztestület hároméves beszámolóját az Országgyűlés

A Független Rendészeti Panasztestületet (FRP) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/A. § (1) b) szakaszának megfelelően beszámolt hároméves működésének és eljárásainak tapasztalatairól az Országgyűlésnek. A parlamenti általános vitát követően az Országgyűlés március 5-i plenáris ülésén 36 tartózkodás mellett 287 igen szavazattal döntött az FRP hároméves beszámolójának elfogadásáról.

Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága 2012. február 7-i, az - Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága február 15-i, az - Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága pedig február 20-i ülésén vitatta meg az FRP hároméves beszámolóját. Mindhárom bizottság a beszámolót általános vitára alkalmasnak találta, és egyhangúlag elfogadásra ajánlotta az Országgyűlésnek.

Az FRP a jogszabályok által meghatározott körben látja el a rendőrség civil kontrollját. A beérkező panaszokat kivizsgálja, megállapítja, hogy a panaszosokat a rendőri intézkedés-, rendőri intézkedés elmulasztása-, illetve a kényszerítőeszközök alkalmazása során érte e alapjogsérelem és az milyen súlyú. Súlyos alapjogsérelem megállapítása esetén az FRP állásfoglalását megküldi az országos rendőrfőkapitány részére, csekély fokú alapjogsérelem esetén pedig az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetőjének. Az országos rendőrfőkapitánynak a panaszügyben hozott határozata ellen a panaszos közigazgatási per indításával bírósághoz fordulhat.

Az FRP hároméves tapasztalatairól szóló beszámoló és annak elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitájára február 28-án került sor. Az általános vitát követően az Országgyűlés március 5-i plenáris ülésén 287 igen szavazattal (36 tartózkodás mellett) az FRP hároméves beszámolóját elfogadta.

A beszámoló teljes szövege olvasható az Országgyűlés honlapján.

Budapest, 2012. március 7.

Dr. Juhász Imre
elnök

A Független Rendészeti Panasztestület közleménye

A Független Rendészeti Panasztestület (FRP) 2008 februárjában alakult meg, és azóta folytatja tevékenységét. Az FRP idén első ízben számol be hároméves tapasztalatairól az Országgyűlésnek. Az előterjesztett testületi beszámolóval kapcsolatban azonban téves információk jelentek meg több sajtóorgánumban, amelyek alapjául a Népszava című napilap 2012. február 20-i, hétfői száma szolgál.

Nem felel meg a valóságnak a Népszava című napilap azon állítása, hogy a Független Rendészeti Panasztestületet 1994 óta kötelezi a törvény, hogy háromévente beszámoljon az Országgyűlésnek.

Az Országgyűlés Független Rendészeti Panasztestülete 2008. év eleje óta áll fenn és folytatja tevékenységét. Feladata, hogy mind szervezeti, mind személyi függetlenségére támaszkodva, új panaszfórumként ellássa a rendőrség tevékenységének civil kontrollját. Az FRP megalakulása óta idén számol be első alkalommal az Országgyűlésnek.

Nem felel meg a valóságnak a Népszava című napilap azon állítása, hogy az ORFK nem foglalkozott érdemben a Panasztestület észrevételeivel, és a beszámoló időszakában a Panasztestület által megküldött állásfoglalásainak csupán a három százalékát fogadta el.

Mint arra dr. Juhász Imre, a Panasztestület elnöke a bizottsági meghallgatásokon több alkalommal is felhívta a figyelmet, hogy egy összefüggésekből kiragadott 2010-es adatból nem lehet a 2008-2010 évi hároméves beszámolóban foglaltakra következtetéseket levonni. Ráadásul az inkriminált háromszázalékos adat csupán az ORFK által 2010-ben a Panasztestület állásfoglalását teljes mértékben akceptáló, az eredeti panasznak helyt adó határozataira vonatkozik, és nem veszi figyelembe a panasznak részben helyt adó ORFK határozatokat.

Felhívjuk a téves információt megjelentető és azt átvevő sajtóorgánumok figyelmét, hogy a sajtóközleményben megfogalmazottakat szíveskedjenek figyelembe venni, és tényeken alapuló hiteles tájékoztatást nyújtani. Az FRP hároméves beszámolójának parlamenti elfogadását követő sajtótájékoztatón állunk a média rendelkezésére.

Budapest, 2012. február 20.

Dr. Juhász Imre
FRP- elnök

Konferencia az emberi jogok világnapja alkalmából

Az emberi jogok világnapja alkalmából a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA), a Független Rendészeti Panasztestület és a Hanns Seidel - Alapítvány „Az emberi és polgári jogok kisebbségi alapvetései – különös tekintettel a nemzetiségi jogokra” címmel konferenciát rendezett 2011. december 9-én, pénteken, Budapesten a Károlyi-palota Dísztermében.

2006 októberében az akkori miniszterelnök által békés polgárok ellen vezényelt rendőri brutalitás mozgósította a társadalom önvédelmi reflexeit, az emberi méltóság védelmét a figyelem középpontjába állította. Azóta az emberi jogok világnapján a PMA partnereivel együtt rendszeresen áttekinti, mit tehetnek az emberek és mit az állam az emberi méltóság tiszteletben tartása érdekében.

Ebben az évben különös figyelmet szentelünk az etnikai kisebbségek – az új Alkotmány szerint: nemzetiségek – egyéni és kollektív jogai érvényre jutásának. Az emberi méltóság érvényesülése sosem független az egyének és közösségek szociális és mentális helyzetétől, ezért Magyarországon különösen fontos a mélyszegénységben élők, és ezen belül a romák helyzetének javítása.

A konferencia díszvendége Smaranda Enache romániai közéleti személyiség volt, aki évtizedek óta románként küzd országában az ott élő nemzetiségek jogainak tiszteletben tartásért.

A konferencia az 1948. december 10-én az ENSZ által aláírt Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára hívta fel a figyelmet. Ez nem kerek évforduló, de úgy érezzük, időszerű összefoglalni a magyarországi emberi jogi folyamatokat, kiemelt figyelmet szentelve a nemzetiségi és kisebbségi dimenziónak. A rendezvény lehetőséget nyújtott az emberi jogi terület meghatározó szereplőinek, hogy kifejtsék akár egymástól eltérő álláspontjukat is. 

Az eseményt Ulrich Kleppmann, a Hanns Seidel - Alapítvány magyarországi képviselője és Kruchina Károly, a Polgári Magyarországért Alapítvány képviseletében nyitotta meg. A konferencián előadást tartott Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke; Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár (KIM), a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke; Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Románia volt finnországi nagykövete; Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke és Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke.

A meghívott előadók felszólalásait kerekasztal-beszélgetés követte Bodoky Tamás Pulitzer - emlékdíjas újságíró, Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár (KIM) és Schiffer András, az LMP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője részvételével. A beszélgetést Kormos Valéria, a Magyar Nemzet újságírója moderálta.

Budapest, 2011. december 10.

Elfogadta az FRP 2010. évi tájékoztatóját az Országgyűlés emberjogi bizottsága

Szeptember 20-i ülésén megvitatta és egyhangúlag tudomásul vette a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) 2010. évi tevékenységének tájékoztatóját az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága.

A bizottságnak dr. Juhász Imre, az FRP elnöke számolt be a 2010-es év legfontosabb eseményeiről, az FRP működésével kapcsolatos elmúlt évi tapasztalatokról, a testület által vizsgált ügyek jellegéről és azok tanulságáról. 

A tájékoztató többek között megemlítette az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának az FRP hivatalában tett látogatását, illetve a felek megállapodását a jövőbeni együttműködésről és szakmai tapasztalatcseréről. Az elmúlt évi események között szerepelt a testület elnökének dr. Pintér Sándor belügyminiszternél tett novemberi látogatása és munkamegbeszélése, a „Rendészet és emberi jogok” című szakmai folyóirat elindítása, valamint az emberi és polgári jogokról - az emberi jogok világnapja alkalmából - szervezett konferencia.

A Független Rendészeti Panasztestület tapasztalata szerint, míg korábban állásfoglalásaiban vezető helyen állt a személyes szabadság megsértése, illetve az emberi méltóság sérelme, az elmúlt évben a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése fordult elő leggyakrabban, mutatott rá dr. Juhász Imre a vizsgált panaszok jellegére utalva. 

Az elnöki beszámolót követően az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának tagjai tették fel a tájékoztatóval kapcsolatos kérdéseiket.

Az ülésen elhangzott, hogy az országos rendőrfőkapitány az FRP súlyos alapjogsértést megállapító állásfoglalásainak csupán a 3 százalékával értett teljes mértékben egyet. Ez az alacsony elfogadottsági ráta a rendőrség vonatkozásában aggodalomra ad okot dr. Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula bizottsági tagok szerint.

Dr. Lukács Tamás bizottsági elnök és Szabó Tímea alelnök elismerőleg szólt az FRP munkájáról, majd szavazásra bocsátották a 2010 évi testületi tájékoztatót, amelyet a bizottság egyhangúlag tudomásul vett.

Budapest, 2011. szeptember 21.

Hamis idézést kézbesített a rendőr az általános iskolában

Súlyos alapjogsértést állapított meg a Független Rendészeti Panasztestület amiatt, hogy egy rendőr az általános iskola nyolcadik osztályát végző panaszosnak az iskolában, egy tanítási órán hamis gyanúsítotti idézést adott át. A rendőr állítása szerint cselekményét nevelési célzat motiválta.

Néhány nappal a Testület által vizsgált eseményeket megelőzően a panaszos iskolai tanórán a mobiltelefonjával játszott, ezért az osztályfőnöke elvette tőle a telefont, és a készüléket a tanári asztalon hagyta. A szünet végére a telefon eltűnt, és a diákok osztályfőnöküknek csak hosszas faggatás után árulták el, hogy a készüléket egyik osztálytársuk vette el az asztalról, és már a szünetben vissza is adta a panaszosnak. Ezt követően szerzett tudomást az osztályfőnök egy internetes közösségi portálon folytatott beszélgetésről, amelyben a diákok a fenti eseményeket taglalták, és a tanárra nézve sértő kifejezéseket használtak. A történtekről a tanár beszámolt az iskolában korábban bűnmegelőzési órát tartó rendőrnek, és segítségét kérte, hogy a diákok figyelmét felhívja arra: hasonló esetben akár rendőrségi eljárás is indítható velük szemben lopás miatt.

Néhány nap elteltével ezért – az osztályfőnökkel megbeszéltek szerint – a rendőr megjelent az egyik tanórán, ahol az egész osztály jelen volt, és közölte, hogy az internetes portálon folyt beszélgetés miatt rendőrségi eljárás indult, amelynek keretében az osztály tanulóinak tanúkénti meghallgatása válhat szükségessé a helyi rendőrkapitányságon. Ezen felül pedig az ügyben a panaszost és a telefon visszavételében érintett másik tanulót gyanúsítottként fogja kihallgatni. A közlés alátámasztására a rendőr készített egy „idézéshez hasonlító” iratot, amit a két érintett diáknak az órán át is adott. Mintegy négy óra telt el, mire az osztályfőnök közölte a panaszossal, hogy valójában nem kell bemennie a rendőrségre, nem folyik ellene eljárás, és az idézés átadására csupán egy színjáték keretében, nevelési célzattal került sor.

A Testület panaszeljárás során megállapította, hogy a rendőr súlyos jogsértést követett el, amikor egy valós ügy iktatási számát felhasználva valótlan tartalmú hivatalos iratot állított ki és adott át a panaszosnak. A törvény által ráruházott hatalmat arra használta, hogy a panaszosban – pedagógiainak gondolt célzattal – félelmet, riadalmat keltsen. A Testület álláspontja szerint annak kilátásba helyezésével, hogy a panaszos büntetőjogi felelősségre vonásra számíthat a történtek miatt, a rendőr illetéktelen állami beavatkozást valósított meg a panaszos életébe, és ezzel megsértette a panaszos emberi méltóságát. A jogsértés súlyának vizsgálatakor a Testület különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy a panaszos az események idején alig töltötte be a 14. életévét. A sérelem súlyát fokozta továbbá az is, hogy a hamis idézés átadására a panaszos osztálytársai előtt került sor, így a rendőr eljárása a panaszos becsületét is csorbította és jó hírnévhez való jogát is sértette. A Testület megítélése szerint a rendőr magatartása ezen túlmenően alkalmas volt a büntető igazságszolgáltatás komolyságába és a rendőrség megfelelő működésébe vetett állampolgári bizalom megrendítésére is, hiszen azt a benyomást keltette, hogy a büntetőeljárás nem több mint fegyelmezési célzattal igénybe vehető „drámapedagógiai” eszköz, amelyet a rendőr – ha szükségesnek látja – akár általános iskolások megfegyelmezése érdekében is „elővehet”.

A fentiek alapján a Testület úgy ítélte meg, hogy az érintett rendőr magatartása súlyos alapjogsértést eredményezett, ezért a panaszt kivizsgálásra az országos rendőrfőkapitánynak továbbította, aki utóbb határozatában a Testület megállapításaival egyetértve a panasznak maradéktalanul helyt adott.

Budapest, 2011. szeptember 7.

Súlyos alapjogsértést állapított meg a Független Rendészeti Panasztestület a Napvilág Születésháznál foganatosított rendőri intézkedésekkel kapcsolatban

Panaszbeadványt terjesztettek elő a Független Rendészeti Panasztestületnél annak az újszülöttnek a szülei, aki 2010. októberében jött világra a Napvilág Születésházban. A szülőket előbb a szülés helyszínén, majd pedig közvetlenül az édesanya kórházba szállítását követően vonták a rendőrök intézkedés alá.

A panasz szerint az újszülött újraélesztése még folyamatban volt, amikor a rendőrök igazoltatni kezdték az édesapát, aki így nem tudta figyelemmel kísérni az eseményeket, és nem állt módjában tájékozódni gyermeke egészségi állapota felől. Majd amikor éppen az édesanyát kísérte a mentőkocsihoz, egy rendőr feltartóztatta, hogy további kérdéseket tegyen fel neki. A kórházba szállítást követően, nem sokkal azután, hogy az édesanyát a műtőből kitolták, két rendőr jelent meg, akik a két panaszost egy időben, külön helységben kihallgatták. Az édesanya kihallgatása a kórteremben, az ott tartózkodó többi beteg jelenlétében zajlott. 

A Testület vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy az édesapa igazoltatása nem volt jogsértő, mivel a rendőröknek a feltételezésük szerinti jogellenes cselekmény helyszínén tájékozódniuk kellett a jelenlévők kilétéről és szerepéről. Az igazoltatás megkezdésekor a ráadásul a rendőrség nem lehetett tisztában azzal, hogy a panaszos kicsoda, és milyen minőségben van jelen. Ezzel szemben akkor, amikor a mentőhöz igyekeztében feltartóztatták és az eseményekkel kapcsolatos kérdéseket tettek fel neki, a rendőrök már tudták, hogy az ő gyermeke és felesége került veszélyhelyzetbe, és hogy kórházba kell őket szállítani. Mivel ekkor a rendőrök előtt az édesapa személyi adatai már ismertek voltak, nem lett volna akadálya annak, hogy kikérdezését olyan későbbi időpontra halasszák, amikor a családját fenyegető egészségügyi veszélyhelyzet megoldódik, és a rendőri érdeklődés nem a szeretteivel kapcsolatos eseményekről vonja el a figyelmét. Ez felelt volna meg a humánus rendőri intézkedés törvényi követelményének. A Testület ezért úgy ítélte meg, hogy az édesapa nyilatkoztatása az adott körülmények között jogszerűtlen volt, és alapvető jogainak megsértését valósította meg.

Ugyancsak jogsértőnek találta a Testület az édesanya kórházi kihallgatásának körülményeit, mivel arra betegtársainak jelenlétében került sor. Az eset körülményeiből nyilvánvaló volt, hogy az édesanya vallomásában elhangoztak különleges személyes adatok. Egyértelmű, hogy amennyiben olyan személyek is megismerhetik egy adott személynek egy büntetőügy nyomozati szakában tett vallomását, illetve egészségi állapotra vonatkozó adatait, akiket arra a törvény nem jogosít fel, sérül az érintett személyes adatok védelméhez fűződő joga. Az sem vitatható, hogy a rendőrség kötelezettsége annak biztosítása, hogy eljárása során illetéktelenek számára az ilyen jellegű adatok ne váljanak hozzáférhetővé. Abból a szempontból, hogy ezt a pozitív kötelezettséget a rendőrség megszegte-e, annak sincs jelentősége, hogy a panaszos mellett fekvő bármelyik beteg ténylegesen megismerte-e ezeket az adatokat, azaz hallotta-e a panaszos vallomását. A rendőrség nem teljesítette azon kötelezettségét, hogy a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogát megfelelően biztosítsa, és ezzel súlyosan alapjogsértést követett el az édesanya rovására.

A Panasztestület az üggyel kapcsolatos állásfoglalását megküldte az országos rendőrfőkapitánynak, akinek 30 nap alatt kell döntenie arról, hogy megalapozottnak találja-e a panaszt.

Független Rendészeti Panasztestület