A Testület a panaszban foglaltakra tekintettel indított eljárását - állásfoglalásával - megszünteti, mert a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt megállapítható a rendőrség mulasztása.

Állásfoglalásában a Testület a panaszt elutasítja és átteszi az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőrkapitányság vezetőjéhez, tekintettel arra, hogy a közigazgatási bírság mértékének megállapítása tekintetében a Testület hatáskörének hiányát állapította meg.

A spontán gyülekezéseket vizsgáló állásfoglalás a gyülekezési jog csekély sérelmét állapította meg amiatt, hogy a spontán tüntetésen szervezőként jelentkező panaszoson kívül a rendőrök a tüntetés többi résztvevőjét is igazoltatták, adataikat rögzítették és közben videofelvételt készítettek - miközben ha van szervezőként jelentkező személy, elég csak vele szemben intézkedni. A Testület megállapította, hogy a rendezvény szervezője - kiemelt szerepe, valamint a gyülekezés kollektív akaratnyilvánítási jellege miatt - a másokat, illetve a rendezvényt általában ért sérelmek miatt is tehet panaszt.

 

Alapjogsérelem hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan ügyben, amelyben a panaszos - rendezvény szervezőjeként - sérelmezte, hogy a rendezvényre való bejutás nehézkesen haladt, túlzott volt a rendőri biztosítás, illetve férfi rendőrök kutatták át a női résztvevők csomagjait is. A Testület megállapította, hogy a rendezvény szervezője - kiemelt szerepe, valamint a gyülekezés kollektív akaratnyilvánítási jellege miatt - a másokat, illetve a rendezvényt általában ért sérelmek miatt is tehet panaszt, továbbá, hogy a fokozott ellenőrzés elrendelésének mint intézkedésnek az arányossága is vizsgálható.

 

Az állásfoglalás a személyes szabadság és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog csekély sérelmét állapította meg amiatt, mert a rendezvényről előállított panaszos hozzátartozóját - kérése ellenére - nem értesítették (bár ő titokban értesíteni tudta őt), és amikor a hozzátartozó a rendőrkapitányságon megjelent, neki tájékoztatást az előállítottról nem adtak.

Elkésettsége és hatáskör hiányában elutasított panaszról szóló állásfoglalás, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt pénzbírsággal sújtott beadványozó ügyében.

Az állásfoglalásban a Testület a tisztességes eljáráshoz való jog és a tulajdonhoz fűződő jog csekély fokú sérelmét állapította meg amiatt, hogy a panaszos - akit a rendőrség menthető indokból tévesen büntetőeljárás alá vont - a rendőrség épületében tartózkodása ideje alatt senkit nem értesíthetett telefonon, és azt rendőrök nem indokolták meg; illetve a gépjárműve tekintetében végrehajtott motozás után az eljáró rendőrök nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy az eredeti állapotot visszaállítsák.

Az állásfoglalás az emberi méltósághoz, a személyi szabadsághoz való alapvető jog és a megalázó bánásmód tilalmának megsértését állapította meg olyan panasz kapcsán, amelyet súlyos bűncselekmények elkövetése miatt körözés alatt álló személyek elfogására irányuló rendőri akció során történtekkel összefüggésben terjesztettek elő. A rendőrök a vétlen lakosokat, rájuk fegyvert fogva igazoltatták, térdepeltették addig, amíg a lakóházak átvizsgálták.

Az állásfoglalás a személyes adatok védelméhez való alapvető jog csekély sérelmét állapította meg amiatt, mert a panaszos igazoltatása és ruházatának és csomagjának átvizsgálása után az ő adatait nem RK lapra, hanem egy jegyzetfüzetbe írták fel a rendőrök, így az adatrögzítés szabályai és garanciális elemei könnyebben sérülhettek. A Testület megállapította, hogy a fokozott ellenőrzés elrendelésének mint intézkedésnek az arányossága is vizsgálható.

 

Alapjogsérelem hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan ügyben, amelyben a rendezvényre igyekvő panaszos sérelmezte, hogy nehezen tudott a helyszínre bejutni, igazoltatták, csomagját átvizsgálták, adatait rögzítették - ez azonban a jogszabályoknak és a fokozott ellenőrzésnek megfelelően, jogszerűen történt. A Testület megállapította, hogy a fokozott ellenőrzés elrendelésének mint intézkedésnek az arányossága is vizsgálható.