Az állásfoglalás a személyes szabadság és a gyülekezési jog csekély sérelmét állapította meg amiatt, mert a vonulásos tüntetésen résztvevő panaszosnak nem engedték a rendőrök, hogy a tüntetést bármikor szabadon elhagyhassa. Az ügy kapcsán a Testület felhívta a figyelmet a vonulásos tüntetésekkel kapcsolatos jogszabályi hiányosságokra, valamint arra, hogy a gyülekezési szabadságba beletartozik az is, hogy a rendezvényt bármikor szabadon el lehessen hagyni, mégha az oda bejutást csak bizonyos pontokon teszik is lehetővé.

 

Az állásfoglalás a személyi szabadság csekély sérelmét állapította meg, mert a rendezvényen résztvevő panaszos és más résztvevők számára a rendezvény helyszínének az elhagyását a rendőrség csak jelentős kerülő úton tette lehetővé, és ezen többszöri kérésre sem voltak hajlandók változtatni. A Testület az ügy kapcsán felhívta a figyelmet a vonulásos tüntetésekkel kapcsolatos jogszabályi hiányosságokra, valamint arra, hogy nem felel meg a hatályos normáknak, ha a rendőrökön csak sisakszámuk van feltüntetve, mert az önmagában, az azonosító jelvény száma nélkül a rendőrt nem azonosítja.

 

Az állásfoglalás a személyi szabadság csekély sérelmét állapította meg, mert a rendezvényen résztvevő panaszos és más résztvevők számára a rendezvény helyszínének az elhagyását a rendőrség csak jelentős kerülő úton tette lehetővé, és ezen többszöri kérésre sem voltak hajlandók változtatni. A Testület az ügy kapcsán felhívta a figyelmet a vonulásos tüntetésekkel kapcsolatos jogszabályi hiányosságokra, valamint arra, hogy nem felel meg a hatályos normáknak, ha a rendőrökön csak sisakszámuk van feltüntetve, mert az önmagában, az azonosító jelvény száma nélkül a rendőrt nem azonosítja.

 

Az állásfoglalás a személyes szabadság és a gyülekezési jog csekély sérelmét állapította meg amiatt, mert a vonulásos tüntetésen résztvevő panaszosnak nem engedték a rendőrök, hogy a tüntetést bármikor szabadon elhagyhassa. Az ügy kapcsán a Testület felhívta a figyelmet a vonulásos tüntetésekkel kapcsolatos jogszabályi hiányosságokra, valamint arra, hogy a gyülekezési szabadságba beletartozik az is, hogy a rendezvényt bármikor szabadon el lehessen hagyni, mégha az oda bejutást csak bizonyos pontokon teszik is lehetővé.

Az állásfoglalás a személyes szabadság, a gyülekezési jog, valamint a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog csekély sérelmét állapította meg amiatt, mert a vonulásos tüntetésen résztvevő panaszosnak nem engedték a rendőrök, hogy a tüntetést bármikor szabadon elhagyhassa, valamint a túlzott biztosítással kapcsolatos észrevételeire, kérdéseire nem reagáltak. Az ügy kapcsán a Testület felhívta a figyelmet a vonulásos tüntetésekkel kapcsolatos jogszabályi hiányosságokra, valamint arra, hogy a gyülekezési szabadságba beletartozik az is, hogy a rendezvényt bármikor szabadon el lehessen hagyni, mégha az oda bejutást csak bizonyos pontokon teszik is lehetővé.

 

Alapjogsérelem hiányában és a rendőrségi intézkedés jogszerűsége és arányossága miatt áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos és társai a velük szembeni rendőri intézkedéseket (videofelvétel készítése, igazoltatás, adatrögzítés) személyi szabadsághoz való jog és a személyes adatok védelméhez fűződő jog megsértésének értékelte. A Testület megállapítása szerint a fokozott ellenőrzés során történt rendőri intézkedésekkel okozott jogkorlátozás jogszerűen és indokolt módon történt.

Az állásfoglalásban a Testület a személyes adatainak védelméhez való alapvető jog csekély fokú sérelmét állapította meg amiatt, hogy egy kiemelt tárgyi súlyú bűncselekményekben érintett védett személy életének, testi épségének biztosítása érdekében - amikor a rendőrség tanúvédelmi műveletet hajtott végre a Legfelsőbb Bíróság épületében, és a panaszosok az épület előtt videofelvételt készítettek - a felvételt készítő panaszosok személyazonosságának megállapítása céljából történt igazoltatása során az adatrögzítés nem igazoltató lapon, hanem jegyzetfüzetbe történt.

 

A Testület megállapítása szerint nem sértette a rendőri fellépés azon panaszos alapvető jogait, akit egy demonstráció közelében, fokozott ellenőrzés idején vontak rendőri intézkedés alá. A Testület álláspontja szerint a panaszos igazoltatása, arról videofelvétel készítése jogszerű volt, ugyanakkor problematikusnak találta, hogy az eljáró rendőr olyan módon jelölte meg az igazoltatás okát, amely igazi támpontot nem nyújtott az intézkedés alá vont személynek.

A Testület az emberi méltóság csekély fokú sérelmét állapította meg azon panaszos esetében, aki egy közlekedési ellenőrzés foganatosítása kapcsán fordult a Testülethez. A Testület megállapítása szerint az eljárt rendőrök megfelelő jogalap fennállása mellett foganatosították a panaszossal szemben az intézkedést, ugyanakkor megállapította, hogy az egyik intézkedő rendőr által tett megjegyzést a panaszos joggal érezhette bántónak, a méltóságát sértőnek.

A Testület állásfoglalása a panaszt elutasítja, mert panaszos elektronikus úton benyújtott panaszát írásban történő felhívás ellenére sem ismételte meg postai úton.