Hiteles, azonosítható aláírás hiányában beadvány elutasításáról szóló állásfoglalás egy kecskeméti rendezvényen történt rendőri igazoltatás és videofelvétel-készítés miatti beadvány tárgyában.
Csekély súlyú alapjogsérelmet (tisztességes eljáráshoz való alapvető jog) megállapító állásfoglalás olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a panaszos kifogásolta, hogy gépkocsijával haladva megállították, igazoltatták, megszondáztatták, majd szabálysértés gyanúja miatt előállították - ám szerinte mindezek módja és hangneme is kifogásolható volt.
A személyes adatok védelméhez fűződő jog csekély fokú megsértését állapította meg a Testület azon panaszos esetében, aki egy Budapesten tartott rendezvény résztvevőjeként észlelte, hogy a kamerával is felszerelt rendőrautók szabálytalanul, a díszburkolaton, megkülönböztető jelzés nélkül parkolnak. Miután a panaszos kérdőre vonta a rendőröket, róla kézi kamerával is készítettek felvételt. A Testület megállapítása szerint az Rtv. -ben foglalt felhatalmazás „az intézkedéssel érintett személyről” teszi lehetővé felvétel készítését, ezért a konkrét esetben – intézkedés hiányában – ez a rendelkezés nem teremtette meg a rendőri fellépés – felvétel-készítés – jogszerű alapját.
A tanúkénti meghallgatásra szóló idézés kézbesítésének időpontja tárgyában előterjesztett panaszbeadványt a Testület elutasította, mivel azt a panaszos elektronikus úton terjesztette elő, és a Testület felhívása ellenére határidőre nem erősítette meg.
Az állásfoglalásban a Testület a személyi szabadsághoz való jog súlyos sérelmét állapította meg a 2009. szeptember 5-én Budapesten, a Blaha Lujza téren tartott rendezvényen résztvevő panaszos előállításával összefüggésben. A Testület megállapítása szerint - a megjelölt területen egyébként indokoltan elrendelt fokozott ellenőrzés során - a panaszossal szemben intézkedő rendőrök fellépése, a panaszos igazoltatása és adatainak rögzítése, valamint átvizsgálása jogszerűen történt; a testi kényszer és bilincs alkalmazására jogszerűen és arányosan került sor. A panaszos előállítása jogszerű és indokolt volt, ugyanakkor annak időtartama - tekintettel arra, hogy eljárási cselekményt az előállítás utolsó három és fél órájában a panaszossal szemben nem folytattak le - indokolatlanul hosszú volt.
A panaszos 2009. szeptember 5-én a délutáni órákban a Budapesten a Károly kőrúton közlekedett gyalogosan, amikor a rendőrsorfalhoz ért. Közvetlen közelről őt egy rendőrnő lekamerázta, ekkor a panaszos maga elé emelte a kezét. Ezt követően a rendőrnő meglökte és megpróbálta elgáncsolni. Több rendőr is érkezett, földre vitték, megbilincselték, előállították és csak 23 óra 30 perckor, meghallgatása nélkül szabadították. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor, ezért azt az ORFK részére megküldte.
A panaszos egy megyei jogú városi rendőrkapitányságon közérdekű adatokat szeretett volna megtudni, azonban beadványát előbb nem vették át, majd később némi vonakodás után befogadták. A panaszos a rendőri hozzáállás és eljárás miatt elektronikus úton jelentett be panaszt. A Testület a panaszt elutasította, mivel a panaszos beadványát postai úton aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.
A panaszos azt kifogásolta, hogy 2009. szeptember 5-én Budapesten, a Deák téren a rendőrség az utcát indokolatlanul lezárta, és ezért ő nem tudott úti céljához időben eljutni. A panaszos kifogásolta szabad mozgásában korlátozták, valamint azt, hogy kamerával, szabálytalanul és jogtalanul rögzítettek a rendőrök felvételeket, továbbá a panasz más személyek sérelmeit tartalmazza. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, mivel az alapjog korlátozása jogszerűen történt, ezért panaszt az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez áttette.
A panaszos és fia 2009. augusztus 11-én kerékpárjával úgy vett részt a közúti forgalomban, hogy a kerékpárok nem voltak kivilágítva, és a panaszos alkoholt fogyasztott. A vele szemben alkalmazott rendőri intézkedést jogszerűnek tartotta, a szabálysértés elkövetését nem tagadta, azonban amiatt tett panaszt, mert az intézkedő rendőrök vele szemben szóban rasszista módon nyilvánultak meg. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügy egy részében alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, mivel az alapjog korlátozása jogszerűen történt, a vizsgált ügy másik részében alapjogot sértő intézkedés nem állapítható meg, ezért panaszt az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez áttette.