A Testület súlyos alapjogsérelmet állapított meg olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a panaszossal szembeni rendőri fellépés oka az volt, hogy a panaszos és társai mellett elhaladó rendőrségi szolgálati járművet meglátva a panaszos a "sünök" kijelentést tette. A rendőrök ezt követően fordultak vissza, és a panaszos szerint feldúlt hangulatban a "Ki sünözött?" kérdéssel kezdeményeztek intézkedést kizárólag a panaszossal szemben. Rendőrségi dokumentumok alapján azonban a panaszossal szembeni intézkedésekre azért került sor, mert a panaszost tetten érték, amint erősen ittas állapotban kiabált, üvöltözött, és az intézkedő rendőrök szerint ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a környéken élők nyugalmát, pihenését zavarja. Az intézkedő rendőr állítása szerint a panaszos az intézkedés során tovább kiabált, üvöltözött, szidalmazta az intézkedő rendőröket, és ezzel a magatartásával többszöri felszólításra sem hagyott fel, ezért szabálysértés továbbfolytatása miatt szükségessé vált előállítása. A Testület az ügy gondos mérlegelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy jogszerűtlenül került sor a panaszossal szembeni rendőri fellépésre, és ezáltal sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz, személyi szabadsághoz és integritáshoz, az emberi méltósághoz, személyes adatokhoz és testi épséghez való joga.
A panaszosok több rendőri intézkedést is sérelmeztek, azonban több, a panaszosok által meghatározott időpontokban foganatosított rendőri intézkedésekről a megkeresett rendőri szerveknek nem volt tudomásuk, valamint volt olyan intézkedés is, amellyel szemben a panasz elkésett volt. Továbbá a panaszosok beszámoltak olyan intézkedésről is, amely intézkedés a rendőrségi dokumentum tanúsága szerint is megtörtént, azonban az adott intézkedéssel szemben a panaszosnak nem keletkezett panasza. A Testület az ügy összes körülményének mérlegelés után megállapította, hogy a vizsgált ügyekben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, ezért a panaszokat az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez tette át.
A Testület az panaszeljárás megszüntetéséről döntött, mivel a panaszos visszavonta eredetileg előterjesztett, egy focimérkőzésen foganatosított rendőri intézkedéssel kapcsolatban keletkezett panaszát.
Hiteles, azonosítható aláírás hiányában beadvány elutasításáról szóló állásfoglalás olyan ügyben, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy bár szabálysértést követett el azzal, hogy nem a kijelölt gyalogátkelőhelyen kelt át egy úton, és ezért a rendőrök megbüntették, de ezt minősíthetetlen stílusban, fölényeskedve tették, a rájuk vonatkozó - rendőri fellépés módjával kapcsolatos - szabályoknak pedig nem tettek eleget.
A tisztességes eljáráshoz való alapvető jog, a személyi biztonsághoz és a magánlakás sérthetetlenségéhez való alapvető jog súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás abban a panaszügyben, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy többszöri telefonos bejelentései ellenére nem történt érdemi intézkedés egy általa észlelt és végig megfigyelt, folyamatban lévő betörés-sorozat ügyében; a rendőrségi dokumentumokból pedig kiderült, hogy a bár voltak rendőrök a helyszínen, az érdemi intézkedések elmaradásának az oka az információk elégtelen továbbítása és több rendőrségi mulasztás volt.
Alapjogsérelem hiányában áttételről szóló állásfoglalás azon panaszos ügyében, aki azt kifogásolta, hogy hiába kért telefonon segítséget a rendőrségtől egy a kapubejárójában huzamosabb ideje szabálytalanul parkoló jármű miatt, ilyen segítséget nem kapott; a rendőrségi iratokból azonban az derült ki, hogy a helyszínen intézkedtek a rendőrök, de ott a megjelölt járművet nem találták, illetve jármű a jelzett helyen nem parkolt.
A személyi szabadság, emberi méltósághoz való alapvető jog, megalázó elbánás alkotmányos tilalma és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás azon panaszos beadványa alapján, aki kifogásolta, hogy miután koccanásos baleset részesévé vált, és kárbejelentő formanyomtatványt hozott a helyszínre, az időközben kiérkező rendőrök őt - és élettársát is - megbilincselték, velük szemben testi kényszert alkalmaztak, velük durván beszéltek, és előállították őket. A parancsnoki kivizsgálást az ügyben a parancsnok már nem hatályos jogszabályok alapján végezte el. A Testület több körülmény tekintetében nem tudott állást foglalni, tanúvallomás hiányában.
Alapjogsérelem hiányában áttételről szóló állásfoglalás azon panaszos beadványa alapján, aki azt kifogásolta, hogy lakásán rátörtek a rendőrök, bűncselekmény elkövetése miatt elővezették, majd elfogató parancs alapján őrizetbe vették.
A panaszbeadvány visszavonása miatt az eljárás megszüntetésről szóló állásfoglalás, amelyben a panaszos a közúti ellenőrzés során vele szemben alkalmazott rendőri fellépést sérelmezte.
A panaszosnak az áttétel ellen előzetesen bejelentett tiltakozására figyelemmel a Testület az eljárás megszüntetéséről döntött egy olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy a rendőrkapitányságon az ügyeletes rendőrök egyike hátulról meglökte őt, továbbá durva hangnemben rászólt. A Testület a vizsgált ügyben arra a következtetésre jutott, hogy nem került sor a panaszos testi épséghez fűződő jogát sértő intézkedésre, továbbá, hogy nem állapítható meg a panaszos emberi méltósághoz való alapvető jogának sérelme.