Alapjogsérelmet okozó intézkedés megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos kifogásolta, hogy a fia tanúkénti kihallgatásakor az eljáró rendőr nem ismertette vele a tényállást, továbbá a tanúkihallgatás módját és hangnemét is sértőnek találta, több helyen nem azt vették jegyzőkönyvbe, amit a fia elmondott. Fiától megtagadták a jegyzőkönyv másolatának kiadását, azt csak később kapott illetékbélyeg ellenében. A Testület a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapjogsérelmet megállapítani nem tudott; illetve a jegyzőkönyvvezetés kérdésében a Testületnek nincs hatásköre.
A Testület súlyos alapjogsérelmet állapított meg olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a panaszossal szembeni rendőri fellépés oka az volt, hogy a panaszos az egyik utcából kiszaladva megpróbált átfutni az úton, a mozgó gépjárművek között, és ezen szabálysértő cselekményét felszólításra sem hagyta abba. A Testület a panaszos előállításának jogszerűtlensége és fogvatartásának indokolatlanul hosszú időtartama miatt a személyi szabadsághoz való alapvető jogának, a panaszos ruházatának átvizsgálása miatt az emberi méltóságának, hozzátartozója értesítésének elmulasztása miatt a tisztességes eljáráshoz való alapjogának, a panaszos egészségügyi panaszáról való nyilatkoztatásának elmulasztása miatt pedig az egészséghez, és testi épséghez való alapjogának sérelmét állapította meg.
A Testület súlyos alapjogsérelmet állapított meg olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a panaszos a vele szemben foganatosított rendőri intézkedések és kényszerítő eszköz alkalmazása miatt terjesztette elő panaszát. A intézkedésekre azért került sor, mert a panaszos tagja volt annak a csoportnak, amely gyalogosan haladt az úton, a panaszos ezen magatartásával a közúti közlekedést akadályozta, illetve veszélyeztette. A Testület a panaszos előállításának jogszerűtlensége és fogvatartásának indokolatlanul hosszú időtartama miatt a személyi szabadsághoz való alapvető jogának, a panaszos igazoltatása és előállítása okának pontatlan megjelölése miatt a panaszos tisztességes eljáráshoz való alapjogának, míg a ruházatának átvizsgálása miatt a panaszos emberi méltóságának sérelmét állapította meg.
A Testület megállapítása szerint alapjogot csekély mértékben sértő intézkedésre került sor a panaszos által kifogásolt közlekedésrendészeti intézkedés során. A panaszos beadványában az intézkedő rendőr magatartását sérelmezte, mivel a helyszínen hiába tett fel a panaszos kérdéseket az intézkedéssel kapcsolatban, azokra érdemi választ nem kapott. A Testület a panaszos tájékoztatásának elmulasztása miatt megállapította a panaszosnak a jogorvoslathoz, és tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogainak sérelmét.
A Testület súlyos alapjogsérelmet állapított meg olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a panaszos egy rendezvény megzavarását, igazoltatását és a panaszost igazoltató rendőr részéről az igazoltatásra vonatkozó rendőrségi törvény megszegését fogalmazta meg. A Testület megállapításai szerint a panaszos igazoltatását és adatainak rögzítését a rendőrök megfelelő jogalap hiányában végezték el, ezáltal sérült a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő alapjoga.
Csekély fokú alapjogsérelmet állapított meg a Testület annak a panaszosnak az ügyében, az 1956-os forradalom leverésének évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen vont a rendőrség intézkedés alá. A Testület a rendelkezésére bocsátott információk alapján nem tudta megállapítani a tisztességes eljáráshoz való jog megsértését az igazoltatás szabályszerűtlensége miatt, valamint az emberi méltóság sérelmét a rendőri "fenyegetés" tekintetében. Megállapította azonban, hogy sérült a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő joga azzal, hogy az igazoltatás során jogszabályi felhatalmazás nélkül kérték el a lakcímkártyáját. Sérült továbbá a panaszos panaszjoga, mivel a rendőrség nem tájékoztatta őt arról a lehetőségről, hogy a rendőri intézkedéssel szemben panasszal tud élni. Mivel a megvalósult jogsérelem a Testület álláspontja szerint csekély fokú volt, az ügyet kivizsgálásra az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez továbbította.
Csekély fokú alapjogsérelmet állapított meg a Testület annak a panaszosnak az ügyében, akit az 1956-os forradalom leverésének évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen vont a rendőrség intézkedés alá. A Testület megítélése szerint a panaszos igazoltatása jogszerű volt, és szintén jogszerűen készített a rendőrség a rendezvényen felvételeket. Nem találta megalapozottnak a Testület a megalázó rendőri fellépésre vonatkozó panaszosi előadást sem. Sérült viszont a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga, mivel jogszabályi felhatalmazás nélkül kötelező erővel szólították fel lakcímkártyája átadására, és a rendőrök azonosítási kötelezettsége kapcsán tapasztalt mulasztás miatt is. A Testület úgy ítélte meg továbbá, nem járt a panaszos panaszjogának aránytalan korlátozásával, hogy közvetlenül az esemény után a rendőrkapitányság épületében nem állt módjában a panaszát előterjeszteni, megállapítható volt ugyanakkor a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának megsértése azért, mert nem kapott megfelelő tájékoztatást az intézkedéssel szemben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről. Mivel a megvalósult jogsérelem a Testület álláspontja szerint csekély fokú volt, az ügyet kivizsgálásra az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez továbbította.
Csekély fokú alapjogsérelmet állapított meg a Testület annak a panaszosnak az ügyében, akit az 1956-os forradalom leverésének évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen vont a rendőrség intézkedés alá. A Testület megítélése szerint a panaszos igazoltatása jogszerű volt, és nem sértette a panaszos alapjogát a rendőrség azzal sem, hogy nem nevezték meg a szabálysértési tényállást, amelynek megvalósításával gyanúsították. Nem találta megalapozottnak a Testület a megalázó rendőri fellépésre vonatkozó panaszosi előadást sem. Nem tudott ugyanakkor megnyugtatóan állást foglalni a Testület a tekintetben, hogy az igazoltató rendőr megfelelően azonosította-e magát, ezért a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét ilyen összefüggésben nem tudta megállapítani. A Testület úgy ítélte meg továbbá, nem járt a panaszos panaszjogának aránytalan korlátozásával, hogy közvetlenül az esemény után a rendőrkapitányság épületében nem állt módjában a panaszát előterjeszteni, megállapítható volt ugyanakkor a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának megsértése azért, mert nem kapott megfelelő tájékoztatást az intézkedéssel szemben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről. Mivel a megvalósult jogsérelem a Testület álláspontja szerint csekély fokú volt, az ügyet kivizsgálásra az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez továbbította.
Csekély fokú alapjogsérelmet állapított meg a Testület annak a panaszosnak az ügyében, akit az 1956-os forradalom leverésének évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen vont a rendőrség intézkedés alá. A Testület megítélése szerint a panaszos igazoltatása jogszerű volt, és nem sértette a panaszos alapjogát a rendőrség azzal sem, hogy az intézkedésben több rendőr is részt vett. Nem találta megalapozottnak a Testület a megalázó rendőri fellépésre vonatkozó panaszosi előadást sem. Megállapította ugyanakkor a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának megsértését azért, mert a rendőrök elmulasztották azonosítási kötelezettségük teljesítését, továbbá panaszjogának megsértését amiatt, hogy elmaradt a tájékoztatás az intézkedéssel szemben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről. Mivel a megvalósult jogsérelem a Testület álláspontja szerint csekély fokú volt, az ügyet kivizsgálásra az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez továbbította.
A Testület megállapítása szerint alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor azon panaszossal szemben, aki beadványában egy gyanúsítotti kihallgatással összefüggésben adta elő sérelmeit. A Testület a kihallgatás körülményei kapcsán az emberi méltósághoz való jog sérelmét nem tudta megállapítani, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy megvalósult a panaszos személyes adatok védelméhez való jogának megsértése. Ugyancsak a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő jogának sérelmét állapította meg a Testület annak kapcsán, hogy a panaszos személyi igazolványát az objektumőr egy szóbeli utasítás alapján visszatartotta. Minderre tekintettel a Testület állásfoglalását megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.