A Testület az eljárás megszüntetéséről döntött annak a panaszosnak az ügyében, akit az 1956-os forradalom leverésének évfordulóján tartott megemlékezésen vont a rendőrség intézkedés alá. A rendelkezésre bocsátott információk alapján ugyanis a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme az igazoltatás formai követelményeinek betartása kapcsán, valamint az emberi méltóság sérelme a rendőrök lökdösődésével összefüggésben nem volt megállapítható. Nem állapított meg továbbá alapjogsérelmet a Testület azért, mert az eljáró rendőrök nem nevezték meg a panaszos által megvalósított szabálysértési tényállást és azon panaszosi sérelem alapján sem, miszerint a rendőrök az intézkedésekkel megzavarták a megemlékezést. A fentiek alapján helye lett volna az ügy áttételének az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez, mivel azonban az ellen a panaszos beadványában előzetesen tiltakozott, az eljárás megszüntetésének volt helye.
Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.
Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.
A tisztességes eljáráshoz való alapvető jog, a személyi szabadság, az emberi méltósághoz való alapvető jog és a megalázó elbánás alkotmányos tilalmának súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a panaszosok azt kifogásolták, hogy a rendőrség egy zártkörű rendezvényt tartó szórakozóhelyen rajtaütött kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények felderítése, megszakítása érdekében, majd minden ott tartózkodó személyt a földre parancsolt, ruházatukat - meztelenre vetkőztetéssel - átvizsgálta, majd megbilincselve előállította őket. A természetes személy panaszos esetében a Testület a rendőri intézkedés módját, a bilincshasználat jogalapját és időtartamát, a szabálytalan parancsnoki kivizsgálást, valamint a meztelenre vetkőztetést minősítette jogszerűtlennek; míg a jogi személy panaszos alapvető jogai a Testület álláspontja szerint nem sérültek.
Elutasításról szóló állásfoglalás abban az ügyben, amelyben két személyt - elmondásuk szerint - a rendőrök igazoltattak, megbilincseltek, előállítottak és állítólag bántalmazással vallomástételre is akarták kényszerítették őket betörésekkel kapcsolatban; azonban a panaszt nem az arra jogosult terjesztette elő, illetve hiteles, azonosítható aláírás hiányában a panaszbeadványt a Testületnek el kellett utasítania.
A Testület megszüntette az eljárást azon panaszos esetében, aki a vele szemben Budapesten, a az V. kerület Erzsébet téren, 2009. július 4-én tartott demonstráción történt vegyi eszköz alkalmazást és a helyszínről való, rendőrök általi "elüldözését" kifogásolta, mivel a Testület eljárása során tett nyilatkozatával panaszát visszavonta.
A testi épséghez, emberi méltósághoz és tulajdonhoz való alapvető jogok súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás azon panaszos ügyében, aki egy szórakozóhely hangos és zavaró működése miatt hívta ki a rendőröket, akik aztán őt akarták igazoltatni, és mivel nem volt nála kéznél igazolvány, durva, erőszakos módon előállították, majd a ruházatát és a csomagját is átvizsgálták, és az intézkedés során anyagi kára is keletkezett.
A személyi szabadság, az emberi méltósághoz és a személyi biztonsághoz való alapvető jog súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás abban az ügyben, amelyben a rendőrség a panaszost a lakásán őrizetbe vette, bilincsben szállította a fogdára, majd gyógyszereiért vissza a lakására - amely bilincselést a Testület jogalap nélkülinek, automatikusan alkalmazottnak talált.
Súlyos alapjogsérelmet megállapító állásfoglalás, olyan panaszügyben, amelyben a panaszos előadta, hogy egy verekedésbe keveredett, amelyet követően őt előállították, testi kényszer alkalmazásával vér- és vizeletminta vételnek vetették alá, melynek módját, a közben történt fizikai bántalmazást és a bilincs alkalmazását sérelmezte. A Testület jogszerűnek ítélte meg a bilincshasználatot és a panaszos előállítását, ugyanakkor megállapította, hogy súlyosan sértette a panaszos alapvető jogait bilincselés módja (lábbilincs), illetőleg az erőszakos úton történő húgyhólyag-katéteres vizeletminta vétel. A rendőri bántalmazás és az intézkedés során készült iratok kiadása kapcsán alapjogsérelem nem volt megállapítható.
A Testület súlyos alapjogsértést állapított meg azon panaszosok ügyében, akikkel szemben egy közlekedési baleset kapcsán zajlott rendőri intézkedés. A Testület az eset vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a panaszosoknak sérült a tisztességes eljáráshoz való joga azzal, hogy a balesetben érintett rendőr szolgálatba helyezte magát, és ilyen módon állította meg őket, továbbá, hogy a helyszíni szemle kapcsán nem érvényesült egyértelműen a részrehajlás-mentesség követelménye. Sérült továbbá a panaszosok emberi méltósághoz fűződő joga azáltal, hogy velük szemben az eljáró rendőrök sértő hangnemet és kifejezéseket használtak. Az alapjogsérelmek összességükben elérték azt a szintet, amely indokolttá tette, hogy a Testület az állásfoglalását az országos rendőrfőkapitánynak küldje meg.