A tisztességes eljáráshoz és az emberi méltósághoz való alapvető jogok, valamint a tulajdonhoz való jog sérelmét megállapító állásfoglalás, olyan panaszügyben, amelyben a panaszossal szemben foganatosított igazoltatást és az annak során tanúsított rendőri magatartást sérelmezte a Testület. A Testület megállapította, hogy a rendőr nem tartotta be a szolgálati fellépésre vonatkozó előírásokat, jogszabályi felhatalmazás nélkül a lakcímkártya átadására szólította fel a panaszost, valamint kivette a panaszos kezéből a felvétel készítésre Testület úgy ítélte meg, hogy az egyes jogsérelmek mértéke összességében elérte azt a szintet, amely a Testület súlyos alapjogsérelmet megállapító állásfoglalását megalapozza.
Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.
Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.
Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.
A panaszos csendháborító magatartással szembeni rendőri intézkedés elmulasztását sérelmező panaszbeadványát a Testület elutasította, mivel azt a panaszos elektronikus úton terjesztette elő, és a Testület felhívása ellenére aláírásával ellátva határidőre nem erősítette meg.
A panaszbeadvány visszavonása miatt az eljárás megszüntetésről szóló állásfoglalás, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy a rendőrség az üzlethelyisége előtt szabálytalanul parkoló gépjárművek tulajdonosaival szemben intézkedési kötelezettségét elmulasztotta.
Eljárást megszüntetéséről szóló állásfoglalás; mivel a panaszos visszavonta eredetileg előterjesztett, rendőri segítségnyújtási kötelezettség megsértését kifogásoló beadványát. A panaszos előadta, hogy az általa bérelt üzlete előtt álló kisteherautó több napja akadályozza a őt mint bérlőt és az ingatlan tulajdonosát is az ingatlan megközelítésében, az ahhoz történő szállításban, illetve a gyalogos forgalomban is, ezért kérte a rendőröket, hogy segítsenek neki a kisteherautó eltávolításában.
Az állásfoglalásban a Testület kimondta a panaszos tisztességes eljáráshoz és emberi méltósághoz való jogának súlyos sérelmét; valamint a rendőri intézkedés részrehajló jellegét. A Testület megállapította, hogy a sajtó munkatársaként egy vonulásos rendezvényen megjelenő panaszossal szemben az őt igazoltató rendőrök elmulasztották az intézkedés céljának közlését, illetve emberi méltóságot sértő megjegyzést tettek vele szemben. A panaszos igazoltatását és adatainak rögzítését a Testület jogszerűnek minősítette, de a panaszossal szemben támadólag fellépő személlyel szembeni rendőri fellépés hiányával az intézkedő rendőrök nem tettek eleget segítségnyújtási kötelezettségüknek, elfogultan intézkedtek, továbbá felvilágosítás-adási kötelezettségüket sem megfelelően teljesítették. A panaszos a vele szembeni intézkedést követően akadály nélkül csatlakozhatott a rendezvényen résztvevőkhöz, a rendőri intézkedésekkel nem lehetetlenítették el a sajtótevékenység végzésében, ezért a Testület a sajtóhoz való jog sérelmét nem állapította meg.
A személyes szabadsághoz való alapvető jogok súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás abban a panaszügyben, amelyben a panaszost egy érdekvédelmi szövetség demonstrációjáról - melynek során festékszóróval figyelemhívásként egy felirat került felfestésre egy épület falára - a rendőrség előállította. A panaszos előállítását indokoltnak és jogszerűnek tartotta a Testület, ugyanakkor annak időtartama, illetve és további 4 órával történő meghosszabbítása súlyosan jogsértő volt.
Nem állapított meg alapjogsérelmet a Testület annak a panaszosnak az ügyében, akivel szemben 2009. október 17-én közlekedési szabálytalanság miatt foganatosítottak rendőrök intézkedést. Azzal összefüggésben, hogy az intézkedő rendőr betartotta-e az öltözködési szabályzatban foglaltakat az egymásnak ellentmondó információkat a Testület nem tudta megnyugtatóan feloldani, így ebben a vonatkozásban a Testület alapjogsérelmet nem tudott megállapítani. Arra vonatkozóan, hogy a panaszos forgalmi akadályt képezett-e az intézkedés ideje alatt, és ez őt veszélyeztette-e, a Testület a rendőri jelentésben foglaltakat fogadta el, ezért arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos testi épséghez való alapvető joga nem sérült. Azzal kapcsolatban, hogy a panaszos gépjárműve mellett több rendőr állt-e, és jelenlétük fenyegető lehetett-e a panaszosra nézve a Testület nem tudott megnyugtatóan állást foglalni, ezért az emberi méltósághoz való jog sérelmét nem tudta megállapítani. Mivel a Testület alapjogsértést nem állapított nem, az ügyet kivizsgálásra megküldte az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetőjének.