Alapjogsérelmet okozó intézkedés megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy miután a feleségével és barátjával hazafelé menet tettlegességig fajuló összetűzésbe került kettő szolgálaton kívüli rendőrrel, a kiérkező rendőrök a panaszost és barátait előállították, vele tiszteletlen hangnemben bántak, illetőleg bántalmazták, tőle akarata ellenére vért vettek, illetőleg a kirendelt tolmács nem megfelelően látta el a feladatát. A Testület a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyrészt alapjogsérelmet megállapítani nem tudott, másrészt az alapjog korlátozása jogszerűen történt. A panasztolmácsolással és jegyzőkönyvezéssel kapcsolatos részében pedig megállapította a Testület a hatáskörének hiányát.
Alapjogsérelmet okozó intézkedés megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy miután a férje és barátja és kettő szolgálaton kívüli rendőr között verekedés tört ki, a kiérkező rendőrök őt is előállították, vele tiszteletlen hangnemben bántak, illetőleg bántalmazták. A Testület a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyrészt alapjogsérelmet megállapítani nem tudott, másrészt az alapjog korlátozása jogszerűen történt.
A panaszos tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való alapvető jogainak csekély fokú sérelme miatt áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos a vele szemben 2010. július 4. napján, Budapesten, a Felvonulási téren foganatosított rendőri intézkedést sérelmezte. A Testület úgy ítélte meg, hogy a panaszos ruházatának egyes darabjainak levételére való felszólítás nem sértette a véleménynyilvánításhoz való jogot, ugyanakkor elmulasztotta a rendőrség felhívni a panaszos figyelmét a panasztétel lehetőségére, amely alapjogsérelmet eredményezett a panaszosnál.
Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület annak a panaszosnak az ügyében, aki azért kért rendőri segítséget, mert két kisgyermekét a gyermekek apja az ő jóváhagyása nélkül magával vitte. A Testület vizsgálata során megállapította, hogy amikor a panaszos a rendőrőrsön személyesen tett bejelentést, a rendőrség nem mulasztotta el intézkedési kötelezettségét, ugyanakkor nem tett eleget segítségnyújtási és tájékoztatási kötelezettségének. A gyermekek tartózkodási helyének közelében zajlott események során pedig a rendőrök magatartása azért nem felelt meg a követelményeknek, mert nem vizsgálták ki megfelelően, hogy az apa valóban bántalmazta-e a panaszost, továbbá azért sem, mert fellépésük során nem teljesült maradéktalanul a részrehajlásmentes intézkedés követelménye. A Testület állásfoglalását megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.
Alapjogsérelem hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy az általa utólagosan beszerelt xenon izzó miatt igazoltatták, elvették forgalmi engedélyét és feljelentették közlekedési szabálysértés miatt. A Testület - hatásköre hiányában - nem vizsgálta, hogy a panaszos magatartásával megvalósított-e szabálysértést, ugyanakkor megállapította, a feljelentést megelőző közlekedésrendészeti intézkedés (és az annak keretében történt igazoltatás, valamint forgalmi engedély elvétel) jogszerű és indokolt volt, amellyel jogszerűen korlátozta a rendőrség a panaszos személyes adatok védelméhez és a személyi szabadsághoz való jogát.
Az állásfoglalásban a Testület a tisztességes eljáráshoz, az emberi méltósághoz és a jogorvoslathoz való jog súlyos sérelmét állapította meg abban a panaszügyben, amelyben a rendőrség egy bankrablás-sorozat miatt intézkedett a panaszossal szemben. A Testület szerint a bűncselekmény-sorozat ismeretlen elkövetőjének felderítése alapjaiban indokolttá tette a panaszossal szemben a magánlakásban történt igazoltatást, átvizsgálást és előállítást, illetve a kényszerítő eszköz alkalmazása is indokolt és arányos volt, ugyanakkor a rendőrségi dokumentáció többszörös hiányossága, az előállítás során pedig az előállítotti jogokról és kötelezettségekre (beleértve az élelmezés igénylésének lehetőségére történő figyelmeztetést), valamint a panasztétel lehetőségére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség elmulasztása összességében súlyos alapjogi sérelmet idézett elő.
A tisztességes eljáráshoz való alapvető jog és a panaszjog csekély mértékű sérelmét megállapító állásfoglalás olyan panaszügyben, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy egy gépjármű utasaként, a járművet megállítva őt is igazoltatta a rendőrség; a Testület azonban csak a rendőri fellépés megkezdése garanciális-formális szabályainak a megsértését, illetve a panaszjogról történő kioktatás elmaradását állapította meg alapjogsérelemként.
Alapjogsérelem hiányában áttételről szóló állásfoglalás azon panaszos beadványa alapján, aki egy ideiglenes távoltartó határozatot kifogásolt, és azt, hogy ennek alapján, amikor vitája támadt a feleségével, és az bántalmazta is őt, valamint amikor másnap a lakásáról elő is állították a rendőrök, akkor nem jártak el vele szemben jogszerűen. A Testület a határozatot nem vizsgálta, a többi intézkedés tekintetében pedig nem állapított meg alapjogsérelmet.
Az emberi méltósághoz való alapvető jog, a személyi szabadság, a megalázó elbánás alkotmányos tilalma súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás azon panaszügyben, amelyben a természetes személy panaszos - és jogi személyként az általa működtetett vállalkozás - azt kifogásolta, hogy egy szórakozóhelyre a rendőrség nagy erőkkel behatolt, ott mindenkit - így a panaszost is - megbilincseltek, külön helyiségben levetkőztetve átvizsgáltak, majd előállítottak, mert különböző kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények elkövetését lehetett valószínűsíteni.
Hatáskörhiány miatt elutasításról szóló állásfoglalás olyan beadvány alapján, amelyben a panaszos több korábbi rendőri fellépést is sérelmezett, ám azok megtörténtéről a rendőrség semmilyen információval nem rendelkezett.