Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület annak a panaszosnak az ügyében, aki egy közlekedési balesethez hívott rendőri segítséget, amely azonban hosszas várakozás után sem érkezett meg. A Testület állásfoglalását megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.
Csekély fokú alapjogsértést állapított meg a Testület annak a panaszosnak az ügyében, aki kifogásolta egyrészt a bejelentés alapján hozzá kiérkező rendőrök magatartását, másrészt pedig a rendőrkapitányság főügyeletesével folytatott telefonbeszélgetés során nyújtott tájékoztatást. A panaszosnak az áttétel ellen előzetesen bejelentett tiltakozására figyelemmel azonban a Testület az eljárás megszüntetéséről döntött.
Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület annak a panaszosnak az ügyében, aki azért lépett a sebességellenőrzést végző szolgálati gépkocsihoz, hogy a benne ülő rendőröktől felvilágosítást kérjen, válaszul azonban igazoltatták, adatait az előírásoknak nem megfelelő eljárással rögzítették, továbbá az intézkedések céljáról sem tájékoztatták. A Testület állásfoglalását megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.
A Testület megállapítása szerint alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor azon panaszossal szemben, akit elfogatóparancs alapján fogott el és állított elő a rendőrség, mivel vele szemben kétszer is indokolatlanul, tehát emberi méltóságát módon alkalmaztak bilincset. A Testület állásfoglalását megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.
A Testület állásfoglalása szerint nem történt alapjogsértés azon panaszos esetében, aki egy éjszaka telefonon kért segítséget egy rendőrtől a fiát ért támadással összefüggésben. Az érintett alezredes a panaszos telefonhívása nyomán, az adott körülmények között nem volt köteles intézkedést kezdeményezni, azon túl pedig a panaszost az adott helyzetben megfelelő tájékoztatással látta el.
Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos beadványa alapján, akit azután vontak a rendőrök intézkedés alá, hogy egy sebességellenőrzést végző és álláspontja szerint tilos helyen parkoló rendőrségi gépjárműről közben fényképfelvételeket készített. A Testület állásfoglalását megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.
A Testület állásfoglalásában arra a megállapításra jutott, hogy jogszerűen korlátozta a rendőrség annak a panaszosnak az alapvető jogait, akinek a házánál az éjszaka folyamán azért jelentek meg két alkalommal is rendőrök, hogy egy, a panaszos használatában lévő gépkocsi kapcsán - a panaszostól szerzett információk alapján - kizárják jogellenes cselekmény elkövetésének a gyanúját.
A Testület megállapítása szerint alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor azon panaszos esetében, akinek otthonába a rendőrök kellő jogalap hiányában, hatósági határozat vagy bebocsátás nélkül beléptek. A panaszos ingatlanán történő intézkedés célja a rendőrségi iratokból nem volt egyértelműen meghatározható, így a Testület megállapította a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét is. A Testület nem tudott alapjogsértést megállapítani a rendőrök által használt hangnem és az azonosítási kötelezettség elmulasztása tekintetében. Ugyanakkor a Testület úgy találta, hogy a rendőrség megsértette a panaszos kiskorú gyermekének tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, amikor édesanyja hollétéről tett fel kérdéseket neki. A Testület e jogsértést kellően súlyos fokúnak ítélte ahhoz, hogy állásfoglalását az országos főkapitánynak küldje meg.
A panaszbeadvány visszavonása miatt az eljárás megszüntetésről szóló állásfoglalás, amelyben a panaszos pénzhamisítás gyanúja miatt vele szemben alkalmazott rendőri fellépést sérelmezte.
A Testület súlyos alapjogsérelmet állapított meg olyan panaszbeadvány alapján, amelyben a panaszossal szembeni rendőri fellépésre otthona előtt, a társai körében került sor. Az intézkedő rendőrök a panaszost és társait személyazonosságuk igazolására szólították fel, tekintettel azonban arra, hogy a panaszosnál személyazonosságának megállapításra alkalmas okmány nem volt, ezért az intézkedő rendőrök - annak ellenére, hogy a panaszost társai is igazolni tudták volna, vagy otthonában található okmányaiért be tudta volna mutatni - a panaszost személyazonosságának megállapítása végett előállították. Előállítására továbbá szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás ellenére történő továbbfolytatása miatt is szükségesnek találta a rendőrség, mivel a panaszos többszöri felszólítás ellenére sem vette ki kezeit a zsebeiből, és ezzel az intézkedő rendőrök szerint a testi épségüket veszélyeztette a panaszos. A Testület az ügy gondos mérlegelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés céljának, jogalapjának közlésével, a rendőrök által tanúsított magatartással, a panaszos előállításával, átvizsgálásával, valamint a kényszerítő eszköz alkalmazásával sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz, személyi szabadsághoz, testi épséghez, valamint az emberi méltósághoz fűződő joga.