A tisztességes eljáráshoz, a szabad mozgáshoz és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogok súlyos sérelmét megállapító állásfoglalás olyan panaszügy tárgyában, amelyben a panaszost 2010. július 4-én, az esti órákban rendőrök igazoltatták oly módon, hogy a jogszabályokban kötelezően előírt viselkedési formát mellőzték és a lakcímkártyáját is elkérték tőle. A Testület megállapította, hogy az igazoltatás jogalapját nem megfelelően jelölték meg a rendőrök és, hogy indokolatlan is volt a panaszos igazoltatása, mivel a panaszos magatartása nem szolgáltatott alapot ahhoz. A szolgálati fellépés kapcsán és a lakcímkártya elkérése miatt is szabálytalanságokat állapított meg a Testület.
A magán- és családi élet tiszteletben tartásához való alapvető jog csekély mértékű sérelmét megállapító és áttételről szóló állásfoglalás azon panaszos beadványa alapján, aki azt kifogásolta, hogy saját ügyében egy idézést a rendőrség neki késő este személyesen hozott ki - ami benne félelmet és rosszullétet okozott -, pedig a más úton történő kézbesítésre, vagy másik napon korábbi időpontban a személyesen történő kézbesítésre is lett volna lehetőség.
Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos beadványa alapján, aki abból a célból jelenet meg a rendőrségen, hogy gyermeke eltűnése miatt bejelentést tegyen, ott azonban intézkedés alá vonták. A Testület álláspontja szerint az arányosság követelményét sértő módon járt el a rendőrség akkor, amikor a panaszos előállítása iránt intézkedett, ezáltal alapjogsértést valósított meg. A kényszerítő eszköz alkalmazása miatt megvalósult továbbá a panaszos testi épséghez fűződő alapvető jogának megsértése. Az intézkedés céljára vonatkozó tájékoztatás késedelmes közlése kapcsán a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése a rendelkezésre bocsátott információk alapján nem volt megállapítható, az panaszos orvosi ellátásával kapcsolatos rendőrségi kötelezettség ugyanakkor a mentők értesítésével megfelelően teljesült. A ruházat- és csomagátvizsgálás és a mobiltelefon elvétele jogszerűen zajlott, ugyanakkor a Testület úgy ítélte meg, hogy a panaszos élelemmel való ellátásának elmaradása sértette az emberi méltóságát. A panaszos emberi méltóságának megsértéséről a fogdai elhelyezéssel összefüggésben és a rendőrök által alkalmazott hangnem vonatkozásában a Testület nem tudott egyértelmű álláspontot kialakítani, megállapította azonban, hogy a képviselő értesítésének elmaradása miatt a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme nem valósult meg. A fent összefoglalt sérelmek a Testület megítélése szerint összességükben elérték a súlyosság azon fokát, amely indokolttá tette a panasz és az állásfoglalás megküldését az országos rendőrfőkapitánynak.
Alapjogsérelmet okozó intézkedés megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy a lakása előtt nagy fékcsikorgással állt meg az éjszaka egy rendőrautó, majd pedig az abban utazó járőr később benézett a kertjébe, nagy riadalmat okozva ezzel benne és a vele lakó személyekben. Testület arra a következtetésre jutott, hogy a járőrök panaszolt magatartása, vagyis hogy a panaszos kertjét oda betekintve átvizsgálták, az éjszakai becsengetések miatti bejelentés ismeretében szükséges és arányos eljárásnak tekinthető, ezért nem volt alkalmas arra, hogy a panaszos tulajdonhoz való alapjogának megsértését megvalósítsa. A rendőrök járművel való megérkezésével kapcsolatban az ellentmondó előadások miatt a Testület alapjogi sérelmet nem tudott megállapítani.
Alapjogsérelmet okozó intézkedés megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszosok a házukkal szemközti útszakaszon az éjszaka folyamán zajló közlekedésrendészeti ellenőrzéseket kifogásolták. A rendőrség szerint a kérdéses útszakasz közlekedésrendészeti-, közbiztonsági-, és migrációs ellenőrzési feladatok szempontjából stratégiai fontosságú, ez indokolja az éjszakai közúti ellenőrzéseket. Testület úgy ítélte meg, hogy panaszolt rendőri intézkedések ugyan érintették a panaszosok magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát, az általuk okozott kellemetlenség azonban nem volt alkalmas arra, hogy a panaszosok magán- és családi élet tiszteletben tartásához való alapjogának megsértését megvalósítsa. Mindezek miatt a Testület a közúti ellenőrzésekkel összefüggő panaszosi sérelem kapcsán alapjogsértést nem állapított meg.
Alapjogsérelem hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos kifogásolta, hogy Budapesten demonstrációt kívánt tartani, aminek levezénylése tárgyában egyeztetett az illetékes rendőrkapitánysággal. A BRFK 2010. július 22-én a fokozott ellenőrzés elrendeléséről közleményt jelentetett meg. A panaszos szerint a rendőrség a közleménnyel veszélyeztette a jogbiztonsághoz-, a mozgás-, gyülekezési szabadsághoz fűződő alapvető emberi jogait Sérelmezte továbbá, hogy az egyik internetes hírportálon olyan információk jelentek meg róla, amelyeket csak a rendőrség szivárogtathatott ki, akik ezzel megsértették a személyiségi jogait. A Testület álláspontja szerint a közlemény nem volt alkalmas arra, hogy a panaszos gyülekezési jogának jogellenes és indokolatlan korlátozását vagy megsértését megvalósítsa. Mindezek miatt a Testület a rendőrségi közleménnyel összefüggő panaszosi sérelem kapcsán alapjogsértést nem állapított meg. A rendőrség a bejelentés kapcsán a hatályos jogszabályok szerint járt el, ezért a Testület ezzel kapcsolatban a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét nem állapította meg. A Testület álláspontja szerint a rendőrség demonstráció bejelentésével kapcsolatos adatkezelési eljárása megfelelt a hatályos jogszabályoknak, ezért nem volt alkalmas arra, hogy a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő alapjogának megsértését megvalósítsa
Alapjogsérelmet okozó intézkedés megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos egy közúti közlekedési baleset részese volt, melynek során a helyszínelő rendőrök részrehajló, nem objektív eljárást kifogásolta, és sérelmezte a vele szembeni bánásmódot is. A Testület megállapította, hogy a szabálysértési ügy megítélése tekintetében nincsen hatásköre eljárni, valamint, azt hogy a sérelmezett hangnem és a megkülönböztető bánásmód vonatkozásában az ellentétes állításokra tekintettel alapjogsérelem nem állapítható meg.
A panaszbeadvány kiegészítésének elmulasztása miatt az eljárás megszüntetésről szóló állásfoglalás, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy egy egyenruhás rendőr kereste fel a lakásán, ahol az adatait kérte, azonban magát nem igazolta és a panaszos kifejezett kérése ellenére lépett be a lakásába.
Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszbeadványban foglalt sérelmek egy részének vizsgálatára a hatásköre nem terjed ki, a sérelmek másik részében pedig a panasz elkésett.
A Testület elutasította és kivizsgálásra az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetőjéhez áttette a panaszos beadványát. Megállapítható volt ugyanis, hogy a Testület eljárásában a panasz elkésett, ugyanakkor az Rtv. 93/B. § (2) bekezdése alapján helye volt a rendőrségi panaszeljárás lefolytatásának.