Alapjogsérelem hiányában áttételről szóló állásfoglalás annak a panaszosnak az ügyében, akivel szemben a rendőrök igazoltatást, előállítást és bilincselést foganatosítottak, mivel alappal feltételezték róla, hogy vendéglátóhelyeken verekedéseket provokált.
Hatáskör hiányában elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyet a panaszos büntetőeljárási kérdésekkel (az eljárás során keletkezett iratról történő másolat kiadása, és az amiatti illetékfizetési kötelezettség, idézésre való megjelenéssel összefüggő költségek megtérítése) összefüggésben terjesztett elő.
A panaszos emberi méltósághoz és a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fuződő alapvető jogának csekély mértéku sérelme, illetve a rendőri intézkedés embertelen, megalázó elbánás tilalmába ütköző jellege miatt áttételről szóló állásfoglalás, amelynek alapjául szolgáló panaszban a panaszos az éjjel, magánlakásában, a kiskorú gyermeke jelenlétében foganatosított testi kényszer és bilincs alkalmazását; továbbá előállítását és annak körülményeit sérelmezte. A Testület megállapítása szerint a panaszost ért jogsérelem mértéke - az ügy összes körülménye alapján, figyelemmel a kényszerítő eszközök alkalmazásának indokoltságára, jogszeruségére és az arányosság követelményének megfelelőségére - nem érte a súlyos fokú alapjogsérelmet.
A panaszos tisztességes eljáráshoz valamint a jogorvoslathoz való jogának csekély mértéku sérelme miatt áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos egyrészről azt kifogásolta, hogy a panaszos házában a rendőrség egy általa ismeretlen személyt keresett, másrészről azt, hogy a panaszos rendőrséghez benyújtott panaszát a rendőrség tájékoztató levél formájában zárta le. A Testület megállapítása szerint a panaszos személyes adatok védelméhez és a tulajdonhoz való jogát nem érte sérelem; ugyanakkor csekély fokban sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz valamint a jogorvoslathoz való joga azáltal, hogy a rendőrség beadványát nem panaszként vizsgálta ki, így közigazgatási eljárás lefolytatása nem történt meg, amelynek következtében a panaszosnak nem állt módjában megtámadni a rendőrség válaszát.
A Testület hatáskörének hiányában elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos büntetőeljárás kérdéseket - a megalapozott gyanú közlésének hiányát, az őt érintő kényszerintézkedések (házkutatás, lefoglalás) jogszerutlenségét, az általa a nyomozó hatóság tagjával szemben kezdeményezett kizárási iránti kérelem figyelmen kívül hagyását, illetőleg és az előzőek miatt a rendőrséghez benyújtott panaszok ki nem vizsgálását sérelmezte.
A közlekedésrendészeti ellenőrzés során az intézkedő rendőrök láthatósági mellényének viselése tárgyában előterjesztett panaszbeadványt a Testület elutasította, mivel azt a panaszos elektronikus úton terjesztette elő, és a Testület felhívása ellenére határidőre nem erősítette meg.

Az állásfoglalásban a Testület a személyi szabadsághoz való jog súlyos sérelmét mondta ki a 2009. szeptember 5-én Budapesten, a Blaha Lujza téren tartott rendezvényen résztvevő panaszos előállításával összefüggésben. A Testület megállapítása szerint - a megjelölt területen egyébként indokoltan elrendelt fokozott ellenőrzés során - a panaszossal szemben intézkedő rendőrök szolgálati fellépése, a panaszos igazoltatása és adatainak rögzítése, valamint átvizsgálása jogszeruen történt; a testi kényszer és bilincs alkalmazására jogszeruen és arányosan került sor. A panaszos (buncselekmény elkövetésén tettenérést követő) elfogása és előállítása jogszeru és indokolt volt, ugyanakkor az előállítás 7 órát meghaladó időtartama - tekintettel arra, hogy eljárási cselekményt az előállítás utolsó három és fél órájában a panaszossal szemben nem folytattak le - indokolatlanul hosszú volt. A Testület továbbá megállapította a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét is, mivel a panaszossal szemben alkalmazott testi kényszer megfelelő dokumentálása elmaradt.

Hatáskörének hiánya miatt a Testület elutasította a panaszos beadványát. A Testület állásfoglalásában kifejtette, hogy az Rtv. rendelkezései értelmében hatásköre a kizárólag rendőri szervek, rendőrként szolgálatot teljesítő személyek fellépésének vizsgálatára terjed ki. A panaszolt ügyben azonban az eljáró személy nem rendőr volt, így a Testület hatásköre nem terjed ki a sérelmezett események és magatartás vizsgálatára.

Alapjogot csekély mértékben sértő intézkedésre került sor annak a panaszosnak az ügyében, akit 2009. augusztus 22-én éjszaka igazoltattak a rendőrök, majd előállították. A panaszos egy pinceablakot próbált eltávolítani a helyéről, a rendőrök láttán pedig igyekezett eltávozni. A rendőri igazoltatás jogalapja tehát megvolt. Ugyancsak indokolt és jogszeru volt a panaszos előállítása, mivel buncselekmény gyanúja állt fenn, s a panaszos nem tudta a helyszínen igazolni személyazonosságát. Az előállítás időtartama a Testület állásfoglalása szerint nem haladta meg a szükséges mértéket. Aránytalan korlátozásnak minősítette azonban a Testület a panaszos megbilincselését, tekintettel életkorára, valamint arra, hogy vele szemben három fiatal rendőr járt el. Csekély fokúnak minősítette azonban a jogsérelmet, mivel mindössze nyolc percig tartott. A Testület megállapította a panaszos emberi méltóságának sérelmét, azonban annak csekély foka miatt a panaszt áttette az intézkedést foganatosító szerv - Budapesti Rendőr-főkapitányság I. Kerületi Rendőrkapitánysága - vezetőjéhez.