Hiteles, azonosítható aláírás hiányában beadvány elutasításáról szóló állásfoglalás olyan ügyben, amelyben a panaszos kifogásolta, hogy egy megemlékezésen a rendőrség megjelent, majd tömeges igazoltatásokba kezdett.
Hatáskör hiányában elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos egy büntetőüggyel kapcsolatos kifogásait fogalmazta meg.
Hiteles, azonosítható aláírás hiányában beadvány elutasításáról szóló állásfoglalás olyan ügyben, amelyben a panaszos kifogásolta a rendőrség többszöri, kérés ellenére történt segítségnyújtásának elmulasztását.
A panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét állapította meg a Testület egy március 15-ei megemlékezésen vele szemben foganatosított rendőri intézkedés miatt. Az alapjogsérelem csekély súlya miatt a Testület állásfoglalását áttette az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetőjéhez. A panaszos beadványában kérte a békés gyülekezéshez való jog megsértésének megállapítását, azonban a Testület az esettel kapcsolatos számos írásos dokumentum, valamint több — részben a rendőrség által készített, részben az interneten fellelhető — videofelvétel megtekintése és elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az adott rendezvényen a rendőrök jogszerűen kezdeményeztek intézkedést — számos résztvevővel, így a panaszossal szemben is — ezért a panaszos gyülekezési joga nem sérült. Megállapította ugyanakkor a Testület, hogy a rendőrség által a rendezvény főszervezőjének adott, nem teljes körű tájékoztatás sértette a résztvevők, így panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát ezért a Testület a fentiek szerint alakította ki állásfoglalását. Az állásfoglaláshoz csatolt párhuzamos indokolás szerint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme mellett az ügyben a békés gyülekezéshez való jog sérelme is megállapítható volt.
A panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét állapította meg a Testület egy március 15-ei megemlékezésen vele szemben foganatosított rendőri intézkedés miatt. Az alapjogsérelem csekély súlya miatt a Testület állásfoglalását áttette az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetőjéhez. A panaszos beadványában kérte a békés gyülekezéshez való jog megsértésének megállapítását, azonban a Testület az esettel kapcsolatos számos írásos dokumentum, valamint több — részben a rendőrség által készített, részben az interneten fellelhető — videofelvétel megtekintése és elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az adott rendezvényen a rendőrök jogszerűen kezdeményeztek intézkedést — számos résztvevővel, így a panaszossal szemben is — ezért a panaszos gyülekezési joga nem sérült. Megállapította ugyanakkor a Testület, hogy a rendőrség által a rendezvény főszervezőjének adott, nem teljes körű tájékoztatás sértette a résztvevők, így panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát ezért a Testület a fentiek szerint alakította ki állásfoglalását. Az állásfoglaláshoz csatolt párhuzamos indokolás szerint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme mellett az ügyben a békés gyülekezéshez való jog sérelme is megállapítható volt.
Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.
Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos beadványa alapján, aki a bejelentése nyomán lakásában intézkedő rendőrök magatartását kifogásolta. Az intézkedő rendőrök fellépése kapcsán tapasztalt mulasztás – az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésének elmaradása – miatt a Testület indokoltnak látta megállapítani a panaszos személyi biztonsághoz való jogának biztosítására irányuló pozitív állami-hatósági kötelezettség megsértését, egyúttal a panaszos személyi biztonsághoz való jogának sérelmét. Arra a következtetésre jutott továbbá, hogy a panaszos oldalán jogsértést eredményezett, hogy a testvérét a rendőrség nem állította elő mintavétel céljából, ezért indokoltnak tartotta megállapítani a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának megsértését.
Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos beadványa alapján, aki előállítását, előállításának időtartamát, valamint a rendőri tájékoztatás hiányát sérelmezte. A Testület vizsgálatának eredményeként megállapította, hogy jogszerű volt a panaszos igazoltatása és előállítása, sérült azonban személyi szabadsághoz való joga az előállítás nyolcórás tartamának meghosszabbítás nélküli túllépése és aránytalanul hosszú időtartama miatt, továbbá tisztességes eljáráshoz való joga amiatt, hogy vezetői engedélyének bevonásakor az intézkedő rendőr nem állított ki átvételi elismervényt.
Hatáskör hiányában elutasította a Testület azon panaszos beadványát, aki egy szolgálaton kívüli rendőr magatartása miatt terjesztette elő panaszát. A Testület megállapította, hogy sérelmezett eseménysor idején az érintett rendőr nem volt szolgálatban, és bár több tanú szerint tett utalást rendőri mivoltára, magatartása teljes mértékben kívül esett a szolgálati viszonyának körén. Az adott körülmények között rendőri minőségének említése visszaélésszerű lehetett, azonban a Testület eljárását ez a hivatkozás – éppen indokolatlanságánál fogva – nem alapozta meg.
A Testület a panaszbeadvány áttételéről döntött abban az ügyben, amelyben a panaszos a lakásán intézkedő rendőrök eljárását kifogásolta. A panaszos azért hívta ki a rendőröket, mert unokájának élettársa hangoskodásával zavarta őt a pihenésben. A kiérkező rendőrök a hangoskodó vendéggel szemben egyáltalán nem intézkedtek, őt ugyanakkor elmondása szerint kioktatták, melyet emberi méltósága sérelmeként élt meg. A Testület akképpen foglalt állást, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát a rendőrök intézkedésével összefüggésben sérelem nem érte, mivel beadványában a panaszos maga sem jelölt meg olyan körülményt, amely rendőri intézkedést indokolt volna. A rendőrök által alkalmazott hangnemmel kapcsolatban a Testület a rendőrség, illetőleg a panaszos elmondása közötti ellentmondást feloldani nem tudta, így a panaszos emberi méltóságának sérelmét sem tudta megállapítani.