Elutasításról és áttételről szóló állásfoglalás azon panaszos ügyében, aki előállítását, valamint a lakásában tartott házkutatást sérelmező beadványát a Testületre irányadó 8 napos határidő túllépésével, ugyanakkor az intézkedést foganatosító rendőri szervre irányadó 30 napos határidőn belül terjesztette elő.
Áttételről szóló állásfoglalást hozott a Testület abban az ügyben, melyben a panaszos a telefonos bejelentését fogadó diszpécser hangneme, illetve a rendőrség intézkedési kötelezettségének elmulasztása miatt élt panasszal. A panaszos azért tett a rendőrségen bejelentést, mert szomszédja az általa üzemben tartott mezőgazdasági vontatóval szabálytalanul, a közlekedés biztonságát veszélyeztetve közlekedett, illetőleg a vontató által keltett zajjal folyamatosan zavarta a környék lakóinak nyugalmát. Arra való tekintettel, hogy a diszpécser a panaszos észrevételeit kategorikusan cáfolta, a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelmét egyéb bizonyítékok hiányában a Testület nem tudta megállapítani. A panasznak a rendőrség intézkedési kötelezettségét érintő része kapcsán a Testület akképpen foglalt állást, hogy a panaszos bejelentésére a rendőrség késedelmesen reagált, mivel csak a panaszos bejelentését követően egy nappal ment ki a helyszínre. A Testület ezen kívül megállapította, hogy a rendőrség intézkedési kötelezettségének nem is tett eleget maradéktalanul, így a Testület panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának csekély fokú sérelmét mondta ki.
Csekély fokú alapjogsérelem okán áttételről szóló állásfoglalás azon beadvány alapján, amelyben a panaszos gyülekezési jogának sérelmét kifogásolta egy március 15-e alkalmából tartott rendezvényen. A Testület a körülményeket mérlegelve úgy ítélte meg, hogy a rendőrség felvilágosítatási kötelezettségének hiányos teljesítése miatt sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga, ugyanakkor ez nem vezetett a gyülekezési jog, mint alkotmányos alapjog megsértéséhez, figyelemmel arra, hogy az összes körülményre tekintettel megállapíthatóvá vált a rendőri intézkedés jogszerű és indokolt volta.
A panaszos tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való alapvető jogainak csekély mértékű sérelme miatt áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy az utcán őt igazoltató rendőrök azonosításra vonatkozó kötelezettségüknek nem eleget tettek, az intézkedés okáról nem tájékoztatták, és közterületen történő alkoholfogyasztás miatt – amit állítása szerint nem követett el – feljelentették. A panaszos panaszolta továbbá azt is, hogy az intézkedő rendőrök nem tájékoztatták panasztételi lehetőségéről. A Testület megállapítása szerint – a szabálysértés kérdését nem vizsgálva, mivel az hatáskörén kívül esik – a panaszos igazoltatása és adatainak rögzítése jogszerűen történt, azonban a rendőri intézkedéssel összefüggésben a megfelelő felvilágosítást elmulasztották a rendőrök és a panaszost a panaszjogáról hiányosan tájékoztatták, míg az azonosításra vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében nem volt megállapítható alapjogi sérelem.
A Testület megállapítása szerint alapjogot sértő intézkedés nem történt, figyelemmel azonban a panaszosnak az áttétel ellen előzetesen bejelentett tiltakozására a Testület megszüntette azt az eljárást, ahol a panaszos azt sérelmezte, hogy egy büntető ügyben hosszú ideig kellett várakoznia a feljelentés megtételére.
A panaszosnak a panasz áttételével kapcsolatos előzetes tiltakozása miatt megszüntetésről szóló állásfoglalás, amelyben a Testület nem állapította meg a panaszos a sérelmére elkövetett állítólagos bűncselekményt követő rendőrségi segítségnyújtási és felvilágosítás-adási kötelezettség nem megfelelő teljesítése miatt előterjesztett panasza kapcsán a tisztességes eljáráshoz és a testi épséghez való jog sérelmét. A panaszos sérelmezte, hogy a rendőrök a telefonon tett bejelentése után későn érkeztek a helyszínre, csak kérésére azonosították magukat, kérése ellenére sem állították elő a támadóját, őt nem vitték egészségügyi intézménybe, továbbá nem tájékoztatták panasztételi lehetőségéről. A szolgálati fellépés és a panaszjogról való megfelelő felvilágosítás megtörténte tekintetében a Testület – az ellentmondó bizonyítékok miatt – nem tudott alapjogi sérelmet megállapítani. A panaszos beadványában sérelmezett további sérelmei – nevezetesen, hogy volt férje magatartásával összefüggésben tett feljelentései miatt a rendőrség milyen döntést hozott és milyen büntetőeljárási cselekményeket tett meg vagy mulasztott el, illetve a közte és volt férje között pénzügyi kérdések, valamint közös kiskorú gyermekük elhelyezése és láthatása – tekintetében a Testület, hatáskörének hiányában, érdemi vizsgálatot nem folytatott.
Megszüntetésről szóló állásfoglalás tekintettel arra, hogy a panaszos a postai úton előterjesztett panaszbeadványát felhívás ellenére nem egészített ki és így beadványa érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
Áltételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy a panaszost a rendőrök a biztonsági öve kikapcsolása miatt vonták közlekedésrendészeti intézkedés alá, de végül a kocsi műszaki állapota miatt elvették a forgalmi engedélyét. A Testület megállapítása szerint az intézkedő rendőrök a jogszabályi előírásoknak megfelelően, kellő jogalap birtokában jártak el a panaszossal szemben és vonták a panaszost intézkedés alá, ezért nem sérült a személyes adatok védelméhez és a tisztességes eljáráshoz való joga. Ugyanakkor a Testület ismételten leszögezi, hogy nincs hatásköre abban a kérdésben dönteni, hogy a panaszos magatartásával megvalósított-e a KRESZ szabályainak megsértését. A rendőri hangnem, bánásmód miatt előterjesztett panasz kapcsán a Testület nem tudta megállapítani a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelmét.
Súlyos alapjog sérelmet megállapító állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy a rendőrök az utcai szemetesek felborítása miatt intézkedés alá vonták, és ennek során bántalmazták, illetve előállították a Kerületi RendőrkapitányságraA panaszost a rendőrkapitányságon majdnem 5 óráig tartották benn, mely alatt élelmezést kért, azonban nem kapott. A panaszos állítása szerint előállítása korábban kezdődött az igazoláson feltüntetettnél. A Testület megállapítása szerint az intézkedő rendőrök a jogszabályi előírásoknak megfelelően, kellő jogalap birtokában jártak el a panaszossal szemben és vonták a panaszost intézkedés alá, ezért nem sérült a személyes adatok védelméhez való joga. Tekintettel arra, hogy az Rtv. tettenérés esetében nem ad mérlegelési jogkört a rendőrségnek, a Testület az előállítást jogszerűnek minősítette, amelynek kapcsán nem sérült a panaszos személyi szabadághoz való joga. Viszont az előállítás időtartalma miatt súlyos mértékben sérült a panaszos személyes szabadsághoz való joga. Ugyanakkor nem állapította meg a Testület a jogorvoslati tájékoztatás elmulasztásával kapcsolatos panasz kapcsán a panaszos jogorvoslathoz való jogának sérelmét, mivel a panaszos a 2011. június 9-én kelt nyilatkozatán elismerte, hogy megkapta a Testület formanyomtatványát, amely teljes körű kioktatást tartalmaz a jogorvoslati lehetőségekről. De mindemellett felhívja a Testület a rendőrség figyelmét, hogy a jogorvoslati lehetőségről szóló, az Rtv. 20. §-ban előírt tájékoztatásnak mindig teljes körűnek, az Rtv. 92-93.§-ban előírt valamennyi panaszeljárási formára kiterjedőnek kell lennie. A rendőri hangnem, illetőleg a rendőri fellépés szabályainak be nem tartása miatt, előterjesztett panasz kapcsán a Testület nem tudta megállapítani a panaszos emberi méltósághoz, illetve tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét. Szintén nem tudta megállapítani a testi kényszer és az azt meghaladó fizikai alkalmazására vonatkozó panasz kapcsán a panaszos emberi méltósághoz és a testi épséghez való jogának sérelmét, illetve hozzátartozó vagy más személy kiértesítésének elmaradása miatti panasz kapcsán a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét.
Megszüntette eljárását a Testület, mert a panaszos – aki egy közlekedési helyszínbírságolást kifogásolt – beadványa pontosításának sem a Testület írásbeli, sem a Testület szóbeli (telefonos) felhívására nem tett eleget és a panaszos közreműködése nélkül a panasz érdemben nem volt vizsgálható.