Áltételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy az, őt egy héten belül már másodszorra igazoltató rendőr, minden ok nélkül vonta közlekedésrendészeti ellenőrzés alá, ennek során nem megfelelő hangnemben beszéltek vele. A Testület állásfoglalása szerint az ügyben a rendőröknek fennállt az intézkedési kötelezettsége, és jogszerűen, kellő jogalap birtokában vonták a panaszost igazoltatás alá, mivel a környéken megszaporodtak a gépkocsi közelében álló raktáraknál a besurranásos lopások, a panaszos gépjárműve pedig az éjszakai órákban az út szélén állt. Az igazoltatás során nem sérült a panaszos személyes adatok védelméhez való joga. Szintén nem sérült az emberi méltósághoz és a tisztességes eljáráshoz való joga a ruházat- és gépkocsiátvizsgálás kapcsán.A rendőri hangnem miatt előterjesztett panasz kapcsán a Testület nem tudta megállapítani a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelmét, szintén nem tudta megállapítani a panaszos tulajdonjoghoz való jogának sérelmét a pénzre vonatkozó panasz kapcsán.
A panaszos tisztességes eljáráshoz való alapvető jogainak csekély mértékű sérelme miatt áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos megkérdőjelezte a vele szemben végrehajtott közlekedésrendészeti intézkedés jogszerűségét, valamint kifogásolta a rendőrök szolgálati fellépését és az alkalmazott hangnemet. közlekedésrendészeti intézkedésre és az annak keretében foganatosított alkoholszint ellenőrzésére jogszerűen került sor; ugyanakkor nem volt alapjogsérelem megállapítható az intézkedő rendőrök által alkalmazott hangnem tekintetében. Csekély mértékben sérült azonban a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga a szolgálati fellépésre vonatkozó szabályok megsértése miatt
Alapjogot sértő rendőri intézkedés hiánya, illetve nem megállapíthatósága okán áttételről szóló állásfoglalást hozott a Testület azon panaszos beadványa alapján, aki a vele szemben alkalmazott közlekedésrendészeti intézkedést, valamint gépkocsijának átvizsgálását sérelmezte. Vizsgálata során a Testület megállapította, hogy jogszerű volt a panaszos igazoltatása, valamint az általa vezetett gépjármű átvizsgálása, így nem sérült a személyes adatok védelméhez, valamint a tulajdonhoz fűződő alapvető joga. Az egymásnak ellentmondó rendőri és panaszosi állítások között feszülő ellentétet azonban a Testület nem tudta feloldani, ezért úgy foglalt állást, hogy az intézkedő rendőr hangneme tekintetében a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelme nem állapítható meg.
Elutasítást tartalmazó állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványát aláírásával felhívás ellenére nem erősítette meg.
Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos beadványa alapján, aki sérelmezte, hogy az intézkedő rendőr nem fogadta el kártya formátumú vezetői engedélyét személyazonosság igazolására alkalmas iratként. A Testület vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy jogszerű volt a panaszossal szemben végrehajtott közlekedésrendészeti intézkedés, sérült azonban tisztességes eljáráshoz való joga amiatt, hogy az intézkedő rendőr tévesen tájékoztatta a személyazonosság igazolásának módjáról, valamint amiatt, hogy nehezen olvasható volt a helyszíni bírság kiszabásáról szóló nyomtatvány.
Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos beadványa alapján, aki többek között megállításának veszélyes módját, gépkocsijának átvizsgálását, bilincselését és előállítását sérelmezte. Vizsgálata során a Testület megállapította, hogy megfelelő jogalap birtokában került sor a panaszos előállítására, ezért személyi szabadsághoz való jogát jogszerű korlátozásnak vetették alá. Nem sérült a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő joga sem az igazoltatás elmaradása miatt, továbbá tisztességes eljáráshoz fűződő joga amiatt, hogy a gépjármű átvizsgálásról nem küldtek jegyzőkönyvet a részére. Sérült azonban a panaszos testi épséghez való joga amiatt, hogy megállítása nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően történt. Mivel a rendőrség a panaszossal szemben alkalmazott kényszerítő eszközök szükségességét semmilyen módon nem tudta megindokolni, a Testület úgy foglalt állást, hogy sérült a panaszos emberi méltósághoz, valamint a személyi szabadsághoz való joga is amiatt, hogy jogszerűtlenül alkalmaztak vele szemben testi kényszert és bilincset. A Testület megállapítása szerint megfelelő indok nélkül került sor a panaszos gépjárművének átvizsgálásra is, ezért az sértette a panaszos magánszférához való jogot is magában foglaló emberi méltósághoz való jogát, valamint a tulajdonhoz fűződő jogát. A Testület úgy ítélte meg, hogy a panaszos tulajdonhoz való jogának sérelmével jártak el a rendőrök akkor is, amikor nem gondoskodtak a panaszos gépkocsiban hagyott mobiltelefonjának biztonságos őrzéséről.
A panaszbeadvány elutasításáról és áttételéről hozott állásfoglalást a Testület abban az ügyben, amelyben a panaszos a vele szemben intézkedő rendőrök intézkedési kötelezettségének elmulasztását, valamint az ügyészség és a rendőrkapitányság egyes a nyomozással kapcsolatos határozatait kifogásolta. A panaszos beadványának rendőri intézkedésre vonatkozó részét elkésetten terjesztette elő, ezért a Testület annak elutasításáról határozott, az ügyészség, valamint a rendőrkapitányság határozatainak kapcsán a Testület pedig hatáskörének hiányát állapította meg, ezért a panaszt az annak elbírálására jogosult szervekhez tette át.
A Testület a panaszeljárás megszüntetéséről döntött egy panaszos ügyében, akinek beadványa érdemi vizsgálatra nem volt alkalmas, mivel a panaszos azt a kitűzött határidőn belül nem pontosította, nem egészítette ki, illetőleg a Testület által kért meghatalmazást nem csatolta.
Áttételről szóló állásfoglalást hozott a Testület azon panaszos ügyében, akit állítása szerint a rendőrség egy általa el nem követett bűncselekmény beismerésére próbált rávenni, illetve általánosságban sérelmezte a terhére rótt bűncselekmény véghezvitelével való alaptalan gyanúsítását. A panaszos a fentieken túl azt is nehezményezte, hogy a kihallgatását végző nyomozók sértegették, bántalmazással fenyegették, valamint megjegyzéseket tettek ő és családtagjai értelmi képességeire. A Testület a rá irányadó hatásköri rendelkezések értelmében nem vizsgálhatta, hogy a rendőrség valóban megpróbálta-e a panaszost kihallgatása során befolyásolni, illetve a panaszos büntetőjogi felelősségének vizsgálata tekintetében is hatáskörének hiányát kellett megállapítania. A nyomozók a panaszosra tett, annak elmeállapotát minősítő megalázó kijelentéseinek kapcsán a panaszos emberi méltóságának sérelme nem volt megállapítható, mivel a rendőrség, valamint a panaszos állításai közötti ellentmondást a Testületnek egyéb bizonyítékok hiányában nem állt módjában feloldani.
A panaszos személyes szabadsághoz való alapvető jogainak csekély mértékű sérelme miatt áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos több eset kapcsán sérelmezte a rendőrség fellépését és mulasztását, valamint előállítása jogszerűségét, tekintve, hogy a panaszos önként jelent meg a rendőrség. A Testület arra a következtetésre jutott, hogy az egyes rendőri intézkedések jogszerűek voltak, illetőleg nem történt az egyes esetek kapcsán rendőri mulasztás, ugyanakkor a panaszos előállítására aránytalan módon került sor.