A panaszos tisztességes eljáráshoz való alapvető jogainak csekély mértékű sérelme miatt áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy csak egy alkalommal kapott a rendőrségtől idézést szabálysértési ügyben, amit nem tudott átvenni, azt követően pedig elővezették. A rendőri intézkedéssel összefüggésben a panaszos panaszolta továbbá a lakásában intézkedő rendőrök létszámát, a rendőri intézkedés tényéről való tájékoztatás elmulasztását, az elővezetése és fogvatartása egyes körülményeit (annak korai időpontját, időtartamát, a hozzátartozó értesítésének elmulasztását, az ivóvíz biztosításának hiányát), továbbá azt, hogy előre kitöltött és valótlan tartalmú igazolást akartak vele aláíratni. A Testület megállapítása szerint a panaszossal szemben foganatosított elővezetés jogszerűen történt, amelynek végrehajtásával nem sértették a panaszos személyes szabadsághoz, magánlakás sérthetetlenségéhez és tisztességes eljáráshoz való jogát. A fogvatartás során nem volt megállapítható az emberi méltósághoz való jogának sérelme, azonban a hozzátartozó értesítésének elmulasztásával csekély mértékben sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. Az idézés módja és a közokirat állítólagos hamisítása tekintetében a Testület, hatáskör hiányában, érdemben nem folytatott vizsgálatot.
A panaszossal szemben foganatosított igazoltatás, előállítás, valamint bilincs alkalmazása, illetve a benne félelmet keltő rendőri viselkedés miatt előterjesztett panaszbeadványt a Testület elutasította, mivel azt a panaszos elektronikus úton terjesztette elő, és a Testület felhívása ellenére határidőre nem erősítette meg.
Alapjogot sértő intézkedés hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos az elfogását követő előállítását, és annak körülményeit, továbbá a bilincs alkalmazását, valamint az intézkedő rendőrök azonosításra vonatkozó kötelezettségének, és a rendőri intézkedésről való tájékoztatásnak az elmulasztását sérelmezte. A Testület megállapítása szerint a panaszossal szemben foganatosított elfogás és előállítás jogszerűen történt, amelynek végrehajtásával nem sértették a panaszos személyes szabadsághoz való jogát, az annak során alkalmazott kényszerítő eszköz alkalmazása nem sértette a személyes szabadsághoz és emberi méltósághoz való jogát; a fogvatartás során továbbá nem sérült a panaszos testi épséghez való joga. Az intézkedő rendőr szolgálati fellépése, illetve a fogvatartás során az ivóvíz és a füstmentes levegő biztosítása tekintetében ugyanakkor a tisztességes eljáráshoz való jog, illetve az emberi méltósághoz való jog megsértése – az egymásnak ellentmondó bizonyítékok miatt – nem volt megállapítható.
Súlyos alapjog sérelmet megállapító állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy a rendőrök jogalap nélkül igazoltatták, majd miután megpróbálta magát kivonni a rendőri intézkedés alól megbilincselték és előállították, majd pedig a helyi kórházban bilincsben kellett várnia a vizsgálatokra és ezen idő alatt semmilyen élelmezést nem kapott. A Testület megállapította, hogy az intézkedés során eredetileg kellő jogalap hiányában kezdték meg a panaszos igazoltatását, ugyanakkor a panaszos magatartásával maga teremtett később megfelelő jogalapot a később intézkedésre, ezért az elfutását követő igazoltatás miatt nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz és a személyes adatok védelméhez való joga.Az előállítás kapcsán szintén nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga. A kényszerítő eszközök alkalmazása kapcsán nem sérült a panaszos testi épséghez, illetve az emberi méltósághoz való joga. Szintén nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga a telefonálási lehetősége megtagadása kapcsán, illetve Testület az orvosi vizsgálat lebonyolítása kapcsán nem állapította meg a panaszos emberi méltóságának sérelmét. A Testület továbbá a panasztételi lehetőségre vonatkozó tájékoztatás kapcsán sem állapította meg a panaszos jogorvoslathoz való jogának sérelmét. A rendőrök hangnemét ért kifogás kapcsán a Testület nem tudta megállapítani, hogy sérült-e a panaszos emberi méltósághoz való joga, szintén nem tudta megállapítani a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét a kifogásolt telefonelvétel kapcsán, mivel a Testület további információk hiányában nem tudott megnyugtatóan állást foglalni abban a kérdésben, hogy a panaszos által sérelmezett esemény valóban megtörtént-e. Ugyanakkor megállapította a Testület a panaszos emberi méltóságának súlyos sérelmét az élelmezés elmaradása kapcsán.
Áltételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy közterületi zöldfelület rongálása miatt tett a rendőrségen bejelentést, akik nem intézkedtek megfelelően. A Testület a rendelkezésre álló iratok alapján nem tudott megnyugtatóan állást foglalni abban a kérdésben, hogy a rendőrök a helyszínen megfelelően eleget tettek-e az intézkedési kötelezettségüknek, ezért a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét nem tudta megállapítani. Az ügyeletes helyes tájékoztatást adott a panaszosnak a közterületek zöldfelületével összefüggő szabálysértésekkel kapcsolatos hatáskörökről, ami valóban nem a rendőrség, hanem a helyi közterület-felügyelet hatáskörébe tartozik, ezért a panaszost a Testület álláspontja szerint tisztességes eljáráshoz fűződő jogában e tekintetben sérelem nem érte.
Áltételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy ingatlana előtt megjelent három rendőrnek látszó személy, akik a bekerített, lezárt területre a kerítésen átmászva behatoltak és a területen valamilyen tevékenységet végeztek. A Testület állásfoglalása szerint a panaszos ingatlanában kellő jogalap birtokában intézkedtek a rendőrök, így ezáltal nem sérült a panaszos magánlakás sérthetetlenségéhez való joga, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt csekély mértékben sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga.
Elutasításról szóló állásfoglalás tekintettel arra, hogy az elektronikus úton előterjesztett panaszbeadványát a panaszos aláírásával nem erősítette meg és így beadványa érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
Megszüntetésről szóló állásfoglalás tekintettel arra, hogy a panaszos a postai úton előterjesztett panaszbeadványát felhívás ellenére nem egészített ki és így beadványa érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
Alapjogsérelem megállapíthatósága hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos kifogásolta, hogy egy megyei rendőr-főkapitányságon, amikor mobiltelefonja lefoglalása ügyében kívánt panasszal élni, több gúnyos megjegyzéssel illette egy rendőr. A Testületnek nem volt hatásköre a lefoglalás jogszerűségét elbírálni, illetőleg az eljáró rendőr által alkalmazott hangnem tekintetében nem volt megállapítható az, hogy milyen hangnemben, bánásmódban részesítették a panaszost, így az sem, hogy sérült-e a panaszos emberi méltósághoz fűződő joga.
Hatáskör hiányában elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos több, büntetőeljárással kapcsolatos kérdést rögzített, illetőleg előadta, hogy egy esetben az egyik rendőrkapitányságon kívánt feljelentést tenni, sikertelenül.