Súlyos alapjogsérelmet megállapító állásfoglalás, olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos és családja előállítására került sor amiatt, mert a panaszos mosógépben kimosott és ezáltal elszíneződött bankjegyeket kívánt a postán beváltani. A Testület arra a következtetésre jutott, hogy az egyes rendőri intézkedések közül indokolatlanul, azaz alapjogsértő módon került sor a panaszos előállítására, ezáltal pedig annak időtartama és a panaszos gyermekeivel szemben foganatosított biztonsági intézkedés (és annak végrehajtási módja) önmagában is jogszerűtlen volt. Sérült ezen túlmenően az előállításról szóló igazolás hiányosságai miatt és a postán való telefon kikapcsoltatás okán a tisztességes eljáráshoz való jog, valamint a testi épséghez fűződő jog a rendőrségi helyiség hideg hőmérséklete miatt, ugyanakkor nem volt megállapítható alapjogsérelem a gyermekek részére történő élelem biztosítása tárgyában.
Súlyos alapjogsérelmet állapított meg a Testület egy nyilvánvalóan nem a valós okra alapított igazoltatás kapcsán. A kerékpárral közlekedő panaszost, az őt egyébként személyesen is ismerő rendőr \"általános igazoltatás\" alá vonta \"közúti közlekedés során\". Az eset vizsgálata és az eljáró rendőri szerv ismételt megkeresése kapcsán a Testület arra a megállapításra jutott, hogy az igazoltatás valós oka a panaszos által viselt ruházat és az annak alapján vélelmezett, meghatározott szervezethez való tartozás volt. Az intézkedés után az eljáró rendőri szervnél megtagadták a panaszostól a panasztétel lehetőségét. Az állásfoglaláshoz fűzött párhuzamos vélemény különösen aggályosnak tartotta az igazoltatás közbeni, politikai tárgyú rendőri felvetéseket a panaszossal való beszélgetés során. A Testület megállapította a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának, személyes adatok védelméhez való jogának és a jogorvoslathoz való jogának sérelmét.
A Testület a panaszok egy része tekintetében bizonyítottság hiányában nem tudott jogsértést megállapítani, míg a panaszolt intézkedések fennmaradó részéről azt állapította meg, hogy azok indokolt alapjogkorlátozásnak minősültek azon panaszos beadványa alapján, aki egy közúti intézkedés során és azt követően vele szemben eljárt rendőrök fellépését kifogásolta. A Testület a panaszossal szemben a közrend, közbiztonság védelmére alapozott rendőri fellépést indokoltnak tekintette, és a panaszos előállítását is indokolt és jogszerű intézkedésnek minősítette. Nem ítélte továbbá aránytalanul hosszúnak a panaszos kb. hat órás fogvatartását sem az elvégzett cselekményekhez mérten. A jogszabályi felhatalmazáson túli fizikai erőszak alkalmazása vonatkozásában a Testület a panaszos testi épséghez fűződő alapvető jogának megsértését a konkrét esetben nem tudta megállapítani, és ugyanerre a következtetésre jutott azzal kapcsolatban, hogy a panaszossal szemben az intézkedés során alkalmazott hangnem megfelelt-e a vonatkozó követelményeknek. A letétezés végrehajtásával összefüggésben a Testület a panaszos tulajdonhoz való jogának megsértését a rendelkezésre álló adatok alapján szintén nem tudta megállapítani, és kellő bizonyítottság hiányában nem tartotta megállapíthatónak, hogy csorbult a panaszos emberi méltósághoz való alapjoga a rendőrök azon kötelezettségével összefüggésben, hogy neki a fogvatartás ideje alatt inni adjanak. Ugyanakkor minthogy a rendőrséget a kapcsolódó normák alapján elsődlegesen a fogvatartott kérelmére terheli az élelmezési kötelezettség, a Testület nem állapított meg mulasztást azzal összefüggésben, hogy a rendőrök a panaszosnak a szabadságkorlátozás ideje alatt nem adtak ételt. Konkrét rendőrségi válasz hiányában nem volt az sem kizárható, hogy egy mintegy 10, illetve 15 perces időszakban a panaszos valóban nem kapott lehetőséget arra, hogy a mellékhelyiséget használja, ezt a késedelmet azonban – különös tekintettel a panaszos elbocsátásának közeli időpontjára – a Testület nem tekintette olyan hosszúnak, amely alapjogi sérelem okozására alkalmas lett volna.
Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos beadványa alapján, aki igazoltatását, valamint az intézkedés során a szolgálati fellépés módjára vonatkozó követelmények figyelmen kívül hagyását sérelmezte. A Testület vizsgálata során megállapította, hogy sérült a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő joga amiatt, hogy jogalap nélkül igazoltatták, továbbá tisztességes eljáráshoz való alapvető joga amiatt, hogy az intézkedő rendőr nem tett eleget a szolgálati fellépés Rtv.-ben rögzített követelményeinek. A Testület megítélése szerint ugyanakkor nem eredményezett alapjogsérelmet a panaszos oldalán az, hogy személyes adatait az intézkedő rendőr nem ellenőrizte le a központi nyilvántartásban, valamint az, hogy szabálytalanul parkoltak a szolgálati gépjárművek. A konkrét esetben a súlyos alapjogsérelem megállapítását nem egyszerűen az indokolta, hogy az intézkedés nem volt jogszerű, hanem az, hogy arra retorziós jelleggel került sor, azzal a céllal, hogy a rendőrök nevét és azonosítóját rögzítő panaszos adatai ismertté váljanak az érintett rendőrök előtt.
Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos beadványa alapján, akit szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt állított elő a rendőrség, és akit fogvatartásának ideje alatt kérése ellenére nem részesítettek megfelelő orvosi ellátásban. A Testület úgy ítélte meg, hogy sérült a panaszos egészséghez való joga amiatt, hogy nem gondoskodtak megfelelő orvosi ellátásáról az intézkedő rendőrök, valamint a magánszféra védelmét magában foglaló emberi méltósághoz való joga amiatt, hogy a ruházatátvizsgálás során az intézkedő rendőr belenyúlt a tárcájába, illetve a mobiltelefonját ellenőrizte. A Testület álláspontja szerint az igazoltatáshoz kapcsolódóan nem sérült a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő joga, mivel igazoltatása jogszerű volt, valamint emberi méltósághoz való joga a ruházat-, valamint gépjármű-átvizsgálás foganatosítása miatt. Nem sérült a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő joga sem amiatt, hogy az intézkedés során egy polgárőr is jelen volt, továbbá amiatt, hogy az intézkedő rendőr elkérte a lakcímkártyáját. A Testület úgy foglalt állást, hogy jogszerű volt a panaszos előállítása, és arányos volt az előállítás időtartama, a rendőrök tehát jogszerű korlátozásnak vetették alá a panaszos személyes szabadsághoz való jogát. A Testület megítélése szerint nem sérült a panaszos tulajdonhoz való joga amiatt, hogy az intézkedő rendőr beült mellé a gépkocsijába, valamint panaszjoga amiatt, hogy a szabadon bocsátását követő néhány percen belül nem tudott panaszt tenni a rendőrségen.
Elutasításról szóló állásfoglalás egy olyan beadvány tárgyában, melynek első részét a Testület a panasz elkésettsége miatt érdemben nem vizsgálhatta, a második részében foglalt sérelmek vizsgálatára pedig nem rendelkezett hatáskörrel, mivel azok a rendőrség, mint nyomozó hatóság nyomozás során elkövetett mulasztásaival voltak összefüggésben.
Elkésettség miatt elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszügyben, amelyben a panaszos előadta, hogy tisztázatlan körülmények között életveszélyes sérüléseket szenvedett, amely eset kapcsán a rendőrség számtalan mulasztást követett el.
Áltételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy a Tesco áruház parkolójában rendőri intézkedés alá vonták, amiért jogosulatlanul a mozgássérült parkolót használta az édesapja parkolási engedélyével. Az intézkedés során előállították, megalázó hangnemben beszéltek véleménye szerint vele szemben. A Testület állásfoglalása szerint az ügyben a rendőröknek fennállt az intézkedési kötelezettsége, és jogszerűen, kellő jogalap birtokában vonták a panaszost intézkedés alá. A panaszos előállítására kellő jogalap birtokában került sor, így ezáltal nem sérült a panaszos személyes szabadságához való joga, az előállítás időtartama miatt szintén nem sérült a panaszos személyes szabadsághoz való joga, ugyanakkor a pontatlanul kitöltött igazolás miatt csekély mértékben sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga.A toalett-, illetve telefonhasználattal kapcsolatos panasz kapcsán a Testület nem állapította meg a panaszos emberi méltósághoz, illetve a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét. Szintén nem állapította meg a Testület a romlandó élelmiszerrel kapcsolatos panasz kapcsán a panaszos tulajdonhoz való jogának sérelmét, illetve a jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó tájékoztatás elmulasztásával kapcsolatos panasz kapcsán a panaszos jogorvoslathoz való jogának sérelmét. A rendőri hangnem, illetőleg a rendőri fellépés szabályainak be nem tartása miatt előterjesztett panasz kapcsán a Testület nem tudta megállapítani a panaszos emberi méltósághoz, illetve tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét az ellentmondó előadások közötti ellentét feloldhatatlansága miatt.
Áltételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy a lakásában házkutatást foganatosítottak, amelynek sem jogszerűségével, sem annak kivitelezési módjával nem értett egyet. A Testület hatáskör hiányában nem tudta vizsgálni a házkutatás és az annak keretében foganatosított lefoglalás, és motozás jogszerűségét érintő kifogásokat. A Testület rendőri hangnem miatt előterjesztett panasz kapcsán az ellentmondó bizonyítékok miatt nem tudta megállapítani a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelmét. Mindezek miatt a Testület az Rtv. 92. §-ának (1) bekezdése szerint a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
Hiteles, azonosítható aláírás hiányában beadvány elutasításáról szóló állásfoglalás olyan ügyben, amelyben a panaszos kifogásolta, hogy őt egy fesztiválon igazoltatták és előállították, illetőleg elfogadhatatlannak találta az intézkedés során tanúsított rendőri bánásmódot is.