Áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy a rendőrség nem intézkedett a demonstráló panaszosokkal szemben testi erővel fellépő biztonsági őrökkel szemben, illetve nem biztosította a rendezvényüket. A Testület álláspontja szerint a telefonos bejelentés tartalma intézkedési kötelezettséget keletkeztetett a rendőrség oldalán. A Testület álláspontja nem volt nyilvánvalóan megalapozatlan a rendőrség azon helyzetértékelése, hogy a biztonsági őrök tevékenységükkel nem valósítják meg bűncselekményt, ezért nem mulasztott a rendőrség akkor, amikor a biztonsági őröket az Rtv. 29. § (1) bekezdése alapján nem igazoltatta. Szintén nem mulasztott a rendőrség akkor, amikor ezen álláspont alapján a feljelentés lehetőségéről tájékoztatták a panaszosokat, ezért a panaszosok tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült. Ugyanakkor a Testület álláspontja szerint sérült a panaszosok tisztességes eljáráshoz való joga, amikor a rendőr a gyülekezés továbbfolytatására vonatkozó tájékoztatása keretében nem hívta fel a panaszosok figyelmét a közterületi rendezvénnyel kapcsolatos bejelentési kötelezettségre. A panaszosok tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme nem volt megállapítható azon kifogás kapcsán, hogy a rendőrök kérésre nem igazoltatták a biztonsági őröket az Rtv. 24. § (4) bekezdése alapján. Szintén nem sérült a Testület álláspontja szerint a panaszosok tisztességes eljáráshoz való joga azáltal, hogy a rendőrség nem biztosította folyamatos jelenléttel a demonstrációjukat.

A panaszos tiltakozott a panasz és az állásfoglalás közzététele ellen.

A panaszbeadvány áttétele mellett döntött a Testület abban a panaszügyben, melynek előterjesztője azzal a tartalommal tett egy napon kétszer bejelentést a rendőrségre, hogy édesanyja őt késsel fenyegeti. A panaszos szerint a rendőrök intézkedése nem volt kielégítő, és hangnemükből, illetve egyéb megnyilvánulásaikból nyilvánvalóan az tűnt ki, hogy bejelentését gyermekcsínynek tekintik. A panaszos sérelmezte, hogy a rendőrök nem azonosították magukat, amikor pedig később panaszt próbált tenni a rendőrkapitányságon, őt a erről az ügyintéző megpróbálta lebeszélni. A panaszossal szemben az intézkedő rendőrök valótlan bejelentései miatt szabálysértési feljelentést tettek - erre nézve a Testület kizárta hatáskörét. A Testület megállapította, hogy a panaszos bejelentései intézkedés kötelezettséget keletkeztettek a rendőrség oldalán. A panaszbeadvány ellentmondásait, és az ügy egyéb körülményeit értékelve a Testületben az a határozott meggyőződés alakult ki, hogy a rendőrök intézkedési kötelezettségüket megfelelően teljesítették, így a panaszos tisztességes és részrehajlásmentes eljáráshoz fűződő jogát nem sértették. Nem volt megállapítható ugyanakkor a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme az azonosítási kötelezettség teljesítésével összefüggésben. A Testület szintén nem tudta megállapítani a panaszos emberi méltósághoz való alapvető jogának sérelmét a rendőrök részéről elhangzott kijelentésekkel kapcsolatban. Állásfoglalásában végül a Testület kimondta, hogy a panaszos jogorvoslathoz való jogát a rendőrségi panaszkezelés miatt nem érte sérelem, hiszen a rendőrségen a panaszeljárás megindult, és a Testület megkeresésének megérkezéséig szabályosan zajlott.

Súlyos alapjogsérelmet állapított meg a Testület azon panaszügyben, melyben egy parlamenti látogatásra érkező csoportot vontak rendőri intézkedés alá. Az Országházban dolgozó panaszos kívánta a csoportot az épületbe bekísérni, mikor a rendőrök feltartóztatták. A panaszost fokozott ellenőrzésre hivatkozva rendőrök igazoltatták, majd rögzítették személyes adatait, ruházatát- és csomagjait pedig átvizsgálták. Az intézkedést teljes terjedelmében kamerával rögzítette a rendőrség. A panaszos személyi igazolványt nem tartott magánál, így parlamenti belépőkártyájával akarta igazolni magát, ezt azonban a rendőrök nem fogadták el. Ekkor a panaszos telefonon akarta megkérni főnökét személyazonosságának igazolására, de a rendőr megtiltotta, hogy telefonáljon. A Testület megállapította, hogy az intézkedő rendőrök jogszerűtlenül hivatkoztak az intézkedés idején érvényben lévő fokozott ellenőrzésre, ezért kimondta, hogy a panaszos igazoltatása, és személyes adatainak rögzítése személyes adatainak védelméhez fűződő alapvető jogát sértette, a ruházatának és csomagjának átvizsgálása pedig emberi méltósága sérült. Mivel a rendőrök a panaszossal közölték is, hogy az intézkedés indokául a fokozott ellenőrzés szolgál, az indok jogszerűtlensége miatt a Testületnek a tájékoztatás tisztességes eljáráshoz való jogot sértő jellegét is meg kellett állapítania. A Testület megállapította, hogy a panaszos parlamenti belépőkártyája személyazonosságának igazolására nem volt alkalmas, ezért az a tény, hogy a rendőr tőle személyi igazolványt kért, külön jogsérelmet már nem idézett elő. A Testület álláspontja szerint a felvételek elkészítése miatt a panaszos személyes adatok védelméhez való joga is sérült, a telefonhasználatra vonatkozó, valótlan tartalmú tájékoztatás közlése miatt pedig a Testület a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogának sérelmét is megállapította.

Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos beadványa tárgyában, aki sérelmezte, hogy - véleménye szerint - minden előzmény nélkül őt rendőri intézkedés alá vonták, megbilincselték, és előállították a helyi rendőrkapitányságra. A panaszos előadása szerint a rendőrkapitányságon egy vasrácshoz bilincselték, majd három órás várakoztatást követően több rendőr tettleg bántalmazta. A Testület úgy ítélte meg, hogy jogszerűen vonták a panaszost rendőri intézkedés alá, mivel a panaszos és társai egy dulakodás helyszínén tartózkodtak. A panaszos igazoltatására is megfelelő jogszabályi felhatalmazás alapján került sor. Bilincselése, valamint vasrácshoz kikötése azonban nem volt indokolt, és a rendőri szerv sem támasztotta alá a kényszerítő eszköz alkalmazásának szükségességét, ezáltal sértette a panaszos emberi méltósághoz való jogát. A dulakodás helyszínén egy biztonsági kamera rögzítette, hogy abban a panaszos is részt vett. Tekintettel arra, hogy bűncselekmény (csoportosan elkövetett garázdaság) elkövetésének a rendőri intézkedéshez szükséges fokú gyanúja, valamint a tettenérés fennállt, a panaszos előállítása nem sértette a panaszos személyes szabadsághoz fűződő alapvető jogát. Az elvégzett eljárási cselekmények (tanú- és gyanúsítotti kihallgatások, azonnali nyomozati cselekmények) fényében a panaszos előállításának időtartama sem volt aránytalanul hosszú. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok fényében ugyanakkor a Testület nem tudott állást foglalni a tekintetben, hogy szóban tájékoztatták-e a panaszost a rendőri intézkedés okáról, illetve nem tudta megítélni, hogy megfelel-e a valóságnak a panaszos rendőri bántalmazásról tett állításai.

A Testülethez az illetékes rendőrkapitányság küldte meg a panaszos által a rendőri szervnél jegyzőkönyvbe mondott panaszát. A jegyzőkönyv szerint a panaszos kifogásolta, hogy egy vele szemben foganatosított rendőri intézkedés alkalmával lefújták paprika spray-vel, és a rendőrök őt tettleg bántalmazták. A Testület felhívta a panaszost arra, hogy nyilatkozzon, kéri-e a Testület eljárását panasza tárgyában, tekintettel arra, hogy arra vonatkozó egyértelmű nyilatkozat nem állt a Testület rendelkezésére, azonban a panaszos a felhívás ellenére továbbra sem jelezte egyértelműen szándékát, hogy kérné a Testület eljárást. A fentiekre tekintettel a Testület a panaszbeadvány átvételét megtagadta, és azt áttette az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetőjéhez.

A panasz áttételéről döntött a Testület azon panaszos vonatkozásában, aki egy közlekedésrendészeti intézkedéssel kapcsolatos kifogásaival fordult a Testülethez. A Testület állásfoglalásában arra a következtetésre jutott, hogy nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő joga azzal, hogy a rendőrök intézkedés alá vonták. Az Rtv. 20. §-ban foglalt követelmények teljesülése tekintetében a bizonyítékok szűkössége miatt nem állapítható meg a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő jogának sérelme. Szintén nem állapítható meg a részrehajlásmentes intézkedés követelményének sérelme. A Testület a fennmaradó panaszok vonatkozásában hatáskörének hiányát állapította meg.

A Testület alapjogot sértő intézkedés hiányában a panasz áttételéről döntött azon panasz vonatkozásában, amelyben a panaszos kifogásolta, hogy a rendőrök jogszerűtlenül vették el forgalmi engedélyét, illetőleg ezt követően - az autójával történő ismételt közlekedése során - jogszerűtlenül vonták újabb intézkedés alá, valamint léptek be telkére. A Testület vizsgálatának eredményeként azt állapította meg, hogy a panaszos intézkedés alá vonása mindkét esetben jogszerűen történt, az nem eredményezte a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét, ahogyan az ez alapján történő képfelvételek készítése sem járt a személyes adatai védelméhez fűződő jogának sérelmével. Tekintettel arra, hogy a Testület álláspontja szerint a rendőrök a panaszos telkére nem léptek be, így a panaszos magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő joga sem sérült.

A Testület alapjogot sértő intézkedés hiányában a panasz áttételéről döntött azon panaszvonatkozásában, amelyben a panaszos igazoltatásának jogalapját, valamint az igazoltatás céljáról való tájékoztatás hiányát kifogásolta. A Testület megállapítása szerint nem sérült a panaszos személyes adatai védelméhez fűződő joga igazoltatása során, és minthogy a panaszos az intézkedés legelején megkapta azt az információt, hogy a rendőr milyen indokból vonta igazoltatás alá, a tájékoztatással kapcsolatban nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő joga sem.

 

A panasz áttételéről döntött a Testület azon panaszos vonatkozásában, aki egy ellendemonstráción történő részvétele során foganatosított igazoltatását, valamint az intézkedés során a rendőr által tanúsított hangnemet kifogásolta. A Testület megállapítása szerint nem sérült a panaszos személyes adatai védelméhez fűződő joga igazoltatása és adatainak rögzítése során, sérült azonban a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga azzal, hogy az intézkedő rendőr az igazoltatás okául a fokozott ellenőrzést jelölte meg. A rendelkezésre álló bizonyítékok szűkössége miatt a Testület álláspontja szerint a panaszos emberi méltósághoz fűződő jogának sérelme az intézkedő rendőr által tanúsított hangnem vonatkozásában nem megállapítható.