A panaszos postai úton terjesztette elő panaszát rendőri intézkedés elmulasztása tárgyában. A Testület az eljárás megszüntetéséről döntött, mert az eljáró rendőrök intézkedési kötelezettségüknek megfelelő módon eleget tettek, meggyőződtek arról, hogy a bejelentésben megjelölt szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja fennáll-e, ennek okán a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült.

 

 

A panaszos a panasz előterjesztésére nyitva álló törvényi határidőt önhibájából elmulasztotta, ezért a Testület az elkésettségre való tekintettel a beérkezett panaszbeadványt elutasította.

 

 

A panaszos 2014. október 31-én postai úton előadott panaszát visszavonta, ezért a Testület az eljárás megszüntetéséről döntött.

A Testület a panaszbeadványt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez, mert a vizsgált ügyben a rendőrök eleget tettek intézkedési kötelezettségüknek, továbbá nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga a bejelentést követő várakozás kapcsán. A Testület álláspontja szerint a telefonbeszélgetések során alkalmazott rendőri hangnem és bánásmód nem sértette a panaszos emberi méltósághoz való jogát. A telefonbeszélgetésben a rendőrség többször felhívta panaszos figyelmét arra, hogy vitájukat polgári peres úton tudják rendezni. A panaszos beadványában kifogásolta, hogy többszöri telefonhívás ellenére a rendőrség nem ment ki édesapja házához, melybe édesapja távollétében be szeretne jutni. Panaszos szerint a telefonbeszélgetések során ügyével nem foglalkoztak, csak ígérgették, hogy kimennek, gúnyt űztek belőle. Órák múlva sem a rendőrség ment ki a házhoz, hanem a határőrségtől, akik ügyében nem tudtak segíteni, de panaszos szerint legalább emberségesen bántak vele.

 

A Testület az állásfoglalását megküldi az országos rendőrfőkapitánynak, mert a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor. A panaszos beadványában szakszerűtlen rendőri intézkedést kifogásolta, melyben a panaszost úgy állították elő, hogy nem indokolták meg az előállítás tényét, azt, hogy mivel vádolják és miért szükséges ez az intézkedés. Az előállítást a Testület mindezek alapján aránytalannak találta, ezért megállapította, hogy az előállítás időtartama is sértette a panaszos személyes szabadsághoz való alapvető jogát.

 

A Testület állásfoglalását megküldi az országos rendőrfőkapitánynak, mert megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor. A panaszos beadványában elmondta, hogy bérleti szerződés felmondása ügyében kereste fel a tulajdonost, aki úgy megverte, hogy 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A panaszos a rendőrségi eljárást kifogásolja, mert a tulajdonos helyett őt vitték be megbilincselve a rendőrkapitányságra, ahol 8 órán keresztül tartották fogva étel és ital. nélkül. A Testület a rendelkezésre álló objektív tanúvallomások alapján arra a következtetésre jutott, hogy a helyszínen tett intézkedés hiányos volta miatt sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő és személyes szabadsághoz való joga az előállítás időtartama miatt. A testi kényszerrel és bilincseléssel kapcsolatban a Testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy az szükségtelen és aránytalan volt, ezért megállapította a panaszos emberi méltósághoz fűződő jogának sérelmét is.

 

A Testület az elektronikusan beérkezett panaszbeadványt elutasította, mert a Testület felhívása ellenére a panaszos a beadványát aláírásával nem erősítette meg.

A Testület a panaszbeadványt elutasította, mert a panasz elbírálására nincs hatásköre, mert a beadványból megállapítható, a panaszossal szemben nem folytattak le olyan rendőri intézkedést, amelynek vizsgálatára a Testület jogosultsággal rendelkezik.

 

A Testület a panaszos beadványát elutasítja és átteszi az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség vezetőjéhez. A panaszos az angol anyanyelvű unokaöccse rendőrségi eljárása ellen tett panaszt, mivel az eljárás során ezt a tényt semmilyen irat nem rögzítette, nem biztosítottak tolmácsot, előre kitöltött magyar nyelvű iratot írattak alá vele arról, hogy nem tesz panaszt és a kirendelt védőügyvéd nem jelent meg. A Testület tájékoztatta a panaszost a Testületre irányadó hatásköri és eljárási rendelkezésekről és kérte, hogy a panaszos nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy kéri-e a Testület vizsgálatát, vagy a Testület intézkedjen az ügy áttételére vonatkozóan.  A panaszos válaszlevelében úgy nyilatkozott, hogy kéri az ügynek ügyészségre történő áttételét.

 

A panaszos úgy véli, a gépjármű vezetésének a tényét nem tudják rábizonyítani, és kifogásolta, hogy annak ellenére állították elő, hogy nem ő vezette a személygépkocsit. A panaszos továbbá sérelmezte, hogy sem az intézkedő rendőrök, sem a rendőrkapitányság alkalmazottai nem hallgatták meg, és kérését figyelmen kívül hagyva jegyzőkönyvet sem készítettek az esetről. A Testület úgy ítélte meg, hogy sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga a panasztétellel összefüggésben, de nem tudott feltárni olyan elemet, ami a konkrét esetben a bilincs alkalmazását megalapozta volna, ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy sérült a panaszos emberi méltósághoz és az abból levezetett testi integritáshoz való joga. A jogsértést súlyosbítja az a tény, hogy a panaszos bilincselése másfél óráig tartott, amelynek értékelése során a Testület nem tudta figyelembe venni a rendőrség magyarázatát, tekintettel arra, hogy annak alkalmazása minden jogalapot nélkülözött.