A panaszos tiltakozott az állásfoglalás közzététele ellen.

A Testület a panaszos által előterjesztett panasz beadványt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez, mert a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, mivel az alapjog korlátozása jogszerűen történt. A panaszos beadványában sérelmezte, hogy a lakásában keletkezett füst miatt – a szomszédok bejelentése alapján – a tűzoltóság és a rendőrség is betört a lakásába, a rendőrök hátrabilincselték a kezét és kivizsgálásra beszállították a kórházba. Sérelmezte továbbá, hogy nem vehette magához használati tárgyait, nem öltözhetett fel mielőtt kivezették a házból. Panaszában megerősíti, hogy az orvosi lelet alapján a rendőrök a bilincselés közben eltörték az egyik ujjpercét. A Testület a rendelkezésre álló iratok alapján, arra a következtetésre jutott, hogy feloldhatatlan ellentét feszül a panaszosi és a rendőri álláspont között atekintetben, hogy megvalósult-e, és ha igen milyen mértékű ellenállás történt a panaszos részéről az intézkedő rendőrökkel szemben. A Testület úgy foglalt állást, hogy nem megállapítható, hogy a testi kényszer és bilincs alkalmazása jogalap hiányában történt volna, így a panaszos személyi szabadsághoz való jogának sérelme nem megállapítható.

A Testület a panaszos által előterjesztett beadványt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez, mert a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, az alapjog korlátozása jogszerűen történt, illetve alapjogot sértő intézkedés nem állapítható meg. A panaszos beadványában sérelmezte a vele szemben foganatosított közlekedés rendészeti ellenőrzés során az intézkedés – ruházat átvizsgálás – jogszerűségét és az eljárásban résztvevő,  intézkedő rendőrök hangnemét, bánásmódját. A Testület nem tudta a történeti tényállást rekonstruálni, mert feloldhatatlan ellentét feszült a panaszos és rendőrség álláspontja között az intézkedés során alkalmazott magatartást és hangnemet illetően, ezért a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelme nem volt megállapítható.

A Testület a panaszos által előterjesztett beadványt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez, mert a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, mivel az alapjog korlátozása jogszerűen történt. A panaszos közlekedés rendészeti intézkedés miatt terjesztett elő panaszt, amelyben azt kifogásolta, hogy aránytalan volt az eljáró rendőrök részéről gépjárműve forgalmi engedélyének helyszíni bevonása, annak sötétítő lefóliázása miatt. Véleménye szerint a gépjármű bevonásával sérült a szabad mozgásához való joga is.
A fentiek alapján a Testület úgy foglalt állást, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült az intézkedés folyamán.

A Testület a panaszos által előterjesztett beadványt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez, mert a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, mivel az alapjog korlátozása jogszerűen történt. A panaszos vele szemben foganatosított közlekedés rendészeti intézkedés miatt terjesztette elő panaszbeadványát, mert aránytalannak érezte az előállítás időtartamát. Az előállítás hosszát illetően a Testület álláspontja szerint nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga az előállítása miatt.

A Testület a panaszos által előterjesztett beadványt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez, mert a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, az alapjog korlátozásra jogszerűen került sor. A panaszos beadványában előadta, hogy mindvégig békés magatartást tanúsított, senkivel nem volt fizikailag agresszív, az épületbe való bejutást nem lehetetlenítette el. A tüntetést feloszlatni nyilvánvalóan aránytalan és szükségtelen volt, ennek következtében a panaszossal szemben alkalmazott testi kényszerre sem volt semmi szükség és különösen sérelmezi az előállítását; egyébként magát a rendőri felszólítás hatására igazolta. A Testület az előállítást arányosnak találta, és kimondta, hogy az a panaszos személyes szabadsághoz való alapvető jogát nem sértette. A Testület véleménye szerint a rendőrök gyorsan intézkedtek a panaszossal szemben, így nem kellett indokolatlanul és szükségtelenül várakoznia a kapitányságon úgy, hogy vele szemben nem hajtottak végre érdemi cselekményt, ezért nem sérült joga.

A Testület a panaszos által előterjesztett beadványt átteszi az intézkedést foganatosító szerv  vezetőjéhez, mert a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, az alapjog korlátozásra jogszerűen került sor.
A panaszos beadványában előadta, hogy nem fejtett ki olyan magatartást, amellyel mások jogait és szabadságát sérelem érte volna; békésen és alapvetően verbálisan adott hangot politikai véleményének.
A Testület hatáskörének hiányát állapította meg arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a panaszos elkövette-e a terhére rótt szabálysértést, és az ez alapján vele szemben kiszabott szabálysértési bírságot.
A Testület véleménye szerint a rendőrök gyorsan intézkedtek a panaszossal szemben, így nem kellett indokolatlanul és szükségtelenül várakoznia a kapitányságon úgy, hogy vele szemben nem hajtottak végre érdemi cselekményt, ezért nem sérült joga.

A Testület a panaszos által előterjesztett beadványt átteszi az intézkedést foganatosító szerv  vezetőjéhez, mert a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, az alapjog korlátozásra jogszerűen került sor. A panaszos beadványában előadta, hogy nem fejtett ki olyan magatartást, amellyel mások jogait és szabadságát sérelem érte volna; békésen és alapvetően verbálisan adott hangot politikai véleményének. A Testület hatáskörének hiányát állapította meg arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a panaszos elkövette-e a terhére rótt szabálysértést, és az ez alapján vele szemben kiszabott szabálysértési bírságot. A Testület véleménye szerint a rendőrök gyorsan intézkedtek a panaszossal szemben, így nem kellett indokolatlanul és szükségtelenül várakoznia a kapitányságon úgy, hogy vele szemben nem hajtottak végre érdemi cselekményt, ezért nem sérült joga.

A Testület a panaszos által előterjesztett beadványt megküldi az országos rendőrfőkapitánynak, mert a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor. Mindezekre figyelemmel a Testület álláspontja szerint sérült a III. r. panaszos személyes szabadsághoz való joga az előállítás időtartama miatt. A panaszos szerint a rendőrök magánlaksértés miatt állították elő a fiát, és tartották fogva majdnem 8 órán keresztül, noha nem követett el bűncselekményt, mert az erdős területen semmi nem jelezte azt, hogy magántulajdonban van. Panaszos szerint kifogásolható volt a rendőrök panaszossal szemben – eljárás alatt – tanúsított hangneme.

A Testület a panaszos postai úton előterjesztett beadványát áttette az intézkedést foganatosító Rendőrkapitányság vezetőjéhez, mert a lefolytatott vizsgálatban megállapította, hogy a rendőrök jogszerűen kezdeményeztek a panaszossal szemben rendőri intézkedést középületben történt demonstráció során. A Testület megállapította, hogy nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való alapvető joga, a panaszos előállítását jogszerűnek, szükségszerűnek, indokoltnak és arányosnak találta, ezért álláspontja szerint nem sérült a panaszos személyes szabadsághoz való alapvető joga.