Alapjogsérelem hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy éjjel rendőrök állították meg, igazoltatták, ruházatát átvizsgálták testi kényszert alkalmaztak vele szemben és bántalmazták is. A Testület megállapítása szerint – a rendőrségre tett, garázdaságra vonatkozó bejelentés alapján – a panaszos igazoltatása, ruházatának átvizsgálása jogszerű volt. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján testi kényszer és bántalmazás nem történt az intézkedéskor erősen ittas állapotban levő panaszossal szemben.

Alapjogsérelem hiányában, illetve alapjogsérelem megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos az ingatlanában jogtalanul tartózkodó, ismeretlen személyek miatt kért rendőri segítséget. A Testület megállapítása szerint a rendőrség eleget tett intézkedési kötelezettségének, ugyanakkor a tanúsított rendőri hangnemmel és bánásmóddal kapcsolatban – az ellentmondó bizonyítékok miatt – alapjogi sérelem nem volt megállapítható.

Alapjogsérelem megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy egy tüntetésen vett részt, amikor a rendőrök több ízben megütötték, és sérülései keletkeztek. A Testület a rendelkezésére álló bizonyítékok elégtelensége miatt nem tudta a panaszos testi épséghez fűződő jogának sérelmét megállapítani.

Alapjogsérelem hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy útlezárás miatt nem tudott eljutni az adott utcában lakó ismerőséhez. Az alapul szolgáló panasz előzménye az volt, hogy bírósági végrehajtó kilakoltatást kívánt foganatosítani a szóban forgó utca egyik házában, amelynek biztonságos végrehajtásához rendőri közreműködést kért. A kilakoltatást egy szimpatizáns csoport meg akarta akadályozni, (illetve az érintett lakók fenyegető magatartása miatt a gázszolgáltatást, az elektromos légvezetéket lekötötték és a tűzoltóságot is kihívták), ezért a végrehajtási eljárás biztosítása érdekében az utca egy szakaszát lezárták. A panaszos a kihelyezett kordon alatt átbújt, belépett a lezárt területre. A Testület megállapítása szerint a panaszos szabad mozgáshoz való jogát a rendőrség jogszerűen korlátozta akkor, amikor személyeket, illetve anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében lezárta a területet, valamint megfelelő felvilágosítást kapott a panaszos a lezárás okáról. A panaszos igazoltatása, adatainak rögzítése jogszerű volt, míg a panasz azon része tekintetében, hogy a rendőrök kamerát használtak, a Testület úgyszintén a rendőrség álláspontját fogadta el: az otthonvédő akciók esetén indokolt a kamerázás.

Alapjogsérelem hiányában, illetve alapjogsérelem megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy nem adtak megfelelő tájékoztatást neki a rendőri intézkedés mibenlétéről, előállították, annak során nem adtak neki inni. A Testület megállapítása szerint a konkrét esetben fennállt a bűncselekmény (garázdaság) elkövetésének az előállítást megalapozó szintű gyanúja, a panaszos személyi szabadságának korlátozása nem tartott aránytalanul hosszú ideig. A rendőri intézkedés tényének és céljának közlése megtörténte, és az ivóvíz biztosítása tekintetében az ellentmondó bizonyítékok miatt alapjogi sérelem nem volt megállapítható.

Alapjogsérelem hiányában, illetve alapjogsérelem megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy egy áruházban az ottani biztonsági őrök jelzése alapján megjelenő rendőrök igazoltatták, ruházatát átvizsgálták, kioktató módon beszéltek vele és egy el nem követett szabálysértés elkövetésének elismerésére akarták rávenni: álláspontja szerint a rendőri intézkedés túlzottan hosszú ideig tartott. A Testület megállapítása szerint a szabálysértés gyanúja indokolttá tette a panaszos igazoltatását, átvizsgálását. A bizonyítékok ellentmondó jellege miatt azonban a panasz felsorolt további részeiben alapjogi sérelem nem volt megállapítható. 

A panaszbeadvány visszavonása miatt az eljárás megszüntetéséről szóló állásfoglalás, amelyben a panaszos egy személy-és létesítmény biztonsági intézkedés rendőrök általi végrehajtási módját sérelmezte, amelynek alapján nem tudott egy területre bejutni.

Hatáskör hiányában elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszosok a rendőrség mint nyomozó hatóság tevékenységét (nyomozás során a tanúkénti idézés módját) sérelmezték.

A panaszbeadvány visszavonása miatt az eljárás megszüntetésről szóló állásfoglalás, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy egy helyszíni bírság be nem fizetése miatt a rendőrök elővezették.

A panaszosnak rendőri hangnem és bánásmód miatt előterjesztett panaszát a Testület elutasította, mivel azt elektronikus úton terjesztette elő, és a Testület felhívása ellenére aláírásával ellátva, határidőre nem erősítette meg.