A Testület átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez azt a beadványt, amelyben a panaszos előadja a következőket. A panaszos politikai véleményét fejezte ki egy megmozduláson. Társaival együtt matricákat és molinót helyezett el a Minisztérium aulájában. Elmondása szerint tisztában van azzal, hogy a Minisztérium nem minősül közterületnek a gyülekezési jog tekintetében. Felszólítás ellenére sem hagyták el a helységet, és ezt követően a rendőrség feloszlatta a politikai demonstrációt, testi kényszer és előállítás alkalmazásával. A panaszos kihallgatását követően bírságot szabtak ki rá, melyet kifogásolt. A panaszos továbbá előadta, hogy viselkedése békés volt, nem tanúsított zavaró magatartást, senkivel sem volt agresszív, mások jogait a törvényes mértéknél jobban nem sértette meg; szabálysértést, bűncselekményt nem követett el, nem szegült ellen a rendőrségi intézkedéseknek. Véleménye szerint felesleges volt feloszlatni a megmozdulást, és így a vele szemben alkalmazott kényszerítő intézkedések is feleslegesek voltak. A panaszos beadványában két internetes linket is megjelölt, melyen videofelvétel dokumentálja az eseményeket. A Testület a lefolytatott vizsgálat során megállapította, hogy jogosan folytattak a rendőrök intézkedést a panaszossal szemben, ebből kifolyólag nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való alapvető joga, nem sérült a panaszos személyes szabadsághoz való alapvető joga és végül nem sérült a panaszos emberi méltóságból levezethető testi integritáshoz fűződő alapvető joga sem.

A Testület átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez azt a beadványt, amelyben a panaszos előadja a következőket. A panaszos politikai véleményét fejezte ki egy megmozduláson. Társaival együtt matricákat és molinót helyezett el a Minisztérium aulájában. Elmondása szerint tisztában van azzal, hogy a Minisztérium nem minősül közterületnek a gyülekezési jog tekintetében. Felszólítás ellenére sem hagyták el a helységet, és ezt követően a rendőrség feloszlatta a politikai demonstrációt, testi kényszer és előállítás alkalmazásával. A panaszos kihallgatását követően bírságot szabtak ki rá, melyet kifogásolt. A panaszos továbbá előadta, hogy viselkedése békés volt, nem tanúsított zavaró magatartást, senkivel sem volt agresszív, mások jogait a törvényes mértéknél jobban nem sértette meg; szabálysértést, bűncselekményt nem követett el, nem szegült ellen a rendőrségi intézkedéseknek. Véleménye szerint felesleges volt feloszlatni a megmozdulást, és így a vele szemben alkalmazott kényszerítő intézkedések is feleslegesek voltak. A panaszos beadványában két internetes linket is megjelölt, melyen videofelvétel dokumentálja az eseményeket. A Testület a lefolytatott vizsgálat során megállapította, hogy jogosan folytattak a rendőrök intézkedést a panaszossal szemben, ebből kifolyólag nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való alapvető joga, nem sérült a panaszos személyes szabadsághoz való alapvető joga és végül nem sérült a panaszos emberi méltóságból levezethető testi integritáshoz fűződő alapvető joga sem.

A Testület felhívása ellenére a panaszos beadványát aláírásával nem erősítette meg.

A panaszos beadványának visszavonására tekintettel a Testület az eljárás megszüntetéséről döntött.

A panaszos beadványában elmondja,hogy egy takarító cég egyik tulajdonosa, és az egyik 2014. október 2-án ablakbetörés módszerével behatoltak és onnan eltulajdonítottak 1 darab bézs színű pénzkazettát, amiben 1 350 000 forint volt. A panaszos kérte a Testülettől a panasza kivizsgálását és annak megállapítását, hogy a rendőrség az eljárás során alapjogait sértette. A panaszos beadványának visszavonására tekintettel a Testület az eljárás megszüntetéséről döntött.

A panaszos beadványában azt kifogásolta, hogy őt autóvezetés közben megállásra kényszerítette kék-piros villogó használatának kíséretében egy másik autó, úgy hogy, bevágott a panaszos elé, elállta az útját. A panaszos kérte a Testület, hogy vizsgálja ki, hogy ki és milyen minőségben kényszerítette megállásra, és amennyiben a gépkocsit vezető férfi rendőr, akkor a rendőri intézkedés ellen panaszt tesz. A Testület hatáskör hiányában nem folytathat vizsgálatot annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy megkülönböztető fényjelzés használatával, útját elállva ki kényszerítette a panaszost megállásra, mivel a Testület nem nyomozó hatóság, így nyomozati cselekményeket nem végez. Ezen felül a panaszos aláírásával nem erősítette meg beadványát, így a panasz elutasításra került.

A panaszos augusztus 12-én, postai úton előterjesztett beadványában előadta, hogy 2014. május 16-án feljelentést tettek ellene zaklatás vétsége miatt. A panaszos sérelmezte, hogy mivel egy nappal a nyomozás határidejének lejárta előtt közölték vele, hogy feljelentették. A Testület ügyrendje szerint a panasz érdemi elbírálásának feltétele a hiánypótlásra felhívásban foglaltakat teljesítse, ennek elmaradása okán a Testület az eljárást megszüntette.

A panaszos azt kifogásolta a testülethez eljuttatott panaszbeadványában, hogy munkába menet egy mellette haladó rendőrautó megkülönböztető fényjelzés használatával közlekedésrendészeti intézkedés alá vonta. A panaszos kifogásolta az intézkedést, mivel szerinte alaptalanul vádolták meg azzal, hogy nem volt bekötve a biztonsági öve. A Testület a hatáskörének hiányát volt kénytelen megállapítani és a beadványt áttette az illetékes rendőrkapitányságra.

A panaszos beadványában előadta,hogy közlekedésrendészeti intézkedés alá vonták és sérelmezi az rendőr nem méltó stílusát, valamint azt, hogy annak ellenére vették el tőle a forgalmi engedélyét, hogy bemutatta a súlyadó befizetéséről szóló csekket. A Testület hatáskörének hiányát állapította meg a panaszos beadványában foglaltakkal összefüggésben, így a beadványt elutasította.

A Testület a panaszt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez, mert a vizsgált ügyben a Testület úgy foglalt állást, hogy a rendőri hangnem és bánásmód miatt nem sérült a panaszos emberi méltósághoz való alapjoga, továbbá nem állapított meg alapjogsérelmet azon kifogás kapcsán, hogy a rendőri fellépésnek mások is szemtanúi voltak.