Áttételről szóló állásfoglalást hozott a Testület azon panaszos (törvényes képviselő) ügyében, aki lánya nevében aki szerint a rendőrök súlyosan megsértették a lányai jogait, mivel lánya előállításakor a jogszabályi rendelkezés ellenére telefonját elvették, és nem engedték, hogy felhívja őt, valamint a lánya kérdésére, hogy mikor beszélhet az édesanyjával, félrevezető tájékoztatást adtak neki. A törvényes képviselő a kihallgatáson felvett jegyzőkönyvvel kapcsolatban, valamint a lánya rabosítással szemben is panaszt terjesztett elő. A törvényes képviselő kérte, hogy a Testület vizsgálja ki, hogy a hatóság hogyan veheti a bátorságot ahhoz a 16. életévét alig betöltött lányát félrevezessék tájékoztatásukkal, elhitetve vele, hogy az édesanya cserbenhagyta őt. A Testület a panaszbeadványban foglaltak kapcsán elsőként azt értékelte, hogy hatásköri szabályai a sérelmezett események vizsgálatát mennyiben teszik lehetővé és ennek során megállapította, hogy nem vizsgálhatja azt, hogy a fiatalkorú panaszost a törvényes képviselője távollétében hallgatták ki. Szintén nem vizsgálta a kihallgatás során felvett jegyzőkönyvre vonatkozó azon kifogásokat, mely szerint abban valótlanságokat rögzítettek a rendőrök. A Testület panaszeljárásban szintén nem tudta vizsgálni a törvényes képviselő azon kifogásait, amelyek a panaszos bűnügyi nyilvántartásba vételére vonatkoznak. Az egymásnak ellentmondó panaszosi és rendőrséi állítások miatt a Testület nem tudta rekonstruálni a törvényes képviselő kiértesítésével összefüggésben történteket, így akként döntött, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogának sérelme nem megállapítható a kiértesítésre vonatkozó kifogással összefüggésben.

Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos beadványa tárgyában, akit azért állítottak elő, mert az orvosi rendelőben összetört egy asztalt. A Testület álláspontja szerint a bejelentés tartalma miatt a rendőrségnek fennállt az intézkedési kötelezettsége. A Testület álláspontja szerint nem megvalósult a tettenérés, viszont fennállt a bűncselekmény elkövetésének a gyanúja, így az előállításhoz szükséges jogalap ugyan megvolt, de a Testület álláspontja szerint az előállítás nem felelt meg az arányosság követelményének, ezért sérült a panaszos személyes szabadsághoz való joga. Ugyancsak sérült a panaszos személyes szabadsághoz való joga az előállítás időtartama miatt, és a tisztességes eljáráshoz való joga az előállítás befejező időpontjának nem megfelelő megjelölése miatt. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Testület nem tudta az ellentmondást feloldani a rendőri és a panaszosi előadás között, ezért úgy foglalt állást, hogy a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelme az élelmezés elmaradása miatt nem megállapítható, a panaszos testi-lelki egészséghez való jogának sérelme az előállító helyiségben tapasztalt körülményekre vonatkozó kifogás és a befogadáskori orvosi vizsgálat elmaradása kapcsán nem megállapítható.

 

Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos beadványa tárgyában, akit ittas vezetés miatt állítottak elő mintavételre. A Testület álláspontja szerint fenn állt az intézkedéshez szükséges mértékű gyanú, ezért a rendőrök kellő jogalap birtokában jártak el a panaszossal szemben és vonták a panaszost intézkedés alá, ezért nem sérült a személyes adatok védelméhez való joga. Ugyanakkor sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga, mivel az előállításra az arányosság követelményének megsértésével került sor. Mindezek alapján a Testület álláspontja szerint nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga a helyszíni tájékoztatás elmulasztására vonatkozó panasz kapcsán. Szintén nem sérült a panaszos ezen joga az előállításról szóló igazolás átadásának elmulasztására vonatkozó kifogás kapcsán. Ugyanakkor a szóbeli tájékoztatás elmaradásával kapcsolatos panasz kapcsán a Testület úgy foglalt állást, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme nem megállapítható.

Áltételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy a rendőrök előállították, majd a kihallgatás során bántalmazták.
A Testület álláspontja szerint a panaszos előállítására megfelelő jogalap birtokában került sor és megfelelt az arányosság követelményének is, ezért nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga az előállítás miatt.  Szintén nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga, tekintettel arra, hogy jelen esetben a panaszos aláírásával akként nyilatkozott, hogy az előállítás időtartamáról szóló igazolást megkapta. Ugyanakkor a bilincshasználat, a bántalmazás és a bántó, megalázó hangnemre vonatkozó panaszok kapcsán a bizonyítékok szűkös volta miatt nem tudott megnyugtatóan feloldani az előadások közötti ellentmondást, ezért a Testület úgy foglalt állást, hogy a panaszos emberi méltósághoz való jogának, illetve az abból levezethető testi épséghez való jogának sérelme nem megállapítható.

Áltételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy a barátaival a rendőrség épületénél állt, ahol többen demontráltak valami mellett vagy ellen és ennek során a panaszosról felvételt készített a rendőrség. A Testület úgy ítélte meg, hogy a konkrét esetben a panaszosnak a felvétel készítése miatt nem sérült a személyi adatokhoz fűződő joga, a tájékoztatás elmaradása miatt pedig nem sérült a tisztességes eljáráshoz való joga.

Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos beadványa tárgyában, akit a társaival együtt a rendőrök egy benzinkútról állítottak elő és állítása szerint a rendőri intézkedés során eltört a keze. A Testület az ügy gondos mérlegelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy jogszerű volt a panaszossal szemben foganatosított igazoltatás és előállítás, ezért nem sérült a panaszos személyes adatok védelméhez, illetve személyi szabadsághoz fűződő alapvető joga. Sérült ugyanakkor a panaszos személyi szabadsághoz való joga az előállítás időtartama miatt. A Testület megállapította, hogy az előállítás során a panaszossal szemben végrehajtott testi kényszer jogszerűen történt, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a végrehajtott bilincseléssel összefüggésben sérült a panaszos az emberi méltósághoz fűződő joga. A Testület a jogszabályi felhatalmazáson túli fizikai erőszak alkalmazása vonatkozásában úgy foglalta állást, hogy a panaszos testi épséghez fűződő alapvető jogának sérelme nem megállapítható.  Továbbá a Testület a panaszos tulajdonhoz való jogának sérelmét is megállapította az irataira vonatkozó kifogás kapcsán. A részrehajló intézkedés vizsgálata során a Testület úgy foglalt állást, hogy az Alaptörvény XV. cikkének (1) és (2) bekezdésében biztosított egyenlő bánásmód követelményének sérelme nem megállapítható, mivel a Testület a panaszos és a rendőrök állítása között feszülő ellentmondást – egyéb bizonyítási eszköz híján – nem tudta feloldani. Szintén ezen okból szintén úgy foglalt állást a Testület az intézkedés okának közlésével kapcsolatban, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme nem megállapítható.

Áltételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos a rendőr által alkalmazott hangnemet és a bemutatkozás hiányát kifogásolta. A Testület álláspontja nem sérült a panaszos emberi méltósághoz való joga a hangnem kapcsán, ugyanakkor a Testület nem tudott megnyugtatóan állást foglalni abban a kérdésben, hogy a rendőr udvariatlanul „rátette-e a panaszosra a telefont”, így a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelme ekörben nem volt megállapítható. Az azonosítási kötelezettség elmulasztása kapcsán szintén nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga.

Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos beadványa tárgyában, akit egy áruházból azért állítottak elő, mert állítólag több sörös dobozt megrongált. A Testület álláspontja szerint a bejelentés tartalma miatt a rendőrségnek fennállt az intézkedési kötelezettsége. A Testület álláspontja szerint az előállítással összefüggésben nem sérült a panaszos személyes szabadsághoz való alapvető joga. Ugyanakkor az előállítás időtartamával kapcsolatos ellentmondó bizonyítékok miatt a Testület arra az álláspontra jutott, hogy a panaszos személyi szabadsághoz való jogának sérelme nem megállapítható. A Testület álláspontja szerint a panaszossal szemben a bilincs alkalmazására jogalap nélkül került sor, ezért sérült a panaszos emberi méltósághoz való joga. Továbbá súlyosan sérült a panaszos emberi méltósághoz fűződő joga a vele szemben alkalmazott átvizsgálás miatt.
Ugyanakkor a hozzátartozó kiértesítésére vonatkozó kifogás kapcsán nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga.

Áltételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos egy közlekedésrendészeti intézkedést kifogásolt.
A panaszos intézkedés alá vonására megfelelő jogszabályi felhatalmazás hiányában került sor, ezért sérült a megállítás módja miatt a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga. A szolgálati fellépésre vonatkozó kifogás kapcsán pedig a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogának sérelme nem megállapítható.