Áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy közlekedésrendészeti intézkedés alá vonták, amikor biciklivel tartott hazafelé, majd a rendőr a házához vitte, hogy a személyi igazolványát magához vegye, azonban ekkor a rendőr könnygázzal lefújta, megbilincselte és előállította a rendőrségre. A Testület megállapítása szerint az intézkedő rendőr a jogszabályi előírásoknak megfelelően, kellő jogalap birtokában járt el a panaszossal szemben és vonták a panaszost intézkedés alá, ezért nem sérült a személyes adatok védelméhez való joga. A Testület álláspontja szerint nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga az előállítása miatt. A Testület álláspontja szerint szintén nem sérült a panaszos jogorvoslathoz való joga. A bizonyítékok szűkös volta miatt nem tudta a Testület feloldani az előadások közötti ellentmondást, mindezek alapján a Testület álláspontja szerint a panaszos emberi méltósághoz való joga és az abból levezethető testi épséghez való jogának sérelme nem megállapítható a kényszerítőeszközök alkalmazása kapcsán. A Testület a könnygáz használata miatt kialakult tűnetek miatt a panaszosnak az emberi méltóságból levezethető testi épséghez fűződő jogának a sérelmét nem tartotta indokoltnak megállapítani. Szintén bizonyítékok szűkös volta miatt nem tudta a Testület feloldani az előadások közötti ellentmondást, ezért a Testület álláspontja szerint a panaszos tulajdonhoz való jogának sérelme nem volt megállapítható a magánlakásban történő intézkedés miatti panasz kapcsán, illetve az öltözködési előírások elmulasztásával összefüggő panasz kapcsán.

Súlyosan alapjogsértőnek találta a Testület azt az intézkedést, melyet a panaszos otthonában foganatosítottak egy elfajult családi vita következményeként. A panaszos feleségének segélyhívására kiérkező rendőr a panaszost álmából ébresztette, majd őt személyazonossága igazolásának megtagadására hivatkozva testi kényszer és bilincs alkalmazásával, mezítláb állította elő az illetékes rendőrkapitányságra. A Testület álláspontja szerint a rendőr intézkedési kötelezettségét teljesítette, amikor megjelent a panaszos otthonában, ezért a panaszos tisztességes eljáráshoz, illetve családi élet integritásához fűződő alapvető joga nem szenvedett sérelmet ezzel összefüggésben. A Testület a panaszos igazoltatását jogszerűnek találta, és megállapította, hogy az intézkedés nem okozta személyes adatok védelméhez fűződő jogának sérelmét. Ugyanakkor az Rtv. 20. §-ának (2) bekezdésében előírtak közlésének mellőzése miatt kimondta, hogy a szolgálati fellépés szabályainak be nem tartása a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét okozta. A panaszos igazoltan erősen ittas állapotát figyelembe véve a Testület amellett foglalt állást, hogy a rendőri felszólítások emelt hangon való közlése nem sértette a panaszos emberi méltósághoz való alapvető jogát. A Testület megállapította a testi kényszer és a bilincs alkalmazásának jogszerűtlenségét, és kimondta, hogy a kényszerítő eszközök alkalmazása a panaszos emberi méltósághoz való jogát, és az abból levezetett testi integritáshoz való jogát sértette. A Testület a bilincs alkalmazása miatt nem látta indokoltnak a panaszos testi épséghez fűződő alapvető jogának sérelmét is megállapítani. A Testület továbbá kimondta, az Rtv. 33. § (2) bekezdésének a) pontja megfelelő jogalapot biztosított a panaszos előállításához, ezért a jogalap tekintetében a panaszos személyes szabadsághoz fűződő alapvető joga nem sérült. A megismert összes körülményre tekintettel ugyanakkor a Testület a panaszos előállítását aránytalannak, a panaszos személyes szabadságát sértőnek ítélte meg. A Testület a mezítláb megkezdett előállítás miatt megállapította a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelmét is, a panaszos beszállításának módja miatt pedig a testi épség veszélyeztetését. A nyomtatvány hiányosságai és téves tartalma miatt a Testület indokoltnak látta a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét is megállapítani, azt azonban nem találta alapvető jogot sértőnek, hogy a panaszos nem beszélhetett a kapitányságvezetővel.

A Testület elutasította azon panaszos beadványát, aki a Testület felhívása ellenére elektronikus úton benyújtott panaszát nem erősítette meg aláírásával.

 

A Testület a panaszos beadványának illetékes rendőrkapitánysághoz történő áttételéről döntött azon panaszos ügyében, aki kifogásolta intézkedés alá vonását, továbbá azt is, hogy annak során előállították, megbilincselték, aminek következtében csuklója megsérült. A panaszos előadta azt is, hogy a rendőrök nem tettek eleget az Rtv. 20.§-ban foglalt kötelezettségüknek, illetőleg a rendőrök vele szemben tanúsított hangnemét, valamint azt is, hogy a rendőrök nem hagytak megfelelő időt a kapitányságon az iratok aláírás előtt történő átolvasására. A Testület vizsgálatának eredményeként megállapította, hogy a panaszost a rendőrök közlekedésrendészeti intézkedés keretében jogszerűen vonták intézkedés alá, illetőleg ittas állapota miatt előállítása is jogszerűen történt. A Testület a rendelkezésre álló adatok alapján nem tudta megállapítani, hogy sérült-e a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő joga az Rtv. 20. §-ának betartásával, a rendőrök által tanúsított hangnemmel, valamint a rendőrségi iratok aláírásával összefüggésben. A panaszos emberi méltósághoz fűződő jogából levezethető testi integritáshoz fűződő jogának sérelme a vele szemben alkalmazott kényszerítő eszközök alkalmazása miatt, a bilincselés módjának arányosságával, illetve a rendőrségi járműben történt állítólagos bántalmazással kapcsolatosan szintén nem megállapítható.

 

Súlyos alapjogsérelmet állapított meg a Testület, és a panaszügyet áttette az Országos Rendőrfőkapitányhoz azon panaszos beadványa tárgyában, aki sérelmezte, hogy a rendőrök nem megfelelően intézkedtek, mikor nem biztosították a panaszos számára a szabad feljutást a nyilvánosan zajló önkormányzati bizottsági ülésre. A panaszos személyes részvételét azzal az indokkal nem engedélyezte a helyszínen tartózkodó közterület-felügyelő és biztonsági őr, hogy az ülőhelyek a meghívottaknak vannak fenntartva. A kiérkező rendőr helyszíni tájékozódás után azt a tájékoztatást adta a panaszosnak, hogy bűncselekmény gyanúja hiányában további rendőri intézkedést nem tart indokoltnak. A Testület álláspontja szerint a rendőrségnek észlelnie kellett volna, hogy a panaszost jogalap nélkül akadályozzák az ülésre való bejutásban, ezért a panaszossal szemben fellépő biztonsági őrt és közterület-felügyelőt figyelmeztetniük kellett volna arra, hogy jogellenesen járnak el. A Testület a fentiek alapján megállapította, hogy a rendőrség azon mulasztása, hogy nem tett semmiféle intézkedést annak érdekében, hogy a panaszos a bizottsági ülésen részt vehessen, a panaszos szabad mozgáshoz való jogának sérelmét eredményezte.

 

Hatáskör hiányában elutasította a Testület azon panaszos beadványát, akit egy közlekedésrendészeti intézkedés során feljelentettek, mivel a rendőr megítélése szerint a panaszos gépjárművének egyik lámpája nem égett. A Testület rámutatott, hogy hatásköre nem terjed ki annak vizsgálatára, illetve felülbírálatára, hogy a panaszos megvalósította-e a feljelentésben szereplő szabálysértést, mivel e kérdés elbírálása a szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozik, így jogorvoslattal a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény rendelkezései szerint élhet.

 

Súlyos alapjogsérelmet állapított meg a Testület, és a panaszügyet áttette az Országos Rendőrfőkapitányhoz azon panaszos beadványa tárgyában, aki sérelmezte, hogy rendőrök magyarázat nélkül megjelentek házánál, és felszólítás nélkül a földre vitték, majd durván megbilincselték és előállították az illetékes rendőrkapitányságra. A Testület megállapította, hogy a rendőrségi bejelentés tartalma — családi veszekedés — alapján a rendőrség oldalán intézkedési kötelezettség keletkezett, így jogszerűen vonták a panaszost intézkedés alá, illetve igazoltatása is jogszerű volt. A vele szemben alkalmazott bilincselés feltételei azonban nem álltak fenn, így a Testület megállapította a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelmét, és úgy találta, hogy e vonatkozásban többlet-jogsérelmet okozott a panaszos bilincselésének módja (fekvő helyzetben való bilincselése). A Testület a rendelkezésére álló információk alapján elfogadta a panaszos állítását, miszerint a rendőrkapitányságon egy cellaajtóhoz bilincselték, és megállapította, hogy a kényszerítő eszköz ilyetén alkalmazása szintén sértette a panaszos emberi méltósághoz való jogát. A bilincselésével okozott sérülései elérték azt a szintet, aminek következtében a Testület megállapította a panaszos testi épséghez való jogának sérelmét. A Testület a tényállás tisztázatlansága miatt nem tudta megállapítani, hogy a panaszos előállítását megfelelő jogalap birtokában és az arányosság követelményének megfelelően foganatosították-e. A panaszos egyéb kifogásai tárgyában — miszerint kérése ellenére nem adták oda a gyógyszerét, arra kényszerítették, hogy aláírja a kiállított dokumentumokat, valamint vele szemben megengedhetetlen hangnemben intézkedtek — a Testület az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok fényében szintén nem tudott állást foglalni.

A panaszos tiltakozott a panasz és az állásfoglalás közzététele ellen.

A panaszos beadványában kifogásolta, hogy egy banki alkalmazottal kialakult vitája során a kiérkező rendőrök megbilincselték és előállították a rendőrkapitányságra. Sérelmezte azt is, hogy a rendőrök kinevették, és figyelmen kívül hagyták súlyos betegségét. A Testület megállapította, hogy a helyszínre kiérkező rendőrök intézkedési, valamint segítségnyújtási kötelezettségüknek eleget tettek azáltal, hogy a panaszost, valamint a banki alkalmazottakat meghallgatták, a panaszosnak pedig megadták a szükséges tájékoztatást. A panaszos igazoltatása nem sértette személyes adatok védelméhez fűződő jogát. A Testület megítélése szerint nem sértette a panaszos testi és lelki egészséghez való jogát az, hogy a rendőrök szabadtéren hallgatták meg. A panaszossal szemben jogszerűen alkalmaztak testi kényszert, így az nem sértette a panaszos emberi méltósághoz fűződő jogából levezethető testi integritáshoz való jogát. Ugyanakkor a Testület megítélése szerint a bilincshasználat indokolatlan volt, így az sértette a panaszos emberi méltósághoz való jogát. A panaszos előállítását a Testület jogszerűnek, valamint arányosnak tartotta, így a panaszos személyes szabadsághoz való jogának sérelmét nem állapította meg. Az egyik intézkedő rendőr által alkalmazott ingerült hangnem következtében azonban sérült a panaszos emberi méltósághoz való joga. A panaszos egyéb kifogásai — tájékoztatás, iratok kiadása, betegségével kapcsolatos panasz — tárgyában a Testület nem állapított meg jogsérelmet, illetve az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok fényében nem tudott állást foglalni. A Testület megítélése szerint a panaszost ért sérelmek összességében elérték a súlyosság azon fokát, amely indokolttá tette a panasz és az állásfoglalás megküldését az Országos Rendőrfőkapitánynak.

 

Jelen panaszügyben az I. rendű panaszos sérelmezte, hogy M. Rendőrkapitányság nem megfelelően járt el kiskorú lánya, a II. rendű panaszos szeptemberi eltűnésekor. Az I. rendű panaszos előadta továbbá, hogy L. r. törzszászlós nem viselt azonosító számot, az egyenruháján csak a tépőzár volt látható, és kifogásolta a rendőr hangnemét. A panaszbeadvány szerint a több napja eltűntként keresett II. rendű panaszost orvosi vizsgálat nélkül helyezték el a kerületi Rendőrkapitányságon, ahonnan másnap kiszáradva, lázasan és betegen engedték el. A Testület a rendelkezésre álló iratok alapján nem tárt fel olyan körülményt, amely a rendőrség jogellenes mulasztását igazolta volna, álláspontja szerint a rendőrség az I. rendű panaszos szeptemberi bejelentése nyomán eleget tett az Rtv.-ben előírt intézkedési kötelezettségének, ezért úgy ítélte meg, hogy az I. rendű panaszos tisztességes eljáráshoz való alapvető jogát nem érte sérelem. A Testület álláspontja szerint L. r. törzszászlós szolgálati fellépése és hangneme miatt az alapjogsérelem nem volt megállapítható, ugyanakkor nem látta indokoltnak megállapítani a II. rendű panaszos egészséghez fűződő jogának sérelmét, mert a rendőrség nem gondoskodott orvosi vizsgálatáról. Mindezekre tekintettel a Testület a panaszügyet áttette az intézkedést foganatosító rendőri szervhez.