A panasz áttételéről döntött a Testület azon panaszosi beadvány nyomán, amiben a panaszos közlekedésrendészeti intézkedés alá vonását, valamint az intézkedés részrehajló mivoltát, illetőleg azt kifogásolta, hogy a rendőrök nem tettek eleget az Rtv. 20.- §-ban foglalt kötelezettségüknek. A Testület vizsgálatának eredményeként azt állapította meg, hogy a panaszos intézkedés alá vonása jogszerűen történt, az nem eredményezte a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét. A Testület továbbá arra a megállapításra jutott, hogy nem sérült a részrehajlásmentes eljárás követelménye, ebből adódóan a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő joga sem szenvedett sérelmet, ugyanezen alapjog vonatkozásában azonban a rendőrök azonosítási kötelezettségének betartását illetően a Testület nem tudta megállapítani, hogy történt-e jogsérelem.

Súlyos alapjogsérelmet állapított meg a Testület azon panaszos ügyében, aki azt kifogásolta, hogy egy nyilvános önkormányzat által szervezett rendezvényen kívánt részt venni, azonban a község polgármestere által hívott rendőrök az eseményről kivezették, majd igazoltatás alá vonták. A panaszos kifogásolta azt is, hogy a rendőrök nem megfelelően biztosították a panaszos házának környékét, annak ellenére, hogy ott atrocitásra lehetett számítani. A Testület megállapítása szerint a rendőrök indokolatlanul vonták intézkedés alá a panaszost. A jogszerűtlen fellépés keretében foganatosított igazoltatás miatt sérült a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő joga. Azzal, hogy a panaszosnak a rendezvényt el kellett hagynia sérült továbbá a szabad mozgáshoz és tartózkodási hely szabad megválasztásához fűződő joga. A Testület a rendelkezésére álló bizonyítékok szűkössége miatt nem tudta megállapítani, hogy a panaszos háza előtt zajlott események kapcsán sérült-e a panaszos tisztességes eljáráshoz és magán- és családi élete tiszteletben tartásához fűződő joga.

Súlyos alapjogsérelmet állapított meg a Testület azon panaszos ügyében, aki azt kifogásolta, hogy újságíróként egy nyilvános önkormányzat által szervezett rendezvényen kívánt részt venni, azonban a község polgármestere által hívott rendőrök az eseményről kivezették, majd igazoltatás alá vonták. A Testület megállapítása szerint a rendőrök indokolatlanul vonták intézkedés alá a panaszost. A jogszerűtlen fellépés keretében foganatosított igazoltatás miatt sérült a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő joga. Azzal, hogy a panaszosnak a rendezvényt el kellett hagynia sérült továbbá a szabad mozgáshoz és tartózkodási hely szabad megválasztásához fűződő joga, tekintettel pedig arra, hogy ennek okán újságírói tevékenységét sem tudta folytatni, sérült a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga is.

Súlyos alapjogsértést állapított meg a Testület azon panaszos beadványa tárgyában, akit bűncselekmény elkövetésének gyanújával állítottak elő az illetékes rendőrkapitányságra, azonban érdemi eljárási cselekmények hiányában korlátozták személyes szabadságát másnap reggelig. A Testület megállapította, hogy a rendőrség tudomására jutott információk birtokában, melyek bűncselekmény gyanúját vetették fel, jogszerűen kezdeményeztek intézkedést a panaszossal szemben. Igazoltatását, valamint gépjárművének átvizsgálását megfelelő jogszabályi felhatalmazás birtokában foganatosították. Előállítását bűncselekmény gyanúja okán szintén jogszerűnek találta a Testület, és a panaszossal szemben foganatosítandó nyomozati cselekmények (gyanúsítotti kihallgatás, házkutatás) fényében a panaszos előállítását arányosnak ítélte meg. A panaszos előállításának időtartamát ugyanakkor a Testület aránytalannak találta, aminek következtében sérült a panaszos személyes szabadsághoz fűződő joga. A fentieken túlmenően előállításának időtartama meghaladta a jogszabály által engedélyezett maximális (8 + 4 órás) mértéket, súlyosan sértve ezáltal a panaszos személyes szabadsághoz fűződő jogát. A panaszos előállításának időtartamáról készített igazolás helytelen adatai következtében sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga is. A panaszossal szemben alkalmazott testi kényszert a Testület jogszerűnek találta. A panaszos rendőri bántalmazását az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok fényében a Testület nem tudta megállapítani, így nem tudott állást foglalni a tekintetben, hogy sérült-e a panaszos testi épséghez fűződő alapvető joga.

A Testület vizsgálta annak a panaszosnak a beadványát, aki sérelmezte, hogy vele szemben ideiglenes megelőző távoltartó határozatot hoztak, és egymást követően kétszer is előállították a helyi rendőrkapitányságra. A rendőri intézkedés számos momentuma tekintetében fogalmazott meg kifogásokat, melyek nagy része vonatkozásában a Testület nem állapított meg alapjogsérelmet. Így a Testület jogszerűnek és arányosnak ítélte meg a panaszos előállításait, valamint arra az álláspontra helyezkedett, hogy a panaszos szemüvegének hiánya — az eset összes körülményére tekintettel — szintén nem eredményezett alapjogsérelmet a panaszos oldalán. A panaszos ismételt előállítása kapcsán a Testület úgy értékelte, hogy a nem megfelelő jogalapra hivatkozás csekély mértékben sértette a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát, azonban előállítása indokolt volt, így nem sértette személyes szabadsághoz való jogát. A megállapított alapjogsérelemre tekintettel a Testület a panaszügyet áttette az intézkedést foganatosító rendőrkapitányság vezetőjéhez.

 

A panaszos kifogásolta, hogy őt rendőri intézkedés alá vonták, majd mikor nem volt hajlandó elfogadni a — megítélése szerint — jelentős összegű helyszíni bírságot, szabálysértési feljelentést tettek ellene. Sérelmezte továbbá a rendőrök által alkalmazott hangnemet is, és azt, hogy őt a keresztnevén szólították. Tekintettel azonban arra, hogy elektronikus úton megküldött panaszbeadványát a Testület felhívására aláírásával nem erősítette meg, a Testület a beadvány elutasítása mellett döntött.

 

Alapjogot sértő intézkedés nem történt, másrészt alapjogot sértő intézkedés nem volt megállapítható abban az ügyben, amikor a panaszost azért keresték fel a rendőrök otthonában, mert szomszédai — akikkel viszonya évek óta felszültséggel terhes — csendháborítás miatt bejelentést tettek vele szemben. Beadványában a panaszos sérelmezte a rendőri intézkedés tényét, illetve azt, hogy az intézkedő rendőrök nem mutatkoztak be, nem tájékoztatták őt megfelelően jogairól, valamint részrehajló módon, eleve szomszédainak adtak igazat, anélkül, hogy a valós tényállást igyekeztek volna feltárni. A Testület megállapította, hogy a járőr intézkedési kötelezettségét teljesítette, amikor a panaszos otthonához kivonult, így a panaszos tisztességes eljáráshoz való alapvető jogát nem sértette eljárásával. A név és az azonosító szám közlésének elmulasztásával kapcsolatban a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme nem volt megállapítható. Állásfoglalásában a Testület továbbá kimondta, hogy a rendőri intézkedés nem volt részrehajló, illetve a rendőr megfelelő tájékoztatást nyújtott a panaszosnak, így a panaszos tisztességes és részrehajlásmentes eljáráshoz fűződő alapvető joga nem szenvedett sérelmet. A Testület végül a panaszbeadvány áttétele mellett döntött.

A panaszos tiltakozott a panasz és az állásfoglalás közzététele ellen.

A panaszbeadvány elutasításról szóló állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos az elektronikus úton előterjesztett beadványát az aláírásával felhívás ellenére határidőben nem erősítette meg.

 

A panaszbeadvány elutasításról szóló állásfoglalást hozott a Testület, mivel a panaszos az elektronikus úton előterjesztett beadványát az aláírásával felhívás ellenére határidőben nem erősítette meg.