A panaszos tiltakozott a panasz és az állásfoglalás közzététele ellen.

Áttételről szóló állásfoglalást hozott a Testület azon panaszos ügyében, aki sérelmezte, hogy a rossz látási viszonyok miatt a rendőr igazolványt nem látta, és kifogásolta, hogy előállították. Jelen esetben a rendőrök a szolgálati igazolvány, valamint az azonosító jelvény felmutatásával és rendőri felszólításokkal megtettek mindent annak érdekében, hogy azonosítsák magukat, ezért a szolgálati fellépés mód kapcsán a Testület megállapítása szerint nem sérült a tisztesség eljáráshoz való jog. A rendőrségi iratok egyöntetűen arról számolnak be, hogy a panaszos a többszöri az igazolásra való felszólításnak nem tett eleget, az intézkedés alól ki akarta vonni magát, ezért a Testület megállapította, hogy az Rtv. 33. § (2) bekezdésének a) pontja megfelelő jogalapot biztosított a panaszos előállításához, továbbá arra indokoltan került sor, és az előállítás időtartama miatt sem sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga. A Testület a felek ellentmondó előadása miatt arra a megállapításra jutott, hogy a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelme a rendőri hangnem vonatkozásában nem volt megállapítható.

A panaszbeadvány áttételéről döntött a Testület azon panaszos ügyében, aki többek között azt sérelmezte, hogy annak ellenére állították elő, hogy a helyszínen az alkohol szonda mérési eredményét elfogadta, ami 0,18 mg/l légalkohol szintet mutatott. A jelen esetben a panaszos, és a rendőrök előadásai oly mértékben vannak ellentmondásban a tekintetben, hogy a panaszos elismerte-e a helyszínen a mérés eredményét, hogy a Testület egyéb bizonyíték hiányában nem tudott állást foglalni abban a kérdésben, hogy jogszerűen állították elő a panaszost, ezért a panaszos személyi szabadsághoz való jogának sérelme nem megállapítható. A Testület álláspontja szerint a rendőrség megfelelő módon gondoskodott arról, hogy a gyengénlátó panaszos az intézkedéssel összefüggésben keletkezett dokumentumokat megismerje azzal, hogy az iratokat hatósági tanú jelenlétében olvasták fel ezért e tekintetben a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelme nem volt megállapítható a hozzátartozó kiértesítésével, és a panaszos azon sérelmével kapcsolatban, miszerint az iratok a felolvasáskor az elhangzottak része volt az is, hogy az eljárás során ismertették vele a jogait, amely kijelentés ellen azonnal tiltakozott, de ezt az intézkedő rendőr figyelemben kívül hagyta. A Testületet arra a megállapításra jutott, hogy az alapjog sérelem nem megállapítható a rendőri hangnem és bánásmód, valamint a panaszos biciklijével összefüggésben megfogalmazott kifogások tekintetében.

 

Áttételről szóló állásfoglalást hozott a Testület azon panaszos ügyében, aki egy közterületi rendezvényen vett részt a magyar-román labdarugó mérkőzés alkalmából. A panaszos elmondása szerint minden látható előzmény és felszólítás nélkül a rendőrök rátámadtak emberekre, és könnygázzal lefújtak több környéken tartózkodót, ő maga is nagy mennyiségű könnygázt volt kénytelen belélegezni, szabad mozgásában korlátozták, nem tudta a rendezvény helyszínét elhagyni, az útját állták. A rendőri iratok szerint rendőri intézkedésekre azért került sor, mert a rendezvényen résztvevő két személy a rendezvény befejezését követően, az elvonulás során összeverekedett, amelynek szétválasztása érdekében a helyszínre küldött rendőri erőket a tömeg egy része megtámadta, a tömeg létszáma felülmúlta a helyszínen lévő rendőri erőt, ezért a rendőrökre támadó ismeretlen személyekkel szemben a rendőrök gázsprayt alkalmaztak. A Testület a rendőrségi iratokból megállapította, hogy volt olyan esemény, amely alapján jogszerűen került sor a vegyi eszköz használatára, amelyből következően a panaszost is érinthette a könnygáz hatása annak alapvető tulajdonsága (permet) miatt, ezért nem látta indokoltnak megállapítani a panaszos emberi méltósághoz való jogából levezethető testi épséghez való jogának sérelmét. Tekintettel arra, hogy a panaszos további információkat nem közölt az állítólagos rendőri fellépés részleteit illetően, és a rendőrségi iratokból sem tűnik ki, hogy valóban intézkedtek-e a panaszossal szemben, ezért a Testület arra megállapításra jutott, hogy a panaszos szabad mozgáshoz és tartózkodási hely szabad megválasztásához fűződő joga nem megállapítható.

A panaszos tiltakozott a panasz és az állásfoglalás közzététele ellen.

Elutasításról és áttételről szóló állásfoglalás egy olyan panaszbeadvány ügyében, amely részben hatáskörhiányos volt, részben pedig nem tartotta indokoltnak a Testület a rendőrségi panaszeljárás átvételét.

Áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy a rendőrség nem intézkedett a bejelentése alapján, ellenben a szomszédjai bejelentésére kiérkező rendőrök előállították a panaszost, majd beszállították a helyi kórház pszichiátriájára. A Testület álláspontja szerint fennállt a rendőrség intézkedési kötelezettsége a panaszos 2013. február 14-én 16 órakor tett bejelentése kapcsán, amelynek az eljáró rendőrök megfelelően eleget tettek, így azzal összefüggésben nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga. A Testület álláspontja szerint a panaszos előállítására megfelelő jogalap birtokában került sor, illetve az megfelelt az arányosság követelményeinek is, így ezáltal nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga. A rendőrség szintén jogszerűen intézkedett a panaszos kórházba szállítása iránt, és így ezáltal szintén nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga. A Testület álláspontja szerint a bilincselés kapcsán nem sérült a panaszos emberi méltósághoz való joga, ugyanakkor a jogalap téves megjelölése miatt sérült a tisztességes eljáráshoz való joga.

Súlyos alapjogsértést megállapító állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszosok azt kifogásolták, hogy a fk. panaszost a rendőrség bűncselekmény gyanújával bilincsben előállította, és erről a hozzátartozókat nem értesítette. A Testület álláspontja alapján a II. r. panaszos előállítása jogszerű és arányos volt, ezért nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga. Ugyanakkor a II. r. panaszossal szemben kellő jogalap hiányában került sor a bilincs alkalmazására, ezért emiatt sérült az emberi méltósághoz való joga. A kiértesítés vonatkozásában további bizonyítékok hiányában a Testület nem tudta feloldani a panaszosi és a rendőri előadás közötti ellentmondást, ezért az I. r. panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme nem volt megállapítható.

A panasz elkésettsége miatt elutasította a Testület egy panaszos beadványát, akivel szemben egy szabálysértési ügyben intézkedtek rendőrök — állítása szerint minősíthetetlen stílusban. A panaszos a beadvány késedelmét azzal igyekezett igazolni, hogy nem tartózkodott Magyarországon, amely tény azonban a Testület álláspontja szerint egyáltalában nem zárta ki, hogy a panaszos a felsorolt kapcsolatfelvételi módok bármelyikét igénybe véve panaszát akár röviden összefoglalva előterjessze, hazatérése után pedig az őt ért sérelmeket részletesen kifejtse. Mivel ugyanakkor a panaszos az intézkedő rendőri szervnél előterjeszthető panaszra irányadó határidőn belül benyújtotta beadványát, a Testület a panaszt az illetékes szervhez áttette.

Csekély fokú alapjogsérelmet állapított meg, és a panaszügy áttételéről döntött a Testület azon panaszos ügyében, aki sérelmezte, hogy lakásánál késő este rendőrök jelentek meg annak érdekében, hogy fiát elfogják és előállítsák. A Testület megállapította, hogy sérült a panaszos jó hírnévhez fűződő joga azáltal, hogy az intézkedő rendőrök késő éjszaka adatgyűjtést végeztek szomszédainál. A rendőri akciót ugyanakkor arányosnak ítélte meg, így nem állapította meg a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét. Úgyszintén jogszerűnek értékelte a Testület, hogy a rendőrök fegyverüket készenlétben tartották, valamint azt, hogy az akciót a késő esti órákban foganatosították. A panaszos és családtagjai biztonsága érdekében a lakásból való eltávolításuk a szükséges időre szintén nem sértette a panaszos alapvető jogát. Az egymásnak ellentmondó információk, valamint egyéb bizonyíték hiányában a Testület nem tudott állást foglalni a panaszos egyéb kifogásait illetően, így a rendőrök szolgálati fellépése, valamint az általuk alkalmazott durva hangnem vonatkozásában.