Alapjogsérelem megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, melyben a panaszos a vele szemben intézkedő rendőr hangnemét kifogásolta.

Alapjogsérelem hiányában, illetve alapjogsérelem megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, melyben a panaszos sérelmezte, hogy vele szemben olyan cselekmény miatt szabtak ki szabálysértési bírságot, amelyet el sem követett el, továbbá kifogásolta a vele szemben intézkedő rendőr szolgálati fellépését, nevezetesen a panaszossal szemben alkalmazott hangnemet és a panaszos részére nyújtott tájékoztatást. A Testület vizsgálata során hatásköre hiányát állapította meg a szabálysértési felelősség, illetőleg szabálysértési bírsággal kapcsolatban. A panaszos emberi méltósághoz való jogának a sérelme nem volt megállapítható a rendőr által alkalmazott hangnem kapcsán, valamint a Testület megállapította, hogy panaszos tisztességes eljáráshoz való joga nem szenvedett sérelmet a tájékoztatás kapcsán, hiszen a szabálysértési bírság kiszabásáról szóló tájékoztatóhoz a panaszos bármikor hozzáférhetett.

 

Alapjogsérelem hiányában, illetve alapjogsérelem megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, melyben a panaszos a vele szemben foganatosított közlekedésrendészeti intézkedést, valamint annak részrehajló voltát, illetőleg a rendőrök hangnemét sérelmezte. A panaszos a vele szemben kiszabott szabálysértési bírságot teljesen alaptalannak tartotta, mellyel kapcsolatban a Testület hatásköre hiányát volt kénytelen megállapítani. A Testület vizsgálata során megállapította, hogy a rendőrség kellő jogalap birtokában foganatosított közlekedésrendészeti intézkedést a panaszossal szemben, így nem sérült a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga. A Testület nem találta megalapozottnak a panaszos részrehajló rendőri intézkedésre vonatkozó kifogását, így úgy határozott, hogy nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való alapvető joga. A panaszos emberi méltósághoz való jogának a sérelme pedig nem volt megállapítható a rendőr által alkalmazott hangnem kapcsán.

A Testület ezen állásfoglalásban a panaszos emberi méltósághoz való jogának, illetőleg az abból levezethető testi integritáshoz való jogának súlyos sérelmét állapította meg. A panaszos panaszbeadványában kifogásolta, hogy vele szemben szabálysértési eljárás indult, mert nem érzi magát hibásnak semmiben. A panaszos sérelmezte továbbá az előállítását, bilincselését, valamint a túlzott rendőri jelenlétet, végül pedig az intézkedő rendőrök szolgálati fellépést, illetőleg azt, hogy őt a rendőrök bántalmazták. A Testület a lefolytatott eljárásban megállapította, hogy a rendőrség kellő jogszabályi felhatalmazás birtokában kezdeményezett intézkedést a panaszossal szemben, így nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga. A Testület a panaszos előállítását jogszerűnek és arányosnak ítélte meg, így nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz fűződő alapvető joga. Azonban a hiányosan kitöltött előállításról szóló igazolás kapcsán a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő jogának a sérelméről határozott a Testület. Sérült a panaszos emberi méltósághoz fűződő alapvető joga a vele szemben jogszerűtlenül, indokolatlanul, szükségtelenül, aránytalanul alkalmazott bilincs kapcsán. A Testület megállapította, hogy a testi kényszert a rendőrség a jogszerűtlen bilincselés végrehajtása érdekében, mintegy „eszközként” alkalmazta, így sérült a panaszos emberi méltóságból levezethető testi integritáshoz fűződő alapvető joga is. A panaszos emberi méltóságból levezethető testi épséghez való alapvető joga a vele szemben alkalmazott, felhatalmazáson túli erőszak kapcsán is sérült. A Testület nem találta megalapozottnak a túlzott rendőri létszámra vonatkozó panaszosi kifogást, így nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga. Végezetül a panaszos emberi méltósághoz való jogának a sérelme nem volt megállapítható a rendőrök szolgálati fellépése miatt.

 

 

A panaszos tiltakozott az állásfoglalás közzététele ellen.

Áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a gépkocsival közlekedő panaszos egy közlekedési veszélyhelyzetet követő rendőri intézkedést kifogásolt. A Testület álláspontja szerint a rendőröknek a bejelentés alapján intézkedési kötelezettsége keletkezett, amelynek megfelelően eleget tettek. A részrehajlásmentes intézkedés követelményének megsértése miatt előterjesztett panasz kapcsán a Testület nem tudta az előadások közötti ellentmondást feloldani, így úgy foglalt állást, hogy az Alaptörvény XV. cikkének (1) és (2) bekezdésében biztosított egyenlő bánásmód követelményének sérelme nem megállapítható.

Elutasításról szóló állásfoglalás egy olyan panaszbeadvány ügyében, amelyben a panaszos a beadványát aláírásával nem erősítette meg.

Elutasításról szóló állásfoglalás egy olyan panaszbeadvány ügyében, amelyben a panaszos a beadványát aláírásával nem erősítette meg.

Súlyos alapjogsértést megállapító állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos a rendőri intézkedés elmulasztását kifogásolta, amikor is a rendőrök nem intézkedtek azon személyekkel szemben, akik megakadályozták őt abban, hogy részt vegyen a képviselő testület ülésén. A Testület megállapította, hogy sérült a panaszos szabad mozgáshoz való joga, mivel a rendőrség semmiféle intézkedést nem tett annak érdekében, hogy biztosítsa a panaszosnak a nyilvános ülésre való bejutást.

A panaszos tiltakozott az állásfoglalás közzététele ellen.