A panaszos tiltakozott az állásfoglalás közzététele ellen.

Súlyos alapjogsértést megállapító állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos egy közúti balesetet követő rendőri intézkedést kifogásolt. A Testület álláspontja szerint a rendőröknek intézkedési kötelezettsége keletkezett a bejelentés alapján. Az előállítás rendőrség által megjelölt jogalapja nem volt helytálló, de a 33. § (2) b) bekezdés megteremtette a jogalapot, ugyanakkor az előállítás nem felelt meg az arányossági követelményeknek. Továbbá az előállítás időtartalma is aránytalan volt, ezért súlyosan sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga.  A panaszos tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült a tájékoztatás kapcsán, illetve a telefonálás lehetőségre vonatkozó kifogás kapcsán az előadások közötti ellentmondás nem oldható fel, így ekörben a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga nem megállapítható.

A panaszos áttétel ellen bejelentett előzetes tiltakozása miatt megszüntetésről szóló állásfoglalás egy olyan panaszbeadvány ügyében, amelyben a panaszos azt kifogásolta, hogy hiába kért több alkalommal segítséget a rendőrségtől a szomszédjai viselkedése miatt (a vak panaszos útvonalába rendszeresen tárgyakat helyeznek el a szomszédok, amiken a panaszos átesik, illetve zaklatják), érdemi intézkedés nem történt a bejelentései kapcsán. A 2014. októberi 18-i bejelentés miatt fennállt a rendőrség intézkedési kötelezettsége, amelynek a rendőrség eleget tett, ezért ennek kapcsán nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga. A panaszban szereplő másik bejelentés és rendőri intézkedés nem volt beazonosítható, ezért e vonatkozásban a Testület a hatáskörének hiányát állapította meg.

Súlyos alapjogsértést megállapító állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos a végrehajtási eljárás rendőri biztosítását és az előállítását kifogásolta, továbbá azt, hogy a rendőrök nem intézkedtek a végrehajtóval szemben, noha nem is felel meg a kinevezési feltételeknek, így jogosulatlanul végzi a tevékenységét. Állásfoglalásában a Testület saját hatáskörének hiányát állapította meg a végrehajtási eljárás és a végrehajtó magatartásának jogszerűségét illetően. A Testület megállapította, hogy kellő jogszabályi felhatalmazás birtokában jártak el a végrehajtás helyszínén a rendőrök, és jogszerű eljárást tanúsítottak, amikor a tevékenységüket a végrehajtó intézkedései szerint fejtették ki, így a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának megsértését nem valósították meg. Mivel a felvételek alapján megnyugtatóan tisztázható volt, hogy az intézkedő rendőr az Rtv. 20. §-ának (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve azonosította magát, a Testület úgy foglalt állást, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga nem szenvedett sérelmet. A kulcscsomóra vonatkozó panasz kapcsán a Testület úgy foglalt állást, hogy a panaszos tulajdonhoz való joga nem sérült. A Testület álláspontja szerint az előállításra kellő jogalap birtokában került sor, ugyanakkor az előállítás időtartalma aránytalan volt, ezért súlyosan sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga.  

A Testület elutasításról szóló állásfoglalást hozott azon panaszügyben, amelyben a panaszos rendőri intézkedést sérelmezett, amely során elővezetést és bilincselést foganatosítottak. Mivel a panaszbeadvány benyújtása a Testületre irányadó, sérelmezett intézkedéstől, vagy az alapjogsérelem felismerésétől számított húsz napos határidőn kívül történt, a Testület felhívta a panaszost, hogy igazolási kérelmét terjessze elő a Testület részére. A panaszos azonban nem terjesztette elő igazolás kérelmét, így a Testület elkésettség okán a panasz elutasításáról döntött.

A panaszos tiltakozott az állásfoglalás közzététele ellen.

Áttételről szóló állásfoglalást hozott a Testület azon panaszos ügyében, aki beadványában sérelmezte a rendőrkapitányságon szolgálatot teljesítő rendőr hangnemét, és álláspontja szerint volt férje javára részrehajló magatartását. A panaszos és a rendőrség álláspontja között olyan ellentét feszül, amit a Testület a rendelkezésére álló iratokkal nem tud feloldani, ezért Testület úgy foglalt állást, hogy a panaszos által sérelmezett rendőri hangnem, bánásmódot illetően a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelme nem megállapítható. A rendőri fellépés módját illetően az Rtv. 13. § (2) bekezdésben rögzített részrehajlás-mentesség és az Alaptörvény XV. cikkének (1) és (2) bekezdésében biztosított egyenlő bánásmód követelményének sérelme szintén nem megállapítható, a rendelkezésre álló bizonyítási eszközök alapján. A fentiek alapján vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, mivel az alapjog sérelme nem megállapítható.

A panaszos tiltakozott az állásfoglalás közzététele ellen.

A panaszos tiltakozott az állásfoglalás közzététele ellen.

Áttételről szóló állásfoglalást hozott a Testület azon panaszos ügyében, aki beadványában sérelmezte, hogy a rendőrség behatolt magánlakásába, ahol fiát keresték, akivel szemben elfogatóparancsot bocsátottak ki. A panaszos sérelmezte a rendőrök hangnemét és azt, hogy nem adták meg részére a szükséges tájékoztatást az intézkedéssel kapcsolatban. Vizsgálata során a Testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem sérült a panaszos magánlakás sértetlenségéhez fűződő alapvető joga, mivel a rendőrség jogszerűen foganatosította intézkedését, büntetőeljárás terheltjének felkutatása érdekében. A rendőrség által alkalmazott hangnem és bánásmód kapcsán a panaszos és a rendőrség álláspontja között olyan ellentét feszül, amit a Testület a rendelkezésére álló iratokkal nem tud feloldani, ezért Testület úgy foglalt állást, hogy a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelme nem megállapítható. A rendőrség tájékoztatási kötelezettségének vizsgálata során a panaszos és a rendőrség álláspontja között olyan ellentét feszül, amit a Testület a rendelkezésére álló iratokkal nem tud feloldani, ezért Testület úgy foglalt állást, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme nem megállapítható. A fentiek alapján vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, mivel az alapjog korlátozása jogszerűen történt, illetve alapjog sérelme nem megállapítható.