Súlyos alapjogsérelmet állapított meg a Testület azon panaszos ügyében, amely során a panaszos élettársába került összetűzésbe közterületen, ami miatt a rendőrség intézkedést foganatosított a panaszossal és élettársával szemben. A panaszost élettársával együtt előállította a rendőrség. A Testület megítélése szerint felmerült annak a gyanúja, hogy a panaszos jogellenes cselekmény(eke)t követett el. Ez az Rtv. 13. §-a értelmében rendőri beavatkozást tett szükségessé, intézkedési kötelezettséget keletkeztetett. A Testület álláspontja szerint az intézkedő rendőrök az igazoltatást megfelelő jogalappal hajtották végre, ezért a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogát nem sértette. A Testület a körülmények összességének értékelését követően arra a döntésre jutott, hogy fennállt az előállítás feltétele. Az Rtv. 33. § (1) bekezdésének a) pontja megfelelő jogalapot biztosított az előállításához. A Testület álláspontja szerint a panaszossal szemben foganatosított ruházatátvizsgálást megfelelő jogalappal hajtották végre, ezért ez nem sértette a panaszos emberi méltósághoz való jogát. A Testület a rendelkezésre álló iratok alapján úgy döntött, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga a tájékoztatás elmaradása miatt nem sérült. A szolgálati fellépés módját illetően a panaszos és a rendőrség által előadott tényállás között olyan ellentét feszül, amelyet a Testület a rendelkezésére álló eszközökkel nem tudott feloldani, ezért a Testület úgy döntött, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme nem megállapítható. A panaszos és a rendőrség álláspontja között olyan ellentét feszül, amit a Testület a rendelkezésére álló iratokkal nem tud feloldani, ezért Testület úgy foglalt állást, hogy a rendőri hangnem-bánásmódot illetően a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelme nem megállapítható. Ugyanakkor az előállítás időtartama miatt a Testület szerint sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga.

Súlyos alapjogsérelmet állapított meg a Testület azon panaszos ügyében, amely során a panaszos élettársába került összetűzésbe közterületen, ami miatt a rendőrség intézkedést foganatosított a panaszossal és élettársával szemben. A panaszos ellenállt a rendőri intézkedésnek, ami miatt megbilincselték és előállították. A panaszos sérelmezte a vele szemben foganatosított rendőri intézkedést, valamint azt, hogy nem kapott élelmet az előállítás során, holott a jogszabály alapján fogva tartása meghaladta a szükséges 5 órás időtartamot. A panaszos sérelmezte továbbá azt is, hogy nem kapott tájékoztatót jogiról, illetve igazolást előállításáról. A Testület megítélése szerint felmerült annak a gyanúja, hogy a panaszos jogellenes cselekmény(eke)t követett el. Ez az Rtv. 13. §-a értelmében rendőri beavatkozást tett szükségessé, intézkedési kötelezettséget keletkeztetett. A Testület álláspontja szerint az intézkedő rendőrök az igazoltatást megfelelő jogalappal hajtották végre, ezért a panaszos személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogát nem sértette. A Testület véleménye szerint a panaszossal szemben alkalmazott bilincselés megfelelő jogalappal történt, nem sértette a panaszos emberi méltósághoz való jogát A Testület a körülmények összességének értékelését követően arra az álláspontra jutott, hogy fennállt az előállítás feltétele. Az Rtv. 33. § (1) bekezdésének a) pontja megfelelő jogalapot biztosított az előállításához.. A Testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy a panaszos testi épséghez fűződő alapvető jogának sérelme nem megállapítható. A Testület álláspontja szerint a panaszossal szemben foganatosított ruházatátvizsgálást megfelelő jogalappal hajtották végre, ezért ez nem sértette a panaszos emberi méltósághoz való jogát. A szolgálati fellépés módját illetően a panaszosok és a rendőrség által előadott tényállás között olyan ellentét feszül, amelyet a Testület a rendelkezésére álló eszközökkel nem tudott feloldani, ezért a Testület úgy döntött, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme nem megállapítható. A panaszos és a rendőrség álláspontja között olyan ellentét feszül, amit a Testület a rendelkezésére álló iratokkal nem tud feloldani, ezért Testület úgy foglalt állást, hogy a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelme nem megállapítható. Ugyanakkor nem érvényesült maradéktalanul az arányosság követelménye a bilincselés időtartamát illetően, tehát a bilincselés időtartama sértette a panaszos emberi méltósághoz való jogát. Az előállítás időtartama miatt a Testület szerint sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga. A Testület véleménye szerint sérült a panaszos emberi méltósághoz való joga az élelemmel történő ellátás hiánya miatt. A Testület a rendelkezésre álló iratok alapján úgy döntött, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga a megfelelő tájékoztatás, igazolás kiadásának elmaradása okán sérült.

 

A panaszos tiltakozott az állásfoglalás közzététele ellen.

 

A panaszos tiltakozott az állásfoglalás közzététele ellen.

Alapjogot sértő intézkedés hiányában, illetve alapjogot sértő intézkedés megállapíthatóságának hiányában a Testület – mivel a panaszosok az áttétel ellen előzetesen bejelentették tiltakozásukat – az eljárás megszüntetéséről döntött abban a panaszügyben, amelyben a panaszosok azt sérelmezték, hogy a velük szemben intézkedő rendőrök egyike a panaszosokkal egy utcában lakik, akinek látnia kellett, hogy az egyik panaszosnak eltört a lába, ezért bottal kell közlekednie, ennek ellenére megállították és kiszállították az autóból. Mindkettőjüket bántalmazták a rendőrök, megbilincselték és előállították. A panaszosok gépkocsiját (aminek szélvédőjét az egyik panaszos betörte) egy őrizetlen parkolónál állították le, benne az egyik rokon kézitáskájával. A Testület megállapítása szerint közlekedésrendészeti ellenőrzés keretében jogszerűen igazoltatták a panaszosokat, illetve a rendőrökkel szembeni garázda jellegű magatartásuk miatt a rendőröknek további intézkedési kötelezettsége keletkezett: testi kényszer, majd bilincs alkalmazását követően, tettenérés miatt előállították. A szóban forgó autó megőrzésére a rendőrök a panaszosok velük utazó barátját kérték fel.

A panaszbeadványban a panaszos a vele szemben foganatosított közlekedésrendészeti intézkedést sérelmezte, illetőleg az intézkedő rendőr szolgálati fellépését. Továbbá a panaszos sérelmezte a rendőr hangnemét és bánásmódját, valamint azt, hogy nem tájékoztatta őt a panasztételi lehetőségeiről. A panaszbeadványt a Testület elutasította, mivel amivel azt a panaszos elektronikus úton terjesztette elő, és a Testület felhívása ellenére aláírásával ellátva határidőn belül nem erősítette meg.

A panaszbeadványban a panaszos azt sérelmezte, hogy a rendőrség elfogultság miatt nem jár el azzal a személlyel szemben, aki zaklatja őt. A panaszbeadványt a Testület elutasította, mivel amivel azt a panaszos elektronikus úton terjesztette elő, és a Testület felhívása ellenére aláírásával ellátva határidőn belül nem erősítette meg.

A panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának csekély fokú sérelme miatt áttételről szóló állásfoglalás egy olyan panaszbeadvány tárgyában, melyben a panaszos zaklatásszerűnek véli a vele szemben foganatosított rendőri intézkedést, hiszen nem ő követett el szabálysértést, hanem a szomszédja, így indokoltabb lett volna vele szemben intézkedni. Sérelmezi továbbá azt, hogy az egyik intézkedő rendőr nem közölte nevét és azonosító számát, valamint azt, hogy a rendőrök nem, illetőleg nem megfelelően közölték az intézkedés tényét, és célját. A Testület hatáskör hiányában nem vizsgálhatta, hogy a panaszos, avagy a szomszédja elkövette-e a szabálysértést. A Testület azonban a lefolytatott vizsgálatában megállapította, hogy a rendőrség kellő jogalap birtokában foganatosított intézkedést a panaszossal szemben, így nem sérült a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga. Azonban a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának csekély fokú sérelme volt megállapítható az egyik rendőr szolgálati fellépése tekintetében, valamint annak kapcsán, hogy jogellenes cselekmény elkövetésére vonatkozó gyanú alapján, amelyet a panaszos a helyszínen hozott a rendőrség tudomására nem intézkedtek a rendőrök. Végezetül a nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga, hiszen a helyszínen az intézkedő rendőrök közölték vele az intézkedés tényét, célját, jogalapját.

Alapjogsérelem hiányában áttételről szóló állásfoglalás egy olyan panaszbeadvány tárgyában, melyben a panaszos sérelmezte a vele szemben foganatosított közlekedésrendészeti intézkedést, illetőleg azt, hogy a rendőrök úgy állították meg, mint egy bűnözőt. A panaszos kifogásolta azt is, hogy az intézkedő rendőr az intézkedés kezdetekor nem mutatkozott be, valamint nevét csak kérésre mondta meg. A panaszos álláspontja szerint az intézkedésen látszott, hogy az öncélú hatalomgyakorlás, továbbá zaklató hatásúnak tűnt. A rendőr nem tájékoztatta a panaszost panasztételi jogáról. A Testület a vizsgálatában megállapította, hogy a rendőrség kellő jogalap birtokában foganatosított közlekedésrendészeti intézkedést a panaszossal szemben, így nem sérült a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga. A Testület nem vélte megalapozottnak a panaszos azon kifogását, mely szerint a rendőrök úgy állították meg mint egy bűnözőt, így a Testület álláspontja szerint etekintetben sem sérült a panaszos emberi méltósághoz való joga. A rendőri fellépésre vonatkozó kifogás kapcsán a panaszos emberi méltósághoz való jogának a sérelme nem volt megállapítható. Továbbá szintén nem volt megállapítható a panaszos emberi méltósághoz való jogának a sérelme azon kifogás kapcsán, amely a zaklató rendőri fellépésre utalt. Végezetül a Testület álláspontja szerint a panaszos tisztában volt a panasztételi lehetőségeivel, így álláspontja szerint nem sérült a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga.

Az állásfoglalásban a Testület a panaszos személyi szabadságának súlyos sérelmét állapította meg. A panaszos sérelmezte az elővezetését, továbbá az azzal összefüggésben foganatosított előállítását, valamint a vele szemben alkalmazott bilincset, illetőleg a rendőrök szolgálati fellépését. A Testület nem vizsgálhatta meg az elővezetés elrendelésének megalapozottságát, mivel erről nem az intézkedő rendőrök, hanem az azt elrendelő szerv döntött szabálysértési eljárás keretében, amely eljárás felülvizsgálatára a Testületnek nincs hatásköre. A Testület megvizsgálta azonban az elővezetés végrehajtását, mely során megállapította, hogy a rendőrség kellő jogalap birtokában foganatosította az elővezetést, így nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga. Az elővezetés során alkalmazott előállítás során azonban a Testület a panaszos személyi szabadsághoz fűződő alapvető jogának súlyos sérelmét állapította meg. A panaszossal szemben alkalmazott bilincs vonatkozásában (jogalap, mód) azonban a Testület álláspontja szerint nem sérült a panaszos emberi méltósághoz való alapvető joga. Végezetül a panaszos által kifogásolt félelemkeltő rendőri fellépés kapcsán panaszos emberi méltósághoz fűződő alapvető jogának a sérelme nem volt megállapítható.