A Testület hatáskörének hiányát állapította meg, tekintettel arra, hogy a panaszos rendőrségnél előterjesztett azonos tartalmú beadványa alapján már jogerős döntés született, így a Testület elutasította a panaszt. A panaszbeadvány szerint a panaszos sérelmezte az elővezetését, illetőleg az előállítását, továbbá a vele szemben alkalmazott bilincselést.

Az állásfoglalásban a panaszos személyi szabadsághoz való jogának súlyos sérelmét állapította meg a Testület. A panaszos sérelmezte előállítását, továbbá az előállítás körülményeit is. A panaszos kérte azt is, hogy engedjék ki a mosdóba, erre a rendőr cinikus megjegyzéseket tett, végül azonban kiengedték. A panaszos állítása szerint a rendőrök „viháncoltak”, megengedhetetlenül viselkedtek vele. A panaszos kérte, hadd vegye be a gyógyszereit, erre azt felelték, hogy csak mentő jelenlétében teheti meg. A panaszos álláspontja szerint, a mentő kiérkezéséig sok idő telt el, pedig a panaszos már nagyon rosszul érezte magát. A panaszos elmondása szerint az előállítás időtartama alatt késő estig eljárási cselekményt nem foganatosítottak vele szemben, és csak szabadon bocsátása előtt hallgatták ki. A Testület a lefolytatott vizsgálatában nem fogadta el az Rtv. 33. § (1) bekezdés a) pontjára történő hivatkozást az előállítás jogalapja kapcsán így a panaszos személyi szabadsághoz való jogának a sérelmét állapította meg. A téves jogszabályi hivatkozás kapcsán pedig a panaszos tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának a sérelmet is egyúttal megállapította. Az előállítás időtartama kapcsán is sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga. Az előállítás körülményei tekintetében a Testület úgy határozott, hogy a panasz nem volt alapos, így nem sérült a panaszos emberi méltósághoz fűződő alapvető joga. A rendőrök által alkalmazott hangnemre vonatkozó kifogás kapcsán, a panaszos emberi méltósághoz való jogának a sérelme nem volt megállapítható.

Hatáskör hiányában elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, melyben a panaszos kifogásolta a rendőrök intézkedési kötelezettségének, illetve a biztonsági intézkedés foganatosításának az elmulasztását. A Testület vizsgálata során kiderült, hogy nem azonosítható be a panaszos által kifogásolt rendőri intézkedés, illetőleg a megkeresett rendőrkapitányság is kifejezetten cáfolta, hogy a panaszossal szemben rendőri intézkedést foganatosítottak volna. Így a Testület hatáskörének hiányára tekintettel elutasította a panaszbeadványt.

Súlyos alapjogsérelmet állapított meg a Testület azon panaszos ügyében, amely során a panaszos és a vele tartózkodó személy szóváltásba került egy piac biztonsági őreivel. A biztonsági őrök kihívták a rendőröket, akik az intézkedésnek ellenálló panaszost és a vele tartózkodó személyt megbilincselték és előállították. A Testület vizsgálata során megállapította, hogy a panaszos előállításának foganatosításához az Rtv. 33. § (1) bekezdés a) pontja kellő jogalappal szolgált, így álláspontja az előállítás végrehajtása kapcsán nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz fűződő alapvető joga. A Testület az előállítás időtartamának kapcsán azt arányosnak ítélte meg, így álláspontja szerint nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz való alapvető joga. A Testület a panaszossal szemben alkalmazott bilincset három stádiumban vizsgálta, amely során a panaszos előállító helyiségben történő bilincselésére vonatkozó rendőri tényelőadást nem találta megalapozottnak, így álláspontja szerint etekintetben a bilincselés jogalapja nem volt meg, így sérült a panaszos emberi méltósághoz fűződő alapvető joga. Egyebekben a másik két stádiumban történő bilincselést jogszerűnek minősítette, így ezek kapcsán nem sérült a panaszos emberi méltósághoz való alapvető joga. A panaszos rendőri bántalmazásra, azaz a vele szemben kifejtett felhatalmazáson túli erőszak kifejtésére vonatkozó kifogása kapcsán, a homályos tényállás, a kifejezett okozatiság hiányára tekintettel a Testület úgy határozott, hogy a panaszos emberi méltósághoz való jogából levezethető testi épséghez fűződő alapvető jogának a sérelme nem megállapítható.  A rendőrök szolgálati fellépése kapcsán a Testület nem tudta feloldani a tényelőadások között feszülő ellentmondást, így véleménye szerint a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának a sérelme nem megállapítható.  A panaszos sérelmezte, hogy a rendőrök nem engedték, hogy értesítse családját az előállításáról, nem telefonálhatott, amely panasz vonatkozásában a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának a sérelmét állapította meg.

 

Elutasításról szóló állásfoglalás egy olyan panaszbeadvány ügyében, amelyben a panaszos a beadványát aláírásával nem erősítette meg.

Áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos a bolti lopás miatti előállítását kifogásolta. A Testület megállapításai szerint nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga az előállítás miatt. Szintén nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz joga a rendőrség kiérkezési ideje kapcsán. A kiértesítési kötelezettség kapcsán ugyanakkor úgy foglalt állást a Testület, hogy az ellentmondások feloldhatatlansága miatt a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának a sérelme nem megállapítható.

Súlyos alapjogsértést megállapító állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos a végrehajtási eljárás biztosítására vonatkozó rendőri intézkedést, illetve mulasztást kifogásolta. Az első intézkedés kapcsán a Testület megállapította, hogy rendőrségnek intézkedési kötelezettsége keletkezett, aminek a jogi felvilágosítás adással megfelelően eleget tett. A második intézkedés kapcsán ugyanakkor szerint mulasztott a rendőrség akkor, amikor a feleknek nyújtott jogi tájékoztatáson túl nem hívta fel a tulajdonos figyelmét arra, hogy amíg a magánlaksértés kérdése, illetve az előzményi kérdésként felmerülő polgárjogi kérdés nem tisztázódik, addig köteles visszaengedni a panaszost és gyermekeit az ingatlanba. Mindezek alapján a Testület álláspontja szerint sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga.

 

 

Elutasításról szóló állásfoglalás egy olyan panaszbeadvány ügyében, amelyben a Testületnek a panasz elbírálására nincs hatásköre.

Elutasításról szóló állásfoglalás egy olyan panaszbeadvány ügyében, amelyben a Testületnek a panasz elbírálására nincs hatásköre.

Elutasításról szóló állásfoglalás egy olyan panaszbeadvány ügyében, amelyben a Testületnek a panasz elbírálására nincs hatásköre.