A panaszos postai úton terjesztette elő panaszát, amelyben általa szóban és írásban tett bejelentései alapján történő rendőri intézkedések elmulasztását sérelmezte. A Testület megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedés nem történt, illetve alapjogot sértő intézkedés nem állapítható meg, azonban a panaszosnak az áttétel ellen előzetesen bejelentett tiltakozására figyelemmel a Testület az eljárás megszüntetéséről döntött.

A panaszos vele szemben foganatosított rendőri intézkedések (elfogás, előállítás), kényszerítő eszközök (testi kényszer, bilincs) alkalmazása és annak módja, valamint rendőri bántalmazás miatt elektronikus úton terjesztette elő panaszát. A panaszos a beadványát postai úton is megerősítette és kiegészítette. A Testület az ügy gondos mérlegelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az állampolgári segítségkérés nyomán a rendőrségnek intézkedési kötelezettsége keletkezett, ami nem sértette a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát, a bilincs, illetve testi kényszer alkalmazása jogszerű, szükséges, és arányos volt, amelyek nem sértették a panaszos emberi méltósághoz, illetve testi épséghez való jogát. A Testület megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedés nem történt, illetve alapjogot sértő intézkedés nem állapítható meg, azonban a panaszosnak az áttétel ellen előzetesen bejelentett tiltakozására figyelemmel a Testület az eljárás megszüntetéséről döntött.

A panaszos képviselője a panaszossal szembeni rendőri intézkedés elmulasztása, rendőri bántalmazás és hangnem miatt postai úton terjesztett elő panaszt. A Testület vizsgálatában megállapította, hogy vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, mivel az alapjog korlátozása jogszerűen történt, ezért állásfoglalását megküldi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

A panaszos elektronikus úton terjesztette elő beadványát, a vele szemben foganatosított rendőri intézkedés ellen. A panaszos elsősorban az intézkedő rendőr stílusát, cinikus, kárörvendő viselkedését kifogásolja. A Testület a panasz elutasítása felől határozott, tekintettel arra, hogy a panaszos a Testület hiánypótló felhívásában meghatározott határidőben aláírásával nem erősítette meg beadványát.

A panaszos elektronikus úton terjesztette elő panaszát, amelyben a vele szemben foganatosított intézkedést kifogásolta. A Testület a panasz elutasítása felől határozott, tekintettel arra, hogy a panaszos a Testület felhívása ellenére nem mentette ki a késedelmet, nem igazolta objektív okokra hivatkozással, hogy miért terjesztette elő beadványát a törvény által meghatározott határidőn túl.

A panaszos postai úton terjesztette elő panaszát a vele szemben foganatosított rendőri intézkedéssel szemben. Tekintettel arra, hogy a panaszos rendőrségnél előterjesztett azonos tartalmú beadványa alapján már jogerős döntés született, a Testület hatáskörének hiányát állapította meg., ezért a panaszbeadványt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A panaszos postai úton terjesztett elő panaszát a vele szemben foganatosított rendőri intézkedéssel szemben. A panaszos kifogásolja azt, hogy annak ellenére, hogy ő tett bejelentést, a rendőrök őt kérték számon, továbbá sérelmezi a rendőrök által használt tegező hangnemet, illetőleg azt, hogy megkérdőjelezték a szavahihetőségét. A Testület vizsgálatában megállapította, hogy vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, mivel az alapjog korlátozása jogszerűen történt, ezért állásfoglalását megküldi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

A panaszos postai úton terjesztett elő panaszát a vele szemben foganatosított rendőri intézkedéssel szemben, melyben a segélyhívószámon hívott rendőr hangnemét kifogásolta. A Testület vizsgálata során megállapította, hogy a panaszos bejelentése alkalmával a rendőr nem megengedhető, kulturálatlan hangnemben beszélt a panaszossal, amely miatt a Testület álláspontja szerint sérült a panaszos emberi méltósághoz való joga. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor, ezért állásfoglalását megküldte az országos rendőr-főkapitánynak.

A panaszos először 2016. június 6-án terjesztette elő panaszát, amelyben úgy fogalmazott, hogy feljelentést kíván tenni korrupció miatt. A Testület a panasz elutasítása felől határozott, tekintettel arra, hogy a vizsgált ügyben nem rendelkezik hatáskörrel.

A panaszos tiltakozott az állásfoglalás közzététele ellen.