A panaszos beadványát elektronikus, majd postai úton terjesztette elő, melyhez csatolta az ügyben keletkezett - rendelkezésére álló - iratok fénymásolatait. A panaszos beadványában sérelmezte, hogy a rendőrség összefüggésbe hozta a személyét egy traktor lopási üggyel, és emiatt intézkedést kezdeményezett vele szemben. A panaszos véleménye szerint az egész eljárás érthetetlen és felfoghatatlan volt. Emberileg, erkölcsileg megalázónak tartotta az egész eljárást, és úgy vélte, hogy az eljárás rontja az üzleti hitelességét. Ezen felül a panaszos elmondta, hogy idős szülei idegileg kikészültek, nem bírják feldolgozni a történteket. A Testület vizsgálatában megállapította, hogy a panaszos előállításának foganatosítása és időtartama miatt nem sérült a panaszos személyes szabadsághoz való alapvető joga, mivel az jogszerűen került korlátozásra. A telefonhasználat korlátozással kapcsolatban a Testület elfogadta a rendőrség indoklását, mely szerint az ellenőrizetlen telefonálás az intézkedés célját veszélyeztette volna, ezért kimondta, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő jogát nem érte sérelem, azt jogszerűen korlátozta a rendőrség. A házkutatás elején foganatosított, illetve a panaszos kapitányságra történő szállításakor történt megbilincselése kapcsán azonban a Testület megállapította a panaszos emberi méltósághoz való alapvető jogának súlyos sérelmét. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor.

 

A panaszos személyesen adta le beadványát, melyben rendőri intézkedést kifogásol. Ezzel kapcsolatban előadta, hogy, ingatlanján birtokháborítás történt, mert a hozzájárulása és tudomása nélkül illegálisan beléptek az ingatlana területére és ott különféle munkálatokat végeztek. Panaszosok nevében kihívták a rendőrkapitányságot a törvényesség biztosítása érdekében. Panaszos kifogásolja, hogy a beadvány keletkezésig nem kapott semmilyen rendőrségi jegyzőkönyvet vagy tájékoztatást, éppen ezért azt sem érti, hogy a rendőrség hogyan képviselhette a helyszínen törvényességet, illetve miért nem vettek fel a helyszínen hivatalos jegyzőkönyvet. A Testület vizsgálatában megállapította, hogy a rendőrség, mint szervezet kötelezettsége, hogy ellenőrizzék a végrehajtási eljárásban történő rendőrségi közreműködést igénylő megkeresések jogszerűségét, illetve a végrehajtandó határozat jogerejét, amelyet jelen ügyben a rendőrség elmulasztott, ezért a Testület a rendőrség közreműködését jogsértőnek találta, amely miatt megállapította a panaszos tisztességes eljáráshoz és tulajdonjoghoz fűződő jogának sérelmét. A panasz többi része tekintetében jogsérelem megállapítását a Testület nem látta indokoltnak. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor, ezért állásfoglalását megküldte az országos-rendőrfőkapitánynak.

A panaszos elektronikus úton terjesztette elő panaszát, amely tartalmazza a panaszos aláírását. A panaszos beadványában előadta, hogy nyilvános testületi ülésen szeretett volna részt venni a városházán, mint újságíró, de a panaszost megakadályozták és az általa kihívott rendőrök sem intézkedtek annak érdekében, hogy bejusson az ülésre. A Testület megállapította, hogy sérült a panaszos szabad mozgáshoz való joga és a tisztességes eljáráshoz való joga, mivel a rendőrség semmiféle intézkedést nem tett annak érdekében, hogy biztosítsa a panaszosnak a nyilvános testületi ülésre való bejutást. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor, ezért állásfoglalását megküldte az országos-rendőrfőkapitánynak.

A panaszos elektronikus úton terjesztette elő panaszbeadványát, amelyben az igazoltatását, a vele szembeni „rendőri eljárást”, a rendőrök hangnemét és a vele szemben kiszabott bírságot kifogásolta. A Testület a panasz elutasítása felől határozott, tekintettel arra, hogy a panaszos a Testület hiánypótló felhívásában meghatározott határidőben aláírásával nem erősítette meg beadványát.

 

A panaszos postai úton terjesztette elő panaszát, amelyben egy vele szemben foganatosított rendőri intézkedést kifogásolt. A panaszos beadványában előadta, hogy a fenti napon élettársával bementek a sörözőbe, amikor körülbelül két vagy három perc múlva belépett a sörözőbe négy egyenruhás rendőr, akik azonnal a panaszos asztalához mentek, és kipakoltatták a zsebüket, majd egy táskát és valamilyen telefont kerestek, amit meg is találtak nála, majd megbüntették. Panaszos kérte, hogy a Testület intézkedjen ügyében. A Testület a vizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy a mobiltelefon kocsmából való eltulajdonításáról szóló bejelentés nyomán a rendőrségnek intézkedési kötelezettsége keletkezett, így ez nem sértette a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, illetve emberi méltóságát. A Testület megállapította, hogy a panaszos előállítása miatt nem sérült a panaszos személyes szabadsághoz való alapvető joga, illetve a panaszolt intézkedés során szintén nem sérült a panaszos egyenlő bánásmódhoz való alapvető joga. A Testület vizsgálatában megállapította, hogy vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, mivel az alapjog korlátozása jogszerűen történt, ezért állásfoglalását megküldi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

A panaszos képviselője postai úton előterjesztett panaszbeadványában rendőri intézkedést, illetve rendőri intézkedés elmulasztását kifogásolta. A panaszos családját többen megfenyegették, ezért kihívták a rendőrséget, a rendőrség a helyszínelés során a támadók közül senkit nem állított elő. Panaszos kifogásolja a rendőrség intézkedését, véleménye szerint, ha sor került volna előállításra, akkor a rendőrség távozása utáni újabb támadás nem történt volna meg. A Testület álláspontja szerint a rendőrségnek a bejelentések alapján intézkedési kötelezettsége keletkezett. Az első bejelentés kapcsán azonban az események az előadások közötti ellentmondás feloldhatatlansága miatt nem rekonstruálhatók, így a Testültet úgy döntött, hogy a jogsérelem nem megállapítható. A második bejelentés kapcsán a Testület álláspontja szerint a rendőrség nem tett eleget az intézkedési kötelezettségének, ezért sérült a panaszosok tisztességes eljáráshoz való joga. Tekintettel arra, hogy az ezt követő bejelentések után sem került sor előállításra, a Testület úgy ítélte meg, hogy a további mulasztások tovább súlyosították a panaszosok jogsérelmét. A Testület megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedés történt, ezért állásfoglalását megküldte az az Országos rendőrfőkapitánynak.

A panaszos beadványában előadta, hogy egy bejelentett demonstráció során vitték el őt és társait a rendőrök. Az intézkedéssel szemben panasszal kíván élni az előállítása jogszerűtlensége, és a véleménynyilvánítási joga korlátozása miatt, továbbá sérelmezi, hogy az előállított nőket nem rendőrnők vitték el a helyszínről, méltatlan volt a velük szemben alkalmazott bánásmód a férfiak részéről. A Testület álláspontja szerint fennállt a tömegoszlatás alkalmazásának a lehetősége a helyszínen, az intézkedést a rendőrség jogszerűen alkalmazta, ezért nem sérült a panaszosnak a békés gyülekezéshez való joga az oszlatás miatt, illetve nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz fűződő alapvető joga az előállítás foganatosítása kapcsán. A Testület a panaszbeadványt áttette az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez, mert a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, mivel az alapjog korlátozása jogszerűen történt.

A panaszos jogi képviselője postai úton előterjesztett panaszbeadványában kapcsolattartási eset során történt rendőri intézkedést kifogásol. A rendőrség panaszost bevitte a rendőrkapitányságra garázdaság elkövetése miatt, ahol panaszosról fényképeket készítettek, melyen jól látszanak a karmolás nyomok, de nem vetettek fel látleletet, illetve a rendőrök tájékoztatási kötelezettségének elmulasztását is kifogásolja. A Testület álláspontja szerint a rendőrségnek a bejelentés alapján intézkedési kötelezettsége keletkezett. Ennek keretében foganatosított előállításra kellő jogalap birtokában került sor, ezért nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga, ugyanakkor az előállítás időtartama nem felelt meg az arányosság követelményének, és ez jog sérelmét okozta. A tényállás feltárása körében a Testület álláspontja szerint mulasztott a rendőrség, ezért sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga, ugyanakkor ezen jog sérelmét az orvosi vizsgálatra vonatkozó tájékoztatás elmaradása miatt nem állapította meg. A testi kényszer alkalmazása miatt a Testület álláspontja szerint nem sérült a panaszos emberi méltósághoz való joga. A Testület megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedés történt, ezért állásfoglalását megküldte az az országos rendőrfőkapitánynak.

A panaszos fax útján terjesztette elő panaszbeadványát, amelyben előadta, hogy 2 nap szabálysértési elzárásra ítélték és ez ellen szeretne panaszt tenni. A Testület a panasz elutasítása felől határozott, tekintettel arra, hogy a panaszos a Testület hiánypótló felhívásában meghatározott határidőben aláírásával nem erősítette meg beadványát.

 

A panaszos postai úton terjesztette elő panaszbeadványát, amelyben sérelmezte a rendőrség eljárását. A panaszos beadványában előadta, hogy ugyanezen ügyből kifolyólag panaszát előterjesztette a sérelmezett intézkedést foganatosító rendőrkapitányságon is. A Testület a rendelkezésre álló adatok alapján – mivel a panaszos a panasz kiegészítésének felhívás ellenére nem tett eleget – az eljárás megszüntetéséről döntött.