A panaszos jogi képviselője útján terjesztett elő panaszt, amelyben a panaszossal szembeni rendőri intézkedést sérelmezte. A panaszos beadványában úgy nyilatkozott, hogy az intézkedéseket foganatosító rendőrkapitányságon is terjesztett elő panaszt, a sérelmezett rendőri intézkedés miatt. A Testület a panasz elutasításáról döntött, mivel az eljárások jogerősen befejeződtek, így a Testületnek nincs hatásköre érdemben vizsgálni a panaszt.

A panaszos postai úton terjesztette elő panaszbeadványát, a vele szemben foganatosított rendőri intézkedés miatt. A panaszos előadta, hogy panaszt szeretne tenni az őt az elmúlt hetekben a rendőrkapitányság munkatársai részéről ért, rendkívül súlyos túlkapásokkal és az ellene elkövetett bűncselekményekkel és a minden jogalapot nélkülöző rendőri brutalitás ellen. A Testület a panaszbeadványt áttette az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez, mert a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedés nem történt, illetve alapjogot sértő intézkedés nem megállapítható.

 

A panaszos postai úton terjesztette elő panaszbeadványát, a vele szemben foganatosított rendőri intézkedés miatt. Panaszbeadványában előadta, hogy csoporttársát megtámadták, amikor segítségére sietett dulakodás alakult ki a felek között. A kiérkező rendőrök igazoltatták és bevitték őket a rendőrkapitányságra. A panasza tárgya, hogy előállítását megalázónak és eltúlzottnak érzi, továbbá a helyszínen jelentős ideig nem közölték a feltartóztatásuk tárgyát és a gyanúsítás pontos indokát sem. A Testület a lefolytatott vizsgálatában megállapította, hogy a panaszos előállítása – bár annak jogalapja megvolt – nem felelt meg az arányosság követelményének, így a panaszos személyi szabadságának jogellenes korlátozását valósította meg. A Testület a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának a súlyos sérelmét állapította meg az indokolatlan mobiltelefon-használat korlátozása és az elmaradt értesítésre vonatkozó panaszosi kifogás kapcsán. A Testület megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedés történt, ezért állásfoglalását megküldte az az országos rendőrfőkapitánynak.

A panaszos elektronikus úton terjesztette elő panaszát a vele szemben foganatosított rendőri intézkedéssel szemben. Kifogásolja, hogy előállítására milyen jogalapon történt sor, illetve az intézkedés alatt – többszöri kérése ellenére sem – adták át neki az elrendelő határozatot. A Testület vizsgálata során megállapította, hogy a rendőrség kellő jogalap birtokában foganatosította a panaszos elővezetését, így annak kapcsán nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga, illetve a panaszost a rendőrség nem állította elő, ezért nem sérült a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga sem. A Testület a vizsgálat során hatáskörének a hiányát, illetve azt állapította meg, hogy a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedés nem történt, ezért úgy döntött, hogy a panaszt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

 

A panaszos postai úton terjesztette elő panaszbeadványát, a vele szemben foganatosított rendőri intézkedéssel szemben, illetve kifogásolja, hogy a rendőrök az ellopott tárgyairól jegyzőkönyvet sem készítettek, így nem derült ki, hogy kinek a kezelésében tűntek el újra a személyes dolgai, értékei. A panaszos kéri a Testület eljárását, hogy vizsgálja ki a mulasztást és így visszakaphassa a számára fontos és értékes dolgait. A Testület az ügyészség törvény által megszabott hatáskörét elvonná, ezért erre figyelemmel a Testület hatáskörének a hiányát állapította meg, ezért a panaszbeadványt elutasította.

A panaszos elektronikus úton terjesztette elő beadványát, melyben rendőri intézkedés ellen tett panaszt. A panaszos kiemelte, hogy a rendőri magatartást kifejezetten felháborítónak és jogellenesnek tartja, mert a kényszerítő eszköz alkalmazására a legcsekélyebb okot sem szolgáltatta. A Testület megállapította, hogy a panaszos előállításához kellő jogalap szolgált, az előállítás és az előállítás időtartama megfelelt az előírásoknak, erre figyelemmel nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz fűződő alapvető joga, így erre figyelemmel sérült a panaszos emberi méltósághoz való joga. A bilincshasználatra vonatkozóan a Testület feloldhatatlan ellentmondást tapasztalt a két fél tényelőadása között, ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának a sérelme nem megállapítható. A Testület megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor, ezért a Testület állásfoglalását megküldte az országos rendőr-főkapitánynak.

 

A panaszos tiltakozott az állásfoglalás közzététele ellen.

A panaszos elektronikus úton terjesztette elő panaszbeadványát, a vele szemben foganatosított rendőri intézkedés, személyi szabadsága korlátozása ellen. A panaszos postai úton egészítette ki a panaszát, csatolva a sérüléseiről készített orvosi látleletet is. A Testület a lefolytatott vizsgálatában megállapította, hogy a rendőrség a panaszos előállítását kellő jogszabályi felhatalmazás birtokában foganatosította, továbbá előállítását arányosnak minősítette, így ezek nem sértették a panaszos személyi szabadsághoz való alapvető jogát. A panaszossal szemben alkalmazott testi kényszer megfelelt a jogszabályi előírásoknak, így az nem sértette a panaszos testi épséghez fűződő alapvető jogát. A Testület megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedés nem történt, illetve alapjogot sértő intézkedés nem megállapítható, ezért úgy döntött, hogy a panaszt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

A panaszos tiltakozott az állásfoglalás közzététele ellen.

A panaszos postai úton terjesztette elő panaszát, amelyben a rendőrök zaklatását kifogásolta. A Testület a panasz elutasítása felől határozott, tekintettel arra, hogy a panaszos a Testület hiánypótló felhívásában meghatározott határidőben nem pontosította beadványát.