A Testület a rendelkezésre álló adatok alapján - mivel a panaszos a Testület tájékoztatását követően a panasz kiegészítésének a felhívás ellenére nem tett eleget - az eljárás megszüntetéséről döntött. A panaszos 2016. július 8-án, postai úton terjesztette elő panaszát, amelyben az általa és felesége által elszenvedett közlekedési balesetet követő rendőri intézkedést sérelmezte. A panaszos beadványában részletesen leírta a baleset következtében lefolytatott eljárást, amellyel kapcsolatban sérelmezte, hogy a rendőrség eljárása vezetett álláspontja szerint a neki kedvezőtlen ítélethez. A fenti hatásköri szabályokról, a rendőrségi panaszeljárásról, illetőleg a Testület eljárásáról az előadó testületi tag tanácsadója a panaszost az általa megadott címen 2016. augusztus 18-án kelt levelével tájékoztatta, amelyet követően felhívta, hogy amennyiben a teljes körű tájékoztatást követően is kéri a panaszának kivizsgálását, akkor azt az általa tűzött 8 napos határidőn belül erősítse meg. A tájékoztatásban szerepelt, hogy amennyiben a panaszos a Testület által megadott határidőben a felhívásnak nem tesz eleget, a Testület az érdemi vizsgálatát nem indítja meg. A levelet a panaszos a visszaérkező tértivevény szerint 2016. augusztus 25-én kézhez vette, azonban az azóta eltelt időszakban nem terjesztett elő olyan tartalmú nyilatkozatot, amiben kérte volna a Testület vizsgálatát. A Testület eljárása az Rtv. említett rendelkezése alapján, a panaszos akaratnyilatkozatán – kérelmén – alapul, amely az eljárás során szabadon módosítható, illetve a panaszos rendelkezési joga a panasz visszavonására is kiterjed. Jelen ügyben megállapítható, hogy a panaszos – mint az ügy ura – a Testület eljárását megindító nyilatkozatot (panaszt) tett, azt azonban a Testület teljes körű hatásköri tájékoztatását követően nem erősítette meg. A Testület a fenti indokok alapján – mivel a panaszos akarata az eljárás folytatására nem terjedt ki – a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és a panaszeljárást megszüntette.

A Testület a panaszos panaszát elutasította. A Testület felhívása ellenére a panaszos beadványát aláírásával nem erősítette meg.    A panaszos 2016. május 29-én, elektronikus úton terjesztette elő panaszbeadványát, amelyben sérelmezte a rendőrség eljárását. Jelen ügyben az előadó testületi tag 2016. május 26-án kelt tájékoztató levelében a Testületre irányadó hatásköri szabályok ismertetése mellett felhívta a panaszos figyelmét arra, hogy a Testület vizsgálatát csak abban az esetben kezdheti meg, ha aláírásával is megerősített dokumentumban kéri ügyének elbírálását. A megerősítésre nyitva álló határidő leteltééig a panaszostól semmilyen formában nem érkezett a Testülethez válaszlevél, amelyben saját aláírásával megerősítve is kérte volna a Testület eljárását. A Testület tájékoztató levelét nem kereste jelzéssel 2016. június 16-i dátummal küldte vissza a posta. Tekintettel arra, hogy az elektronikusan benyújtott panaszbeadványt a panaszos a Testület felhívása ellenére nem erősítette meg, így a panasz nem felel meg az Rtv.-ben és a Testület Eljárási Szabályzatában meghatározott feltételeknek. Mindezekre tekintettel a Testület Eljárási Szabályzata és az Rtv. idézett szakasza alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és a panaszt elutasította.   



A Testület a panaszos panaszát elutasította. A Testület felhívása ellenére a panaszos beadványát aláírásával nem erősítette meg.            A panaszos 2016. május 19-én, elektronikus úton terjesztette elő panaszbeadványát, amelyben sérelmezte a rendőrség eljárását. Jelen ügyben az előadó testületi tag 2016. május 26-án kelt tájékoztató levelében a Testületre irányadó hatásköri szabályok ismertetése mellett felhívta a panaszos figyelmét arra, hogy a Testület vizsgálatát csak abban az esetben kezdheti meg, ha aláírásával is megerősített dokumentumban kéri ügyének elbírálását. A megerősítésre nyitva álló határidő leteltééig a panaszostól semmilyen formában nem érkezett a Testülethez válaszlevél, amelyben saját aláírásával megerősítve is kérte volna a Testület eljárását. A Testület tájékoztató levelét nem kereste jelzéssel 2016. június 16-i dátummal küldte vissza a posta. Tekintettel arra, hogy az elektronikusan benyújtott panaszbeadványt a panaszos a Testület felhívása ellenére nem erősítette meg, így a panasz nem felel meg az Rtv.-ben és a Testület Eljárási Szabályzatában meghatározott feltételeknek. Mindezekre tekintettel a Testület Eljárási Szabályzata és az Rtv. idézett szakasza alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és a panaszt elutasította.           

 

A Testület a panaszos panaszát elutasította. A Testület megállapította, hogy a panasz elkésett. A panaszos 2016. szeptember 16-án elektronikusan, majd szeptember 19-én, faxon terjesztette elő aláírásával ellátott panaszát, amelyben a … Rendőrkapitányság 2016. június 22-én foganatosított intézkedését kifogásolta. Az irányadó hatásköri rendelkezések értelmében a Testület a jogszabályi felhatalmazás hiányában nem rendelkezik hatáskörrel, ezért nem jogosult- szabálysértéseket kivizsgálni, a kiszabott szabálysértési- és közigazgatási bírságot csökkenteni, eltörölni; büntetőeljárás keretében foganatosított cselekmények törvényességét elbírálni; kártérítést megítélni; az intézkedő rendőrök büntetőjogi-, szabálysértési- vagy fegyelmi felelősségét megállapítani. Az Rtv. 93. §-a értelmében a Testülethez a panaszt az intézkedéstől, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, ettől az időponttól számított húsz napon belül lehet előterjeszteni. A Testület meglátása szerint a 2016. június 22-én foganatosított közúti ellenőrzés vonatkozásában a 2016. szeptember 19-jén előterjesztett panasz elkésettnek minősül, mivel a jogsérelem felismerése még aznap (a forgalmi engedély elvételekor) bekövetkezett. Mindezekre tekintettel a Testület az Rtv. 92. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és a panaszt elutasította.

A Testület a panaszos panaszát elutasította. A Testület megállapította, hogy a panasz elkésett. A panaszos 2016. szeptember 18-án elektronikusan, majd 2016. szeptember 19-én, faxon terjesztette elő aláírásával ellátott panaszát, amelyben a … Rendőrkapitányság 2016. június 22-én foganatosított intézkedését kifogásolta. Az Rtv. 93. §-a értelmében a Testülethez a panaszt az intézkedéstől, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, ettől az időponttól számított húsz napon belül lehet előterjeszteni. A fenti hatásköri rendelkezések értelmében a Testület a jogszabályi felhatalmazás hiányában nem rendelkezik hatáskörrel, ezért nem jogosult- szabálysértéseket kivizsgálni, a kiszabott szabálysértési- és közigazgatási bírságot csökkenteni, eltörölni; büntetőeljárás keretében foganatosított cselekmények törvényességét elbírálni; kártérítést megítélni; az intézkedő rendőrök büntetőjogi-, szabálysértési- vagy fegyelmi felelősségét megállapítani. A panaszos korábban már a Testülethez fordult a … Rendőrkapitányság 2016. február 17-én a lakásán foganatosított intézkedéseivel szemben, amelyben a Testület … számon állásfoglalást hozott. A fenti hatásköri és eljárásjogi szabályokról az előadó testületi tag munkatársa a panaszost az általa megadott postai címen már korábbi eljárása során tájékoztatta. A levélben az előadó testületi tag részletezte a Testület eljárására vonatkozó szabályokat, így a Testülethez fordulás törvényi határidejét is. Erre való tekintettel a Testület meglátása szerint a 2016. június 22-én foganatosított közúti ellenőrzés vonatkozásában a 2016. szeptember 19-jén előterjesztett panasz elkésettnek minősül, mivel a jogsérelem felismerése még aznap (a forgalmi engedély elvételekor) bekövetkezett. Mindezekre tekintettel a Testület az Rtv. 92. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és a panaszt elutasította.

A Testület a panaszos panaszát elutasította illetve áttette az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv - … Ügyészség - vezetőjéhez. A Testület megállapítja, hogy egyrészt a panasznak a rendőrség, mint nyomozó hatóság munkáját kifogásoló részeinek elbírálására nincsen hatásköre, másrészt a panasznak az Rtv. szerint vizsgálható része elkésett. A panaszos korábban már a Testülethez fordult a … Rendőrkapitányság (továbbiakban: illetékes rendőrkapitányság) 2016. január 20-án foganatosított (és elmulasztott) intézkedéseivel szemben, amelyben a Testület … számon állásfoglalást hozott. Az állásfoglalás csekély fokú jogsérelem megállapításáról döntött és az Rtv. szabályai értelmében a panaszt elbírás céljából áttette az illetékes rendőrkapitányságra.  A panaszos ezt követően 2016. augusztus 12-én kézhez vette az illetékes rendőrkapitányság panaszt elutasító határozatát, amely ellen panaszt kíván tenni. A panaszos beadványában leírta továbbá, hogy a rendőrkapitányság 2016. április 21-én tapasztalt újabb mulasztásával és álláspontja szerint szabálytalan eljárásával kapcsolatban is panasszal él. Összességében a panaszos kifogásolja, hogy a folyamatban lévő két - egymástól független - ügyét a rendőrség rendszerint összekeveri, próbálja összevonni és közben szabálytalanságokat követnek el, ráadásul félretájékoztatják, ami most már elfogadhatatlan a panaszos számára. Az Rtv. 93/B. § (3) bekezdése alapján a Testület nem jogosult elbírálni a rendőri intézkedéssel szembeni panasz tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést, arra az ott meghatározott rendőri szerv jogosult.
A fenti hatásköri és eljárásjogi szabályokról az előadó testületi tag munkatársa a panaszost az általa megadott postai címen már korábbi (2016. januárjában indult) eljárása során tájékoztatta.  A levélben az előadó testületi tag részletezte a Testület eljárására vonatkozó szabályokat, így a Testülethez fordulás törvényi határidejét is. Erre való tekintettel a Testület meglátása szerint a 2016. április 21-én adott (téves) rendőrségi felvilágosítás vonatkozásában a 2016. szeptember 1-jén előterjesztett panasz elkésettnek minősül, mivel a jogsérelem felismerése még aznap bekövetkezett. A Testület beadvány további hangsúlyos sérelmeire (melyben a panaszos a rendőrség nyomozó hatóságként végzett munkáját kifogásolta) nézve nem jogosult azzal kapcsolatban vizsgálódni, mivel a Testület a rendőrség nyomozóhatóságként végzett munkája felett nem gyakorol semmiféle felügyeletet. Amennyiben a panaszos szerint a nyomozó hatóság intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása a jogait vagy érdekeit közvetlenül sérti, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 196. §-a alapján az illetékes ügyészséghez fordulhat jogorvoslatért. Tekintettel arra, hogy a panasz előterjesztésére nyitva álló határidőben a panaszos nem adott elő olyan sérelmet, ami az Rtv. IV., V. és VI. fejezetének alkalmazásával összefüggésben merült volna fel, ezért a Testület hatáskörének hiányát, illetve elkésettséget állapította meg. Mindezekre tekintettel a Testület az Rtv. 92. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és a panaszt elutasította, illetve áttette az elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez.

A Testület a panaszos panaszát áttette az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez. A vizsgált ügyben alapjogot csekély fokban sértő intézkedésre került sor. A panaszos beadványában előadta, hogy 2016. május 15-én 11 óra 7 perckor a … Rendőrkapitányságáról két rendőr jelent meg az akkori lakásán (…), egy férfi és egy nő. A rendőrök a volt párjával és kérelmére érkeztek, azon állítása miatt, miszerint a köztük a bíróság által rendezett és működő kapcsolattartás alapján a panaszos át kell, hogy adja a kislányt azon a napon. - A panaszos kifogásolja, hogy hogyan lehetséges az, hogy a rendőrök engedély nélkül, fenyegető és kényszerítő beszédmódjuk miatt bemehetnek a lakásba, annak ellenére, hogy valós ok, veszély nem áll fenn. A panaszos sérelmezi továbbá, hogy hogyan lehetséges az, hogy a rendőrök nem engedik, hogy a másik oldal is megtegye állításait és bebizonyíthassa igazát, illetve hogyan engedhetik meg maguknak a rendőrök, hogy úgy beszéljenek és viselkedjenek, ahogyan azt tették. A panaszos megjegyzi, hogy 46 éves ember, akinek soha sem volt semmiféle dolga a rendőrséggel, ő szépen beszélt és viselkedett velük, mindent megtett, amire felkérték, a törvény szerint járt el. A panaszos utal rá, hogy elképzelhető, hogy azért viselkedtek így, mert külföldi.  A panaszos sérelmezi, hogy hogyan engedheti meg magának egy rendőrnő, hogy a lányát rábeszélje (és fizikailag is meglökje), hogy menjen ki a lakásból, álláspontja szerint ez a cselekmény aljas és nem egyenes. Végezetül a panaszos kifogásolta, hogy miért nem beszélt angolul az a rendőr, aki azt állította, hogy tud angolul, mindezt úgy, hogy tudta, hogy ő külföldi és a magyar nem az anyanyelve. A Testület az ügy gondos mérlegelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a rendőrök a telefonos bejelentés nyomán keletkező intézkedési kötelezettségüknek megfelelően eleget tettek, ezért a panaszos tisztességes eljáráshoz és magán- és családi élet, otthon tiszteletben tiszteletben tartásához fűződő jogát nem érte sérelem. A szolgálati fellépéssel kapcsolatban a Testület indokoltnak tartotta megállapítani a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő jogának csekély fokú sérelmét. Az intézkedés során alkalmazott hangnemmel és a gyermekkel kapcsolatos panaszelemmel kapcsolatban a Testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem sérült a panaszos emberi méltósághoz fűződő joga, ugyanakkor a bánásmóddal kapcsolatban a felek egymásnak ellentmondó nyilatkozatait egyéb bizonyíték híján feloldani nem tudta, így az emberi méltósághoz fűződő jogának sérelme nem volt megállapítható e tekintetben. A részrehajlással kapcsolatos sérelemmel kapcsolatban pedig a Testület azt állapította meg, hogy a rendőri intézkedés megfelelt az egyenlő bánásmód követelményének. Úgyszintén nem állapított meg a Testület jogsérelemet azzal összefüggésben, hogy a panaszossal a rendőrök nem angolul, hanem magyarul érintkeztek. A fentiek alapján a Testület az Rtv. 93. § (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és a panaszt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

A Testület a panaszos panaszát áttette az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez. A vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedés nem történt. A panaszbeadvány és annak kiegészítése szerint … Önkormányzatával mint megrendelővel 2014. március 5-én az I. r. panaszos ügyvezetése alatt álló … Kft. vállalkozási szerződést kötött a … szám alatti többlakásos lakóépület minden alap szakágára kiterjedő felújítására és átalakítására. A II. r. panaszos a ... társtulajdonosa. A panaszosok 2016. április 30-án a reggeli órákban a cég alkalmazásában álló szakmunkásokkal a megjelölt ingatlanban tartózkodtak azért, hogy garanciális munkálatokat végezzenek. Rövid időn belül – a helyszínen jelen levő, két ismeretlen személy telefonos értesítése alapján – megjelent a … Önkormányzat jegyzője, aki felszólította a panaszosokat a munkavégzés abbahagyására és a helyszínről való távozásra. Időközben rendőrök jelentek meg a helyszínen, akik bekapcsolódtak a vitába, és mindkét felet meghallgatták. Az eljáró rendőrök számára is egyértelmű volt, hogy kizárólag birtokvitáról van szó. Később további rendőrök érkeztek a helyszínre, akikkel a jegyző „utasításszerűen” beszélt. Továbbá, a panaszosok jogi képviselője szerint az Önkormányzat ügyvédjének intézkedést követően részükre küldött levele arra enged következtetni, hogy az Önkormányzatnak tudomása van a 2016. április 30-án történt rendőri intézkedésről készült jelentés tartalmáról. Véleménye szerint ez aggályos, mivel rendőri jelentést – az esetleges hatósági intézkedés, eljárás befejezéséig – egyik érintett fél sem ismerheti meg. A Testület az ügy gondos mérlegelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a rendőröknek a telefonos állampolgári bejelentés nyomán, a helyszínen intézkedési kötelezettségük keletkezett, amelynek maradéktalanul eleget tettek: megfelelő tájékoztatást és jogi felvilágosítást adtak a panaszosoknak, ami által nem sérült a tisztességes eljáráshoz való alapjoguk. A panaszosok előállításának kilátásba helyezése, illetve az arról szóló tájékoztatás megtörténte tekintetében, hogy felmerült bűncselekmény elkövetése a helyszínen, a panaszosok tisztességes eljáráshoz való joga nem szenvedett sérelmet. A helyszínen tapasztalt rendőri létszám megfelelt az arányosság követelményének, illetve a rendőri intézkedés tekintetében részrehajló jelleg nem volt felismerhető, ezért alapjogi sérelem ezek tekintetében nem történt. A fentiek alapján a Testület az Rtv. 93. §-ának (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és a panaszt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

A Testület a panaszos panaszát áttette az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez. A vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedés nem történt. A panaszos beadványában előadta, hogy édesapját (B. K.-t) 2016. április 5-én a lakásán holtan találták a rendőrök. A rendőri jelentés szerint a test már bomlásnak indult és döglegyek lepték el a tetemet. A panaszos kolléganői segítettek kideríteni, hogy hová szállították az elhunytat, azonban péntek délután lévén, már semmit nem tudott intézni. Hétfőn (2016. május 2.) a patológián tájékoztatták, hogy mivel majdnem egy hónapja ott van a test, 30 000.- Ft-ot kell fizetni hűtési díjként. Ezt követően az önkormányzatot keresték fel, ahol véletlenül látta meg a rendőri jelentést, és kérte az ügyintézőt, hogy fénymásolja le neki, abból értesült az eseményekről. A panaszos az elmulasztott (hiányos) rendőri intézkedés miatt panasszal él a Testületnél. A Testület az ügy gondos mérlegelése alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rendőrség a vonatkozó szabályok szerintjárt el az elhunyt személy hozzátartozójának felkutatása során, ezért a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződőd jogát nem érte sérelem. A fentiek alapján a Testület az Rtv. 93. § (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és a panaszt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

A Testület a panaszos panaszát elutasította. A Testületnek a panasz elbírálására nincs hatásköre. A panaszos beadványában előadta, hogy 2016. április 22-én, 16 óra 45 perckor a lakása előtti bejárónál parkolt autójával, mivel épp beállni készült. A gépkocsiját a forgalommal szemben, a járdaszegély mellett állította le, ahol a téglából kialakított bejárója van. A kulcsokért bement a panaszos, eközben szolgálatban lévő rendőrök álltak meg, lefényképezték autóját és megbüntették 10 000.- Ft-ra. Amikor észrevették, hogy az egyik ablak 1/ 4 részig le van húzva, közölték, hogy nem is 10 000.-, hanem 20 000.- Ft a büntetés, majd elmentek.  A szabálysértési ügy mindenkit meglepett az utcában, hiszen mindenki így parkol a saját háza előtt. A panaszos kifogásolja, hogy úgy beszéltek vele az utcán, mint egy bűnözővel, mintha rablást követett volna el. A szabálysértési ügy eljárási módját többen is tudják tanúsítani. a Testületnek a rendőri iratok beérkezésig nem volt tudomása arról, hogy a panaszos egyidejűleg az intézkedést foganatosító rendőri szervnél is előterjesztette panaszát, amely eljárás során a rendőrkapitányság vezetője 2016. május 25-én a rendőri intézkedés elleni panaszt elutasító határozatot hozott. A rendelkezésre bocsátott iratokból, tértivevénnyel alátámasztva megállapítható volt, hogy a határozatot a panaszos 2016. május 27-én kézhez vette, amelyre nézve a fellebbezésre nyitva álló 15 napos határidő 2016. június 13-án lejárt. (A 15. nap 2016. június 12-én, vasárnap járt le, azonban a vonatkozó szabályok szerint így az azt követő első munkanapot kell a határidő utolsó napjának tekinteni.).
Tekintettel arra, hogy az iratok rendőrségi hierarchia szerinti felterjesztése időt vesz igénybe, a határozat még a Testület megkeresésének beérkezése előtt - a panaszos fellebbezése hiányában - jogerőre emelkedett. Figyelemmel arra, hogy a rendőrség a panaszos által a hozzá benyújtott panaszt jogerősen elbírálta, a Testület az Rtv. 92. § (1) bekezdése alapján a hatáskörének hiányát állapította meg és a panaszt elutasította.