A panaszos beadványában a vele szemben foganatosított rendőri intézkedés ellen tett panaszt. A Testület állásfoglalásában a panaszt elkésettnek minősítette, mivel a panaszos a késedelmét felhívás ellenére sem mentette ki. 

A panaszos elektronikus úton terjesztette elő panaszát, amelyben a vele szemben foganatosított rendőri intézkedést (igazoltatást) kifogásolta.
Tekintettel arra, hogy az elektronikusan benyújtott panaszbeadványt a panaszos a Testület felhívása ellenére aláírásával nem erősítette meg, illetve a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, így a Testület állásfoglalásában a panaszt elutasította.

A panaszos elektronikus úton terjesztette elő panaszát, amelyben a rendőrök zaklató jellegű magatartását kifogásolta.
Tekintettel arra, hogy az elektronikusan benyújtott panaszbeadványt a panaszos a Testület felhívása ellenére aláírásával nem erősítette meg, illetve a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, így a Testület állásfoglalásában a panaszt elutasította.

A panaszos a Testület panaszbejelentő formanyomtatványának kitöltésével, elektronikus úton terjesztette elő panaszbeadványát, a vele szemben 2009-ben történt eseményekkel szemben.
A panaszossal szemben kifogásolt rendőri intézkedésre és egyéb cselekmények foganatosítására 2009. folyamán került sor, azonban a panaszos a beadványát a sérelmezett intézkedéstől számított 7 év elteltével terjesztette elő.
A Testület állásfoglalásában úgy határozott, hogy a panaszbeadvány elkésettnek minősül, figyelemmel arra, hogy a panaszos beadványában nem hivatkozik olyan objektív indokra, amely ezen jelentős késedelmet.

A panaszos elektronikus úton, a Testület formanyomtatványának a kitöltésével terjesztette elő panaszbeadványát a vele szemben foganatosított rendőri intézkedés ellen.
Tekintettel arra, hogy a panaszos a Testület hiánypótlásra való felszólítására – aláírásának megerősítése – a megadott határidőben nem tett eleget, ezért a Testület állásfoglalásában a beadvány elutasítása felől határozott.

A panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványában a vele szemben foganatosított rendőri intézkedés során kényszerítő eszköz alkalmazását kifogásolta.
Tekintettel arra, hogy a panaszos a Testület hiánypótlásra való felszólítására, a megadott határidőben nem tett eleget, ezért a Testület állásfoglalásában a beadvány elutasítása felől határozott.

A panaszos jogi képviselője útján panaszbeadványában a vele szemben 2016. június 3-án foganatosított rendőri intézkedést kifogásolta.
A Testület véleménye szerint a panaszossal szemben a rendőrök felvilágosítás-kérés intézkedést hajtottak végre, amely nem sértette a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogát. A magánlakásban foganatosított intézkedésre vonatkozó panaszosi kifogást érdemben a Testület nem tudta megvizsgálni, tekintettel az egymásnak ellentmondó, feloldhatatlan tényelőadásoknak, a panaszos magánlakás sértetlenségéhez fűződő alapvető jogának a sérelme nem megállapítható. A rendőrök azonosítási kötelezettsége kapcsán a Testület úgy határozott, hogy annak nem tettek eleget, így emiatt sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való alapvető joga. A rendőri hangnem kapcsán, az egymásnak ellentmondó tényelőadásokra figyelemmel a Testület nem tudott feloldani, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a panaszos emberi méltósághoz való alapvető jogának a sérelme nem megállapítható. Végezetül a Testület a rendőri intézkedés részrehajló jellegére vonatkozó panaszosi kifogást vizsgálta meg, amely vonatkozásában azt nem találta megalapozottnak, így álláspontja szerint nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga.
A fentiek alapján a Testület állásfoglalásában úgy döntött, hogy a panaszt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.


 

A panaszos jogi képviselője útján panaszbeadványában a vele szemben 2016. június 3-án foganatosított rendőri intézkedést kifogásolta.
A Testület vizsgálatában megállapította, hogy mind a rendőrség, mind pedig a panaszos egybehangzóan nyilatkozott atekintetben, hogy a panaszos a sérelmezett intézkedés napján nem tartózkodott otthon. Figyelemmel tehát arra, hogy a panaszos közvetlenül interakcióba nem került a rendőrökkel, hanem az élettársa volt a rendőri intézkedés közvetlen érintettje, így a Testület nem tudott a vizsgálatának megindítására alkalmas rendőri intézkedést azonosítani, ezért állásfoglalásában úgy döntött, hogy a panaszbeadványt elutasítja.

A panaszos postai úton előterjesztett beadványában rendőri intézkedés (fogvatartás, bántalmazás, orvosi ellátást hiánya) ellen tesz panaszt. Panaszbeadványában előadta, hogy megverték a gyermekeit, amiért feljelentést tett a rendőrségen. A kiérkező rendőrök panaszostól nem azt kérdezték, hogy miért akar feljelentést tenni vagy, hogy mi a baj, hanem a három fiatalkorú fiát ültették az autóba, hogy verekedésbe keveredtek.
A Testület vizsgálatában megállapította, hogy az orvosi ellátást hiányára vonatkozó panaszosi állítás nem alapos, hiszen a rendőrök mindhárom előállított, fogvatartott személyt orvosi ellátásban részesítették, így erre figyelemmel nem sérült a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joguk. Ugyanerre a véleményre jutott a részrehajló rendőri intézkedés tekintetében, hiszen nem volt megállapítható olyan körülmény, amelyre tekintettel bármiféle hátrány érte volna a rendőri fellépés következtében a panaszost és/vagy fiait, így a panaszos állítását a Testület nem találta alaposnak, ezért úgy döntött, hogy nem sérült a panaszos fiainak a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga.
A vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, valamint alapjogot sértő intézkedés nem megállapítható. A panaszosnak az áttétel ellen előzetesen bejelentett

A panaszos postai úton terjesztette elő a panaszát, a vele szemben foganatosított közúti ellenőrzéssel szemben, mivel panaszos megítélése szerint nem volt jogszerű személyes szabadságának a korlátozása, illetőleg szakszerű volt-e a vele szemben foganatosított intézkedés.
A Testület a lefolytatott vizsgálatában megállapította, hogy a rendőrség oldalán fennállt az intézkedési kötelezettség a panaszossal szemben, így a Testület álláspontja szerint nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga. Panaszos sérelmezte, hogy őt személyi szabadságában a rendőrség jogellenesen korlátozta, amely kifogást a Testület nem talált alaposnak, hiszen nem került sor a rendőri intézkedés során a panaszos személyi szabadságát korlátozó intézkedés végrehajtására, így emiatt a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga nem szenvedett sérelmet.
A fentiek alapján a Testület állásfoglalásában úgy döntött, hogy a panaszt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.