A panaszos képviseletében törvényes képviselője elektronikus úton terjesztette elő panaszbeadványát, a panaszossal szemben 2016. június 6-án a késő esti órákban megkezdett és június 7-én hajnalban befejezett rendőri intézkedés miatt.
A kiskorú panaszos barátai kis értékű tárgyat loptak el, a kiskorú panaszos is a helyszínen tartózkodott, de a lopásban nem vett részt. A panaszos törvényes képviselőjének álláspontja szerint a panaszos előállítása annak időtartama miatt jogszerűtlen volt, illetve a rendőröknek látniuk kellett, hogy a panaszos gyermekkorú, így elő sem állíthatták volna. Álláspontja szerint a panaszost jogellenesen tartották fogva közel hat órán keresztül az őrsön, hiszen, ha esetlegesen fel is merült esetében szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésének a gyanúja, ő nem büntethető.
A Testület a lefolytatott vizsgálatában megállapította, hogy amikor a rendőrség a panaszos előállítása felől határozott, akkor nem vette figyelembe a panaszos gyermekkorát, így az előállítás végrehajtásához a rendőrség nem volt kellő jogszabályi felhatalmazás birtokában, ezért az súlyosan sértette a panaszos személyi szabadsághoz fűződő alapvető jogát. A panaszos törvényes képviselőjének késedelmes értesítésére vonatkozó kifogás értékelése kapcsán a Testület egy feloldhatatlan ellentmondásba ütközött a Testület véleménye szerint a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogának a sérelme nem megállapítható. A Testület álláspontja szerint a jogsérelem mértéke eléri azt a szintet, amely indokolttá teszi, hogy a Testület állásfoglalását megküldje az Országos Rendőrfőkapitánynak.

 

A panaszos postai úton terjesztette be panaszát, melyben rendőri intézkedés ellen tett panaszt. Beadványában előadta, hogy a szomszédja dobott át a kerítésen a telkére egy baltát, de az igazoltatás során a helyszínre kiérkező rendőrök nem az elkövető, hanem a panaszos sérelmére követték el a zaklatás tényét.
A Testület lefolytatott vizsgálatában megállapította, hogy a rendőrség a telefonos bejelentésben foglaltak valóságalapjáról meggyőződjön, felderítse, hogy a bejelentés valós-e, a rendőrség megjelent a helyszínen és intézkedést kezdeményezett, erre tekintettel eleget tett intézkedési kötelezettségének, így nem terheli mulasztás. Ezen körülmény alapján a Testület véleménye szerint nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való alapvető joga.
Azonban a foganatosított intézkedés kapcsán a Testület a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogának a súlyos sérelmét állapította meg.
A Testület álláspontja szerint a jogsérelem mértéke eléri azt a szintet, amely indokolttá teszi, hogy a Testület állásfoglalását megküldje az Országos Rendőrfőkapitánynak.

A panaszos postai úton terjesztette elő beadványát, melyben a vele szemben – lakásban történt intézkedés – foganatosított rendőri intézkedéssel szemben terjesztett elő panaszt. A panaszos beadványában előadta, hogy sérelmezi az eljárás módját, a kora reggeli rajtaütést a lakásán, a fogdán történt elhelyezést, valamint az igazolás – más általa ismeretlen – személy által történt kitöltését, gyakorlatilag meghamisítását.
A Testület vizsgálatában megállapította, hogy a panaszos előállításánál nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz fűződő alapvető joga, illetve az arányosság követelményének megfelelően sem sérült a panaszos személyi szabadsághoz való alapvető joga. A rendőrség a jogszabályi rendelkezések betartásával helyezte el a panaszost előállító egységben, így erre tekintettel nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való alapvető joga.
A fentiek alapján a Testület állásfoglalásában úgy döntött, hogy a panaszt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

A panaszos 2016. június 8-án, elektronikus úton terjesztette elő panaszbeadványát, a vele szemben foganatosított rendőri intézkedéssel szemben.
Panaszbeadványában az ellene folytatott eljárás során a rendőrség korrupt, befolyásoló magatartását kifogásolta, továbbá azt, hogy nem tájékoztatták panasztételi lehetőségeiről
A Testület lefolytatott vizsgálatában megállapította, hogy a rendőrség észlelése intézkedési kötelezettséget keletkeztetett a panaszossal szemben, amely miatt nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga, az igazoltatás során nem sérült a panaszos személyes adatok védelméhez, továbbá panaszos jogorvoslathoz való jogának sérelme sem megállapítható. Végezetül a szolgálati magatartásra vonatkozó kifogás kapcsán a panaszos emberi méltósághoz való jogának a sérelme nem megállapítható.
A fentiek alapján a Testület állásfoglalásában úgy határozott, hogy a panaszt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

A panaszos a Rendőrségről szóló törvény 93/A. § (8) bekezdésében foglalt jogával élve tiltakozott az állásfoglalás közzététele ellen.

A panaszos az ORFK Ellenőrzési Szolgálatán keresztül nyújtotta be panaszbeadványát, melyben a lakásán történt intézkedés ellen tett panaszt. Beadványában leírta, hogy az intézkedés pontos oka a számára ismeretlen volt, ezt vele a rendőrök nem közölték. Az intézkedés pontos oka a rendőrök kérdéseiből nem derült ki. A rendőrök abszurd, a személyét sértő kérdéseket tettek fel neki. A panaszos szerint a kialakult konfliktus valódi oka az ipari tevékenységhez fűződő szabálytalan rakodás rögzítése volt. Panaszában elmondta, hogy a rendőrök zaklatóan, részrehajlóan viselkedtek az eljárás során.
A Testület a lefolytatott vizsgálatában megállapította, hogy a rendőrség oldalán intézkedési kötelezettséget keletkeztetett egy telefonos bejelentés során, így panaszosnak nem sérült ezen tény miatt a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga, illetve a személyes adatok védelméhez való alapvető joga. A rendőri fellépésre vonatkozó kifogások kapcsán a Testület feloldhatatlan ellentmondást tapasztalt a tisztességes eljáráshoz és emberi méltósághoz fűződő alapvető jogai sérelme nem megállapítható.
A fentiek alapján a Testület az állásfoglalását átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

A panaszos 2016. április 21-én, postai úton terjesztette elő panaszbeadványát, amelyben a fiával szemben foganatosított rendőri intézkedést sérelmezte (bilincselés, fenyegetettség), amely során őt is érték sérelmek.

A Testület vizsgálatában nem tudott egy olyan történeti tényállást kialakítani, amely lehetővé tette volna a rendőrök szolgálati fellépésére vonatkozó kifogások érdemi értékelését, így a feloldhatatlan, egymásnak ellentmondó állítások miatt a Testület csak úgy határozhatott, hogy a panaszos emberi méltósághoz fűződő alapvető jogának a sérelme nem megállapítható.

A fentiek alapján a Testület az állásfoglalását áttette az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

A panaszos édesapja, mint a panaszos meghatalmazott képviselője 2016. április 21-én, postai úton terjesztette elő panaszbeadványát, a panaszossal szemben házkutatás során foganatosított rendőri intézkedéssel szemben, amely során panaszos sérelmezte, hogy a rendőrök a szolgálati szabályzatot több pontban megsértették.
A Testület a lefolytatott vizsgálatában megállapította, hogy a rendőrség kellő jogszabályi felhatalmazás nélkül, aránytalanul alkalmazott a panaszossal szemben bilincset, így sérült a panaszos emberi méltósághoz fűződő alapvető joga, a mobiltelefon használat korlátozását a Testület jogszerűnek minősítette, hiszen véleménye szerint kellő jogalappal korlátozta a rendőrség a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogát. A Testület álláspontja szerint a panaszos jó hírnévhez fűződő alapvető jogának a sérelme – a Testület birtokában lévő csekély számú bizonyítékra figyelemmel – nem megállapítható.
A Testület megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedés történt, ezért állásfoglalását megküldte az az Országos rendőrfőkapitánynak.

A panaszos tiltakozott az állásfoglalás közzététele ellen.

A panaszos postai úton terjesztette elő panaszát, amelyben általa szóban és írásban tett bejelentései alapján történő rendőri intézkedések elmulasztását sérelmezte. A Testület megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedés nem történt, illetve alapjogot sértő intézkedés nem állapítható meg, azonban a panaszosnak az áttétel ellen előzetesen bejelentett tiltakozására figyelemmel a Testület az eljárás megszüntetéséről döntött.