A panaszos a Testület elektronikus formanyomtatványán előterjesztett beadványában a rendőrség vele szemben foganatosított eljárását sérelmezte. A Testület a panasz elutasítása felől határozott, tekintettel arra, hogy a panaszos a Testület hiánypótló felhívásában meghatározott határidőben aláírásával nem erősítette meg beadványát.

 

A panaszos 2016. január 6-án, postai úton terjesztette elő beadványát, amelyben a rendőrkapitányság vele szemben foganatosított intézkedését kifogásolta. Előadta, hogy a rendőrkapitányságra bevitték, ahol megalázták, nyomász gyakoroltak rá. Kifogásolta továbbá a rendőri hangnemet. A Testület vizsgálata során megállapította, hogy a bejelentő által leírt események felvetették annak a gyanúját, hogy a helyszínen lopást követtek el, amely rendőri beavatkozást tett szükségessé, ezért a panaszos intézkedés alá vonásával kapcsolatban nem sérült a tisztességes eljáráshoz fűződő joga, illetve az előállítás időtartama miatt nem sérült a panaszos személyes szabadsághoz való joga. A megalázó bánásmóddal, hangnemmel és nyomásgyakorlással kapcsolatos panaszosi és rendőri ellentmondást egyéb bizonyítási eszköz híján a Testület nem tudta feloldani, emberi méltósághoz való jogának sérelme nem megállapítható. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedés nem történt, illetve alapjogot sértő intézkedés nem állapítható meg, ezért a panaszbeadványt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

 

 

A panaszos a vele szemben folytatott rendőrségi intézkedés, közigazgatási határozat végrehajtásában nyújtott rendőri intézkedés ellen tett panaszt. Panaszos szerint a vonatkozó szabályok nem ruházzák fel a rendőrséget jogerős közigazgatási határozat végrehajtására. Panaszos szerint a rendőr és a felettese a hatáskörét túllépve járt el a panaszos jogos érdekét sértve. A Testület álláspontja szerint a rendőrségnek a bejelentés alapján intézkedési kötelezettsége keletkezett, amelynek a helyszíni intézkedés során megfelelően eleget tett. A Testület az intézkedés során mulasztást nem tárt fel, ezért álláspontja szerint a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, ezért a panaszbeadványt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

 

A panaszos postai úton előterjesztett panaszbeadványában egy vele szemben foganatosított rendőri intézkedés ellen tesz panaszt. Előadta, hogy a háza előtt megjelent egy rendőrautó két rendőrrel és egy hatósági állatorvossal, egy hölggyel az ÁNTSZ-től, illetve két önkormányzati alkalmazottal. A rendőrök a kapuhoz hívták a panaszost, és közölték, hogy be akarnak menni. A panaszos megkérdezte, hogy van-e házkutatási parancsuk, amire azt felelték, hogy arra nincs szükség, anélkül is bemehetnek. A panaszos beadványában leírta, hogy hogyan néz ki a telke, és megjegyezte, hogy a terület kívülről is jól belátható. A panaszos nem akarta beengedni őket, ezért leteperték a panaszost a földre, hátrafeszítették a kezét, és megbilincselték. A jobb kezében fogta a telefonját, arról kifeszítették a hüvelykujját, majd belerúgtak a telefonba úgy, hogy az intézkedést követően a szemüvegével és a kalapjával együtt a fenyőfa alatt találta meg.  A panaszos segítségért kiabált, amire egy, a temetőben dolgozó ismerőse, K. J. oda is ment. A rendőrök el akarták őt küldeni, de nem ment el. A jelenlévők ezután bementek a kertbe, az állatorvos bele is rúgott a panaszosba. A panaszos tovább kiabált segítségért, ezért a két rendőr felhúzta és a vizelettel és széklettel összekent panaszost belökte a rendőrautóba, ahol feltekerték az ablakokat, és a panaszosnak a tűző napon kellett maradnia a gépkocsiban. A panaszos sérelmezi, hogy még a rádióban is bemondták, hogy a hőség miatt nem lehet gyereket, állatot a kocsiban hagyni, a rendőrök mégis bezárták, és ő már nagyon nehezen viseli a hőséget. A Testület álláspontja szerint a rendőrségnek fennállt az intézkedési kötelezettsége, a panaszos előállítása jogszerű és arányos volt, ezért nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga. A magánlakásban intézkedésre jogszerűen került sor, ezért nem sérült a panaszos magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő joga. A kényszerítő eszköz alkalmazása során a panaszos emberi méltósághoz való jogának a sérelme nem megállapítható, viszont a bilincselés indokolatlan fenntartása miatt sérült ugyanezen joga. A panaszos testi épséghez való jogának a sérelme nem megállapítható sem az ujjsérülés kapcsán, sem a hazaszállítás elmaradására vonatkozó panasz kapcsán. Ugyanakkor az ingatlan biztonságos lezárásával kapcsolatos panasz kapcsán a Testület megállapította a rendőrség mulasztását és a panaszos tulajdonhoz való jogának a sérelmét.   A Testület megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor ezért az állásfoglalást megküldi az országos rendőrfőkapitánynak.

 

A panaszos a körzeti megbízott munkája ellen nyújtott be panaszt, mivel a Testület hatásköre a rendőri intézkedések keretében foganatosított intézkedések vizsgálatára terjed ki, a Testületnek a benyújtott panasz elbírálására nincs hatásköre, ezért a panaszt elutasította.

 

A panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványában a rendőrség eljárását sérelmezte. A Testület a panasz elutasítása felől határozott, tekintettel arra, hogy a panaszos a Testület hiánypótló felhívásában meghatározott határidőben aláírásával nem erősítette meg beadványát.

 

A panaszos postai úton terjesztette elő beadványát, amelyben előzményként előadta, hogy hosszú ideje haragban van egy másik családdal, akikkel összetűzésbe keveredett, ami miatt vagy húszszor hívta a rendőrséget, de nem tettek semmit. A panaszos sérelmezi, hogy bement a rendőrkapitányságra, délután 3 órától este fél 12-ig várt, de még őt hallgatták ki gyanúsítottként. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot csekély mértékben sértő intézkedésre került sor, ezért a panaszbeadványt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

A panaszos vele szemben foganatosított közlekedésrendészeti intézkedés miatt kereste fel telefonon a foganatosító rendőrkapitányságot. A panaszos sérelmezte, hogy miért nem vontak be szakértőt az ügybe, továbbá azt is, hogy sokat kellett várni az ittasság ellenőrzésére, mivel a rendőr nem rendelkezett szondával a helyszínen. A panaszát, illetve problémáját az akkor intézkedővel nem közölte, elismerte a jogsértését - mivel nem akart összetűzésbe kerülni. A panaszost tájékoztatták, hogy a panaszával hova fordulhat, a szükséges elérhetőségeket is megadták. A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedés nem történt, illetve alapjogot sértő intézkedés nem állapítható meg, ezért a panaszbeadványt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

Az I. r. panaszos a vele szemben egy óvodánál történt részrehajló rendőri intézkedés (segítségnyújtási és felvilágosítás-adási kötelezettség) elmulasztása, előállítással való fenyegetés és hangnem miatt; továbbá felesége, a II. r. panaszos képviselőjeként a vele szemben használt rendőri hangnem és kamerahasználat megtiltása miatt a Testület formanyomtatványán terjesztett elő panaszt. A Testület az ügy gondos mérlegelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a rendőröknek az óvoda helyszínén intézkedési kötelezettségük keletkezett. Az intézkedő rendőrök ugyanakkor nem tettek eleget az I. r. panaszossal szembeni felvilágosítás-adási kötelezettségüknek, ami a tisztességes eljáráshoz való alapjog sérelmét eredményezte. Ugyanezen alapjogát sértették az I. r. panaszosnak a rendőrök azáltal, hogy indokolatlanul kilátásba helyezték előállítását. A rendőrök által tanúsított hangnem az I. r. panaszos emberi méltósághoz való jogát sértette, míg a részrehajló intézkedés a diszkrimináció tilalmába ütközött. A II. r. panaszos vonatkozásában a Testület megállapította, hogy a rendőrség a kamera használatának befejezésére való felszólítással sértette a tulajdonhoz való jogát, és az indok nélküli felszólítás egyúttal a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét is előidézte. A rendőrök által tanúsított hangnem továbbá a II. r. panaszos emberi méltósághoz való jogát is sértette. A Testület megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor ezért az állásfoglalást megküldi az országos rendőrfőkapitánynak.

A panaszos elektronikus úton előterjesztett beadványában a vele szemben foganatosított közlekedésrendészeti ellenőrzést kifogásolta. A Testület a panasz elutasítása felől határozott, tekintettel arra, hogy a panaszos a Testület hiánypótló felhívásában meghatározott határidőben aláírásával nem erősítette meg beadványát.