A Testület a rendelkezésre álló adatok alapján ─ mivel a rendőrségi adatszolgáltatás alapján a beadványban megjelölt intézkedés nem volt beazonosítható ─ az eljárás megszüntetéséről döntött.

A panaszos képviselője sérelmezte, hogy a panaszost megfelelő cél nélkül igazoltatták egy internetkávézóban.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Hivatalvezetőjének tájékoztatása szerint az intézkedést foganatosító rendőrök azonosítására irányuló vizsgálat alapján megállapította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság érintettsége sem állapítható meg.

A Készenléti Rendőrség tájékoztatása szerint a panaszossal szemben a beadványban megjelölt napon a Készenléti Rendőrség rendőrei dokumentált módon nem intézkedtek. A panaszos vonatkozásában a nyilvántartásokból a Készenléti Rendőrség állománya által rádióállomáson keresztül lekérdezés nem történt. Az aznap szolgálatot teljesítő állomány a Budapest VIII. kerületében 16 személlyel szemben foganatosítottak intézkedést, azonban a jelentős időmúlás miatt egyikük sem emlékezett sem a panaszban megjelölt helyszínre, sem a panaszos személyére.

Jelen ügyben a rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy a panaszos által megjelölt és az Rtv. szerint vizsgálható rendőri intézkedés nem volt beazonosítható, ezért a Testület a fenti indokok alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és a panaszeljárást megszüntette.

A Testület megítélése szerint a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedés nem állapítható meg.

A panaszos sérelmezte, hogy az intézkedő rendőrök nem tettek semmit támadóinak felelősségre vonása érdekében. Sérelmezte továbbá, hogy az ő segítségkérésére kiérkező rendőrök azonosítás és megfelelő engedély és jóváhagyás nélkül léptek a panaszos ingatlanának területére, ahol számon kérték a panaszost, hogy miért kellett kijönniük, majd végül közölték a panaszossal, hogy a jövőben ne merészelje a segélyhívót használni.

A rendőrségnek a bejelentést alapján intézkedési kötelezettsége keletkezett, azonban az ellentmondó előadások és az egyéb bizonyítékok hiánya miatt az események nem rekonstruálhatóak megfelelően, így nem lehet megállapítani, hogy a rendőrség megfelelően eleget tett-e az intézkedési kötelezettségének. Így a Testület úgy foglalt állást, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának a sérelme nem megállapítható. A Testület a hangnem és az azonosítási kötelezettség elmulasztása miatti panaszrész tekintetében ugyanezen okból szintén úgy foglalt állást, hogy az emberi méltósághoz való joga sérelme és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme nem megállapítható.

A Testület megítélése szerint a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, illetve alapjogot sértő intézkedés nem állapítható meg.

A panaszos sérelmezte, hogy a vele szemben foganatosított közlekedésrendészeti intézkedés során az intézkedő rendőrök nem azonosították magukat, tévesen tájékoztatták őt a pótkerekekre vonatkozó követelményekről, valamint arrogánsan léptek föl vele szemben. A panaszos sérelmezte továbbá a szabálysértési bírság tényét és mértékét is.

A Testület nem vizsgálta a panasznak azon részét, amiben a panaszos a szabálysértés tényét vitatta, ugyanakkor vizsgálta a kifogásolt közlekedésrendészeti intézkedés jogalapját, illetve a rendőröknek az intézkedés során tanúsított magatartását.

A közlekedésrendészeti intézkedésre kellő jogalap birtokában került sor, ezért nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga. A hangnemre vonatkozó panasz kapcsán a Testület az előadások közötti ellentmondást nem tudta feloldani, ezért úgy foglalt állást, hogy a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelme nem megállapítható. Az azonosítás elmaradására vonatkozó panaszrész kapcsán ugyanezen okból a Testület szintén úgy foglalt állást, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme nem megállapítható.