A panaszjog jogosultjának személyében történt változás folytán, az jogosult nyilatkozata alapján a Testület az eljárás megszüntetéséről döntött.

A panaszbeadványban a panaszos a vele szemben foganatosított biztonsági intézkedést, valamint a rendőri hangnemet kifogásolta, azonban mivel a panaszjog jogosultjának akarata a Testület hatáskörébe tartozó kérdés vizsgálatára, és az eljárás folytatására nem terjedt ki – a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és a panaszeljárást megszüntette.

A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor, ezért azt megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.

Az ügyben gyermekek láthatásával kapcsolatos vitához kért rendőri segítséget a panaszos. Sérelmezi, hogy a rendőrök nem akartak intézkedni az ügyben, bizonytalanok voltak, nem akartak belefolyni az édesanya és a panaszos közötti gyermekláthatási vitába, valamint gyermekei nevében is előterjeszti a panaszt, ugyanis az előállításuk alatt nem kaptak ételt, italt, és nem értesítették a rendőrök az édesapát, aki a láthatásra jogosult lett volna. A Testület vizsgálatában megállapította, hogy a rendőrség kellő jogszabályi felhatalmazás birtokában foganatosított intézkedést, amely így nem sértette a panaszosok tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogát. Azonban a Testület a kk. II. r. és kk. III. r. panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogának és gyermeki alapjogainak sérelmét állapította meg a végrehajtott intézkedés kapcsán, hiszen a rendőrök a gyermeki alapjogokra és az Rtv. 15. §-a által meghatározott arányosság követelményére nem voltak tekintettel az intézkedés kivitelezése kapcsán. A kk. panaszosok előállítása vizsgálata kapcsán a Testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy habár az Rtv. 33. § (2) bekezdés d) pontja kellő jogszabályi felhatalmazást biztosított az előállítás végrehajtásához, azonban annak foganatosítása nem felelt meg az arányosság követelményének, így a Testület a kk. panaszosok személyi szabadságához fűződő alapvető jogának a súlyos sérelmét állapította meg. Az előállítás időtartama szintén az Rtv. 15. §-ába ütközött, ezért sérült a kk. II. r. és kk. III. r. panaszos személyi szabadsághoz fűződő alapvető joga. A Testület megállapította a rendőrség mulasztását annak kapcsán, hogy az Rtv. 18. §-a alapján a kk. panaszosok törvényes képviselőjét nem értesítette, így ez súlyosan sértette a panaszosok tisztességes eljáráshoz való alapvető jogát, hiszen ezen kötelezettség a rendőrséget minden esetben haladéktalan módon terheli. A kk. II. r. és kk. III. r. panaszosok alimentációs igényeivel kapcsolatos kifogásokat a Testület érdemben nem tudta megvizsgálni az egymásnak feszülő ellentmondások miatt, így a kk. panaszosok emberi méltósághoz és egészséges testi-lelki egészséghez való jogaiknak a sérelme nem megállapítható.

Az állásfoglalás alapjául szolgáló panaszbeadványban a panaszos azt sérelmezte, hogy családját roma származású személyek megtámadták, ami miatt súlyosan megsérültek, a rendőrség azonban nem nyújtott hathatós segítséget számukra. A Testület a rendelkezésre álló adatok alapján – mivel a panaszos a panasz kiegészítésének felhívás ellenére nem tett eleget – az eljárás megszüntetéséről döntött

Alapjogsérelem hiányában, illetve alapjogsérelem megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy a kiskorú fia sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt segítséget kért a rendőrségtől, azonban nem akartak érdemben intézkedni, feljelentésüket nem akarták felvenni, és a rendőr kinevette őket. A Testület arra a következtetésre jutott, hogy a rendőrségnek a személyesen tett bejelentés nyomán intézkedési kötelezettsége keletkezett, az intézkedő rendőr felvilágosítás-adási kötelezettségének részben eleget tett, amely alapján a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült. Az egymásnak ellentmondó bizonyítékok alapján ugyanakkor a feljelentés (magánindítvány) megtétele biztosítása tekintetében a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme nem volt megállapítható, illetve a hangnem tekintetében az emberi méltósághoz való jog sérelme meg nem állapíthatóságáról döntött.

A Testület felhívása ellenére a panaszos beadványát aláírásával nem erősítette meg.

A panaszos beadványában előadta, hogy a rendőrség munkatársai igazoltatták a Zichy Mihály utca 5. szám előtt, és azt mondták, hogy nincs az *** rendszámú taxira érvényes kötelező biztosítása. A panaszos bemutatta a helyszínen a kötvényt és a befizetett egy éves csekket, amit 2016. szeptemberben fizetett be. A rendőrök feljelentették a panaszost, és azt parancsolták neki, hogy hagyja a helyszínen az autóját

Tekintettel arra, hogy az elektronikusan benyújtott panaszbeadványt a panaszos a Testület felhívása ellenére aláírásával nem erősítette meg, illetve a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, így a panasz nem felel meg az Rtv.-ben és a Testület Eljárási Szabályzatában meghatározott feltételeknek.