Alapjogsérelem hiányában, illetve alapjogsérelem megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy a magánlakásában házkutatást foganatosító rendőrök nem mutatkoztak be, és sértően beszéltek vele, továbbá a rendőr mobiltelefonját elvette, és úgy tájékoztatta: ha nem adja meg a telefonszámát, akár éjjel is kimennek hozzájuk, és kiabálni, dudálni fognak. A Testület az azonosításra vonatkozó kötelezettség és a hangnem vonatkozásában az ellentmondó bizonyítékok miatt alapjogi sérelem nem volt megállapítható, míg az intézkedő rendőr tájékoztatását megfelelőnek találta, a tisztességes eljáráshoz való alapjog etekintetben nem sérült.

A vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedés nem történt, valamint alapjogot sértő intézkedés nem állapítható meg.

A panaszos sérelmét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a vele szemben intézkedő rendőrök méltatlan hangnemben beszéltek vele, és indokolatlanul szállították a pszichiátriára.

A Testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy a panaszos bejelentése alapján a rendőrségnek intézkedési kötelezettsége keletkezett, amelynek teljesítése során a panaszossal szembeni biztonsági intézkedés vált szükségessé, így a rendőrök kellő jogalap birtokában jártak el és vonták intézkedés alá a panaszost, nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga. Nem sérült a panaszos személyi szabadsághoz való joga azáltal, hogy a rendőrök biztonsági intézkedésként a pszichiátriai osztályra szállították. Az intézkedő rendőrök a panaszossal szemben indokoltan helyezték kilátásba a kényszerítő eszköz alkalmazását az intézkedés biztonságos befejezésének érdekében, tehát ez által nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga. A panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelme nem állapítható meg az intézkedés során alkalmazott hangnem vonatkozásában.

A Testület felhívása ellenére a panaszos beadványát aláírásával nem erősítette meg.

A panaszos előadta, hogy a határon feltartóztatták őket, mivel a rendszer alapján a panaszos lányának személyi igazolványa körözés alatt állt. Több órát várakoztak a határon mire kiderült, hogy adminisztrációs hiba okozhatta a félreértést, mindez azonban tönkretette a panaszos és családja nyaralását.

Jelen ügyben az előadó testületi tag elektronikus tájékoztató levelében (mivel a panaszos postai elérhetőségét nem adta meg) a Testületre irányadó hatásköri szabályok ismertetése mellett felhívta a panaszos figyelmét arra, hogy a Testület vizsgálatát csak abban az esetben kezdheti meg, ha aláírásával is megerősített dokumentumban kéri ügyének. A panaszostól nem érkezett válasz a nyitva álló határidő elteltééig, így a Testület az Eljárási Szabályzata 14. § (6) bekezdés a) pont (ad) alpontjának megfelelően a panaszt elutasította.

A Testület a rendelkezésre álló adatok alapján – mivel a panaszos a Testület tájékoztatását követően a panasz kiegészítésének a felhívás ellenére nem tett eleget – az eljárás megszüntetéséről döntött.

A panaszos kérte az ellene indult büntetőeljárás felülvizsgálatát, és visszavonását.

A Testület tájékoztatta a panaszost a hatásköri szabályokról, majd felhívta, hogy amennyiben ennek ismeretében is kéri a Testület vizsgálatát, panaszát erősítse meg. A panaszos a felhívásnak nem tett eleget, így a Testület az Eljárási Szabályzatának 14. § (6) bekezdés b) pont (bb) alpontja alapján az eljárást megszüntette.

Az állásfoglalás alapjául szolgáló panaszbeadványban a panaszos azt sérelmezte, hogy a magyar-ukrán határ egyik átkelőhelyén, az illemhely használatát követően a rendőr felszólította, hogy fizessen az illemhely használatáért, később pedig elkérte a panaszos iratait és arról tájékoztatta, hogy a gépkocsi engedély nélküli elhagyása miatt szabálysértési eljárást kezdeményez vele szemben. A Testület a rendelkezésre álló adatok alapján – mivel a panaszos a panasz kiegészítésének felhívás ellenére nem tett eleget – az eljárás megszüntetéséről döntött.