Tekintettel arra, hogy az elektronikusan benyújtott panaszbeadványt a panaszos a Testület felhívása ellenére aláírásával nem erősítette meg, illetve a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, így a panasz nem felel meg az Rtv.-ben és a Testület Eljárási Szabályzatában meghatározott feltételeknek.

A panaszost a saját lakása előtt, a bejáratnál igazoltatták a rendőrök, ami egy földúton volt. Azt elismerte a panaszos, hogy ivott előtte, de ez véleménye szerint nem jogosította fel a rendőrnőt, hogy kirángassa a kocsiból, hiszen a panaszos közreműködött vele.

A Testületnek a panasz elbírálására nincsen hatásköre.

A panaszos előadása szerint van egy „haragos rendőr”, aki haragszik rá, mert „feljelentette” őt a Testületnél. Ez a rendőr a 11 éves gyermeket erőszakkal bevitette a pszichiátriára, és olyan félelmet keltett a gyerekben, hogy azóta beteg.

Figyelemmel arra, hogy a panaszos az intézkedést foganatosító rendőri szervnél is megindította az eljárást és ez alapján azonos tartalmú panaszát a rendőrség jogerősen elbírálta, a Testület az Rtv. 92. § (1) bekezdése alapján hatáskörének hiányát állapította meg, és a panaszt elutasította.

A vizsgált ügyben alapjogot csekély mértékben sértő intézkedésre került sor.

A kiérkező „készenlétis” rendőr „leteremtette" a panaszost, nem engedte szóhoz jutni, arra hivatkozva, hogy a panaszos kioktatta az ügyeletest.

A Testület az ügy gondos mérlegelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a rendőrök intézkedési kötelezettségüknek eleget téve, kellő jogalap birtokában jártak el és vonták intézkedés alá a panaszost, ezért nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga. A rendőri intézkedés megkezdéséig eltelt időintervallum indokoltnak tekinthető, azaz nem sérült általa a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő joga, azonban a panaszos tisztességes eljáráshoz fűződő joga csekély mértékben sérült a rendőrségi dokumentáció hibás elkészítésének tekintetében. A Testület véleménye szerint az ügyeletes panaszossal szembeni eljárása nem volt részrehajló, így nem ütközött az Alaptörvényben rögzített diszkrimináció tilalmába. A rendőrök által alkalmazott hangnem és bánásmód tekintetében a Testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy a panaszos emberi méltósághoz való jogának a sérelme nem megállapítható.

A Testület a rendelkezésre álló adatok alapján az eljárást megszüntette, mivel a panaszos a Testület tájékoztatását követően a panasz kiegészítésének a felhívás ellenére nem tett eleget.

A Testület a rendelkezésre álló adatok alapján - mivel a panaszos a Testület tájékoztatását követően a panasz kiegészítésének a felhívás ellenére nem tett eleget - az eljárás megszüntetéséről döntött.

A panaszos beadványában előadta, hogy 2017. április 6-án a rendőrség őt hamisan falopással vádolta.

A Testület eljárása az Rtv. említett rendelkezése alapján, a panaszos akaratnyilatkozatán – kérelmén – alapul, amely az eljárás során szabadon módosítható, illetve a panaszos rendelkezési joga a panasz visszavonására is kiterjed. Jelen ügyben megállapítható, hogy a panaszos – mint az ügy ura – a Testület eljárását megindító nyilatkozatot (panaszt) tett, azt azonban a Testület teljes körű hatásköri tájékoztatását követően nem erősítette meg.

A Testület felhívása ellenére a panaszos beadványát aláírásával nem erősítette meg.

A panaszos beadványában előadta, hogy panasszal kíván élni a 2017. április 8-án este történő gyáli intézkedés során őt ért sérelem miatt. A panaszos nyugodtan, biztonságosan állt a Gy. Rendőrőrs üti szobájának falánál, mikor bejött két ember és az egyik úgy beszélt vele, mint a kutyájával, miközben ő egy tisztességes adófizető állampolgár. A panaszos kikéri magának, hogy egy magát igazolni nem tudó, köszönni nem tudó b*nkó, alpári stílusban megszólaló egyén bement és ordítozott vele, miközben ő semmit nem tett.

Tekintettel arra, hogy az elektronikusan benyújtott panaszbeadványt a panaszos a Testület felhívása ellenére aláírásával nem erősítette meg, illetve a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, így a panasz nem felel meg az Rtv.-ben és a Testület Eljárási Szabályzatában meghatározott feltételeknek.

A Testület felhívása ellenére a panaszos beadványát aláírásával nem erősítette meg.

A panaszos beadványában előadta, hogy a *** bü-re hivatkozva, *** járőr 2017. március 23-án intézkedést végzett, állítása szerint a B. Kapitányság elrendelése alapján, amelyről papírt, vagy dokumentumot nem tudott felmutatni. A járőr követelte, hogy a panaszos engedje őt be a magánterületére.

Tekintettel arra, hogy az elektronikusan benyújtott panaszbeadványt a panaszos a Testület felhívása ellenére aláírásával nem erősítette meg, illetve a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, így a panasz nem felel meg az Rtv.-ben és a Testület Eljárási Szabályzatában meghatározott feltételeknek.

A vizsgált ügyben alapjogot csekély mértékben sértő intézkedésre került sor.

A panaszos beadványában előadta, hogy a vele szemben intézkedő rendőrök méltatlan bánásmódban részesítették őt, és nem megfelelően intézkedtek.

A Testület az ügy gondos mérlegelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a rendőri intézkedést jogszerűen és indokoltan foganatosították a rendőrök. A kórházba szállítás elmaradása által nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga. Az intézkedés időbeli terjedelmével az intézkedő rendőrök nem sértették meg az Rtv. 15. §-ában foglalt arányossági követelményt. A rendőri nyelvhasználat kérdésében a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült. Érdemi rendőrségi cáfolat hiányában a Testület valósként fogadta el a panaszosi állítást, miszerint a rendőrök az intézkedés során nem biztosítottak számára ivóvizet, illetőleg nem használhatta az illemhelyiséget, ezáltal csekély mértékben sérült a panaszos emberi méltósághoz való joga. A rendőrök által alkalmazott hangnem tekintetében a panaszos emberi méltósághoz fűződő jogának sérelme nem megállapítható.

A panaszt a Testület az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez áttette, mert a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedés nem történt, valamint alapjogot sértő intézkedés nem állapítható meg.

A panaszos beadványában előadta, hogy egy áruházi biztonsági ellenőrzésen a biztonsági őr és a rendőrök megalázó intézkedése és a kiszabott helyszíni bírság ellen tett panaszt.A Testület az ügy gondos mérlegelése során megállapítható, hogy nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga az intézkedés foganatosítása által.Az intézkedés során a rendőrök által tanúsított bánásmód és a hangnem tekintetében a panaszos emberi méltósághoz való jogának a sérelme nem megállapítható abban a tekintetben sem, hogy a helyszíni bírság aláírásának érdekében kényszerhelyzetbe hozták-e a panaszost.

A személyigazolvány hiányában – „bemondás” alapján – kitöltött helyszíni bírság által a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült.