Áttételről szóló döntés egy olyan ügyben, ahol a panaszos sérelmezi a vele szemben történő rendőri intézkedést.

A Testület álláspontja szerint indokolt volt a panaszos intézkedés alá vonása, ezért nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga. Szintén nem sérült a panaszos személyi adatok védelméhez fűződő joga az igazoltatás miatt, illetve az emberi méltósághoz való joga a ruházatátvizsgálás miatt.

A Testület ugyanakkor nem tudott megnyugtatóan állást foglalni abban a kérdésben, hogy a rendőrök betartották-e az Rtv. 2. §-ában rögzített előírásokat, ezért úgy döntött, hogy a panaszos emberi méltósághoz való jogának sérelme nem megállapítható Szintén nem tudott megnyugtatóan állást foglalni abban a kérdésben, hogy a rendőrök betartották-e az Rtv. 20. §-ában rögzített előírásokat, ezért úgy döntött, hogy a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogának sérelme nem megállapítható.

A fentiek alapján a Testület az Rtv. 93. § (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és a panaszt átteszi az intézkedést foganatosító szerv vezetőjéhez.

Áttételről szóló döntés egy olyan ügyben, ahol a panaszos sérelmezi, hogy a rendőr gúnyolódott a bírósági panasziroda kapcsán, illetve, hogy hibásan tájékoztatta a bírósági irattal kapcsolatban, harmadrészt pedig, hogy nem intézkedett annak érdekében, hogy a panaszos lánya elmenjen a panaszossal.

A Testület álláspontja szerint a bejelentések alapján intézkedési kötelezettsége keletkezett a rendőrségnek, amelynek megfelelően eleget tett, így nem sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga. A tájékoztatás tartalma és a hangnem kapcsán a bizonyítékok szűkös volta miatt az előadások közötti ellentmondás nem volt feloldható, így a tisztességes eljáráshoz való jog, illetve az emberi méltóság sérelme nem volt megállapítható.

A Testület megállapítása szerint a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor ezért a Testület az állásfoglalást megküldi az Országos Rendőrfőkapitánynak.

A vizsgálat során a Testület megállapította, hogy a rendőri intézkedések érintették a panaszosnak Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) Szabadság a IV. cikkében foglalt személyi szabadsághoz való jogát, a II. cikkben meghatározott emberi méltósághoz való jogát. Mivel tehát a Testület álláspontja szerint a panasz alapjául szolgáló esetben nem történt tettenérés, erre való tekintettel a Testület megállapította, hogy a panaszos előállítása – bár annak jogalapja megvolt – nem felelt meg az arányosság követelményének, így a panaszos személyi szabadságának jogellenes korlátozását valósította meg.

A megvalósult alapjogsértések a Testület megítélése szerint elérték a súlyosság azon fokát, amely indokolttá tette a panasz és az állásfoglalás megküldését az országos rendőrfőkapitánynak, ezért a Testület a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

Elkésettség miatt elutasításról szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy a rendőrség – a bejelentései ellenére - nem tesz intézkedést a házukban történő, engedély nélküli és zajjal járó filmforgatási tevékenység ellen.

A panaszos beadványának visszavonására tekintettel az eljárás megszüntetéséről szóló állásfoglalás, amelyben a panaszos a magánlakásból történő előállítását, kényszerítő eszköz alkalmazását, a rendőri hangnemet és bánásmódot sérelmezte.

Az alapul szolgáló tényállás szerint a panaszos azt sérelmezte, hogy a rendőrség tájékoztatta a gyámhivatalt arról, mikor hallgatják ki őt tanúként, és ezen idő alatt, a gyámhivatal elvitte gyermekét. A panaszos a panasz kiegészítésének felhívás ellenére nem tett eleget a panasz kiegészítésének, ezért a Testület az eljárás megszüntetéséről döntött.

Alapjogsérelem megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy távollétében rendőri intézkedés történt a lakásában: a fia (akivel egy lakásban él) az udvaron őrjöngött, később pedig a lakásban minden mozdítható tárgyat összetört. A rendőrök bírálták a panaszos lakását. A Testület a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem tudott megnyugtatóan állást foglalni abban a kérdésben, hogy a rendőrök az intézkedés során a panaszos ingatlanára nézve használtak-e oda nem illő kifejezést.

A Testület a tulajdonhoz és tisztességes eljáráshoz való jog csekély fokú sérelmét állapította meg abban az ügyben, amelyben a panaszos azt sérelmezte, hogy szabálysértési őrizetbe vétele során mobiltelefonját összetörték. A Testület a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem tudott állást foglalni abban a kérdésben, hogy a rendőrség okozott-e kárt a panaszos mobiltelefonjában, megállapította ugyanakkor, hogy a mobiltelefon átvételekor dokumentációs mulasztás történt.

Alapjogsérelem, illetve alapjogsérelem megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a kerékpáros panaszos sérelmezte megállításának veszélyeztető jellegét, továbbá azt, hogy a szabálysértés megállapításakor a rendőrök számos tényezőt nem vettek figyelembe, az eljárást méltánytalanul egyoldalúan folytatták le vele szemben.

Alapjogsérelem, illetve alapjogsérelem megállapíthatóságának hiányában áttételről szóló állásfoglalás olyan panaszbeadvány tárgyában, amelyben a korlátozottan cselekvőképes panaszost a háza kapujában igazoltatták le, és folytattak a rendőrök adatszerző tevékenységet.

A Testület megállapítása szerint a rendőri intézkedés helyszínének megválasztásával nem sérült a panaszos emberi méltósághoz való alapvető joga. Az egymásnak ellentmondó bizonyítékok alapján a Testület ugyanakkor nem tudott megnyugtatóan állást foglalni abban a kérdésben, hogy készítettek-e felvételt a rendőrök, ezért a személyes adatok védelméhez való jogának sérelme nem állapítható meg.